Baráth Katalin regénye a zsűri díja mellett a közönségdíjat is elvitte, a legjobb novelláért Juhász Viktor kapott díjat.
Először adták át rendes körülmények között, egy új, hagyományteremtő szándékkal megtartott minifesztivál keretei között a fantasztikus irodalmat díjazó, pár éve megújult Zsoldos Péter-díjat.
Baráth Katalin magyar nyelvet középpontba állító sci-fije, az Afázia nyerte idén a legjobb regénynek járó elismerést,
amely kategóriában egyébként olyan komoly ellenfelei akadtak, mint László Zoltán regénye (Mindig egyre több), illetve Sepsi László könyve (Termőtestek) – mindkét szerző nyert már korábban Zsoldos-díjat. Baráth Katalin egyébként mindössze a harmadik női szerző, aki a fikciós kategóriában ezzel büszkélkedhet Moskát Anita (2020) és Fedina Lídia (2018) után.
Az Afázia története szerint pár száz évvel később járunk, a Föld tönkrement, az emberiség egy töredéke – főleg a gazdagok – kijutott még előtte a világűrbe. Az egyik hatalmi tömböt a keleti birodalmak hozták létre, ez a mindenkit megfigyelő Háló Birodalom; a másikat az USA, ők magukat Demokráciának hívják. Közös bennük, hogy tagjaik már nem verbálisan kommunikálnak egymással, el is felejtettek nagyjából beszélni.
Van azonban egy kis nép, a moyerek, akik egy gazdag mecénásnak hála szintén kijutottak az űrbe, és nemcsak túlélték a Föld összeomlását, de katonailag szervezett, fegyelmezett társadalmukban meg is őrizték nyelvüket.
A moyerek beszélt nyelve a többi túlélő számára drogként működik, amit ők arra használnak fel, hogy terítésből szerzett pénzből fenntartsák függetlenségüket. Ami persze mindkét nagyhatalmat borzasztóan zavarja, bár főleg azért, mert tudják: ha hatalmuk alá hajtanák a moyereket és nyelvüket, akkor le tudnák győzni a másik felet.
Az Afáziát korábban így méltattuk:
Ezt pedig a zsűri képviseletében Makai Péter Kristóf írta a regényről:
Novellakategóriában Juhász Viktor Eigengrau című fantasynovellája nyert.
A novella a Gabo SFF éves magyar fantasztikus antológiájában jelent meg, amelyről írtunk is cikket itt a Könyves Kálmán rovatban, amelyben a kötet koronaékköveként hivatkoztunk a fordítóként is ismert és elismert, az íráshoz egy hosszabb kihagyás után visszatérő Juhász Viktor novellájára. Egyébként a novellák között, ha lehet, még erősebb volt a mezőny: Juhász Viktoron kívül Moskát Anita, Kleinheincz Csilla, Erdei Lilla, Füzesi Dóra, Kiss Gabriella és László Zoltán novellái versenyeztek.
A fordítások kategóriájában Farkas Veronika nyert, aki újrafordította William Gibson Sprawl-trilógiáját:
a cyberpunk klasszikusainak és alapszövegeinek számító Neuromancer, Count Zero és Mona Lisa Overdrive tavaly jelent meg az Agave Könyvek gondozásában.
A Zsoldos Péter-díj nemrég újult meg, gondozását visszavette az Avana Egyesülettől Zsoldos Péter családja, új zsűri dolgozik a díjon,
a legfontosabb változás pedig az, hogy már nem csak science fiction műfajú művek kaphatják meg a díjat,
mivel azon indulhat bármilyen fantasztikus témájú (tehát mondjuk fantasy, horror, weird) regény.
A zsűrit idén Benczik Vera irodalmár, H. Nagy Péter irodalomtörténész, Keserű József irodalomtudós, Makai Péter Kristóf irodalomtudós, Szép Eszter képregénykutató és fordító, Szilárdi Réka irodalmár és Takács Bogi író alkotta, akik a hazai szakmai közönség javaslatai alapján összeállt jelöltlistáról választották ki a legjobbakat.
NYITÓKÉP: Azonnali-montázs
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.