+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 2. vasárnap, 09:07
A helyi szociáldemokraták (a vasúti szakszervezet tagjai), konzervatívok (pl. Vizy százados) és a városi liberális polgárság félre tudta tenni nézetkülönbségeit a közös ügy érdekében.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

101 éve, 1919. január 29-én zajlott le az a felkelés, melynek következtében Balassagyarmatról a csehszlovák csapatok visszavonultak, így a város a trianoni békeszerződés után is magyar kézen maradhatott. Két héttel korábban, január 15-én nyomult be Augustin Lauka főhadnagy vezetésével a Cseh Légió a Felvidékre, és ekkor került megszállás alá Balassagyarmat is. A város a vasútvonalak ellenőrzése miatt volt stratégiai fontosságú, ezért igyekeztek cseh tisztekkel lecserélni a helyi katonákat, vasutasokat és postásokat.

 

Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosok vezetésével azonban a helyi polgárokkal, vasúti és postai dolgozókkal kiegészülve a magyar katonák visszafoglalták a balassagyarmati vasútállomást, laktanyát és az Ipoly folyó hídját.

 

A harcok során 9 csehszlovák katona (köztük Lauka főhadnagy is) életét vesztette, míg magyar oldalon 4 katona és 6 polgári halottról tudunk. (A felkelés történetét, ami „a balassagyarmati csehkiverés” néven vált ismertté, már többen megírták, én leginkább Tari Tamás tavalyi összefoglalóját ajánlom mindenkinek.)

 

Bár régóta viselte a város, hivatalosan csak egy 2005-ös emléktörvényben kapta meg a „Civitas Fortissima” azaz a „legbátrabb város” címet. Főterén Párkányi Raab Péter allegorikus szobra őrzi a felkelés emlékét. A 90. évforduló alkalmából a balassagyarmati születésű Matúz Gábor forgatott filmet a „csehkiverésről”.

 

A történet idén, a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján is fontos lehet, hiszen egyike azoknak a nemzeti mítoszoknak, miszerint ha Károlyi Mihály kormánya „nem ereszti szélnek” a hadsereget, akkor az országhatárok védelme sikeres lett volna.

 

Révész Tamás történész azonban tavaly megjelent könyvében részletesen bemutatja 1918-1919 kritikus éveinek katonapolitikáját, amivel sikeresen érvel a fenti legendárium jó néhány elemével szemben. A könyvből többek között megtudhatjuk, hogy

 

a Károlyi-kormány igenis próbálkozott hadseregszervezéssel, azonban a frontról hazaözönlő 1,3 millió katonából csupán 37 ezret sikerült a seregben tartani.

 

Ha a korabeli katonák szemével nézzük az eseményeket, akkor ez valahol érthető is: közel háromévnyi isonzói öldöklés után az emberek hazavágytak a falujukba.

 

A lakóhely védelmére többen is fegyvert fogtak (volna) ekkoriban, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonmód reguláris seregekké lehetett volna őket alakítani – pláne a jól szervezett győztes antant seregeivel szemben.

 

A csehszlovák erők is hasonló állapotban voltak, mint a magyar oldal katonái, így nem meglepő, hogy Balassagyarmaton a vasutasokkal és polgárokkal kiegészülve, a saját lakóhelyüket védve eredményesen tudtak ellenállni.

 

A „mi lett volna, ha…” ábrándjai helyett szerintem célszerűbb lenne a valódi történések jelentőségére koncentrálni, jelesül arra, hogy a város védelmében egy helyi nagykoalíció alakult meg:

 

a helyi szociáldemokraták (a vasúti szakszervezet tagjai), konzervatívok (pl. Vizy százados) és a városi liberális polgárság félre tudta tenni nézetkülönbségeit a közös ügy érdekében.

 

Sajnos az elmúlt évszázadban ilyesfajta konszenzusra nemigen voltunk képesek nemzeti szinten, talán csak az 1956-os forradalom tizenkét napja alatt. A Legbátrabb Város védői ebből a szempontból is példát mutathatnak nekünk.

 

A szerző történész. Olvass még Bárány Balázstól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás