A litvánokat nem ijesztette meg az orosz fenyegetőzés

Azért nem is örülnek neki.

A litván elnök június 25-én posztolt a Facebookra, a posztjában pedig többek között arról beszélt, hogy Litvánia egy kicsit a saját sikerének is érzi, hogy Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, mert ők már február 28-án, az ukrajnai háború ötödik napján erre szólították fel az EU-t – a többi balti állammal, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Bulgáriával közösen –, és azóta is minden nap szerették volna az ő hangjukat képviselni a szervezetben.

Emellett aztán szóba került az is, hogy a kalinyingrádi tranzitról forró beszélgetések miatt nem tudnak önfeledten örülni a két ország hatalmas diplomáciai sikerének, ám Gitanas Nausėda litván elnök úgy fogalmazott, az országa számára teljesen egyértelmű, hogy

az uniós szankciókat végre kell hajtani.

Litvániának fenn kell tartania, és fent is fogja tartani a saját területén keresztül szállított áruk ellenőrzését.

Mint ismeretes, a litván állami vasúttársaság június 18-án, szombaton bejelentette, hogy megtiltják, hogy az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruk a területükön keresztül az orosz Kalinyingrádi enklávéba jussanak. Az EU szankciós listáján szén, fémek, építőanyagok szerepelnek, a tilalom ennek értelmében a Kalinyingrád által importált termékek mintegy felére vonatkozik.

A new air route to #Kaliningrad. The Baltic states and #Poland have closed their airspace to #Russia. pic.twitter.com/dKhtuzXVNh

— NEXTA (@nexta_tv) February 26, 2022

Ez, mint a G7 írta, rendkívül súlyosan érinti a Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger közé ékelődő, a Dél-Dunántúlnál nem sokkal nagyobb, egymilliós tartományt, amit Oroszország előretolt nyugati bástyája is neveznek, és ahova a NATO szerint az utóbbi években már olyan atomfegyvereket és közép-hatótávolságú Iskander rakétákat is telepítettek az oroszok,

amikkel akár Varsót és Berlint is elérhetnék.

Oroszország azonnal megfenyegette Litvániát, mire Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis közölte, ők csak az uniós szankciókat hajtják végre, amik június 17-től léptek életbe.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ezután azzal folytatta, hogy Oroszország válasza nem diplomáciai, hanem gyakorlati jellegű lesz, de ez senki nem tudja, mit jelent. Az állami Duma alelnöke, Jevgenyij Fjedorov pedig Észtország, Lettország és Ukrajna függetlenségét elismerő nyilatkozat visszavonására tett javaslatot az orosz törvényhozásban.

Gitanas Nauseda litván elnök már korábban, a Reutersnek nyilatkozva is kijelentette, hogy országa felkészült arra, ha Oroszország megtorlásképpen lekapcsolja a regionális elektromos hálózatról, de katonai konfrontációra nem számítanak. Ennek ellenére Litvániában már február óta sokan gondolják úgy, hogy Ukrajna után ők következhetnek, a környéket pedig a Politico azért kis túlzással most éppen

„a világ legveszélyesebb helyének” nevezte.

NYITÓKÉP: Gitanas Nausėda / Facebook