Seres László regényének központi témája a „transzgenerációs holokauszt-trauma” – ezt feldolgozandó költözik be főhőse titokban Auschwitz I. területére.

Miért olyan Oroszország ma, amilyen? Lehetett-e volna másképp? Walter Laqueur 2015-ös könyvéből az akkori, Ukrajnával kapcsolatos jóslatok igazságtartalmát is könnyen le tudjuk mérni.

Hirtelen nehéz is eldönteni, mi a legnagyobb eszképizmus John Scalzi új regényében: a hatalmas kaidzsúk, vagy az, hogy a covid közepén jól fizető munkát kapsz?

Gregory A. Boyd prédikációk stílusában megszólaló könyvéből kiderül, hogy az Újszövetség alapján hogyan is kéne viszonyulnia a keresztényeknek a politikához. Leginkább mérhetetlen szeretettel.

Baráth Katalin regénye a zsűri díja mellett a közönségdíjat is elvitte, a legjobb novelláért Juhász Viktor kapott díjat.

Libri Irodalmi Díj ra idén kifejezetten jó könyveket jelöltek. Elmondjuk, melyik könyv milyen!

Az elmúlt évtizedekben felfutott orosz időutazásos regények is ráerősítettek a háborús, Ukrajna-ellenes retorikára. Annyira hogy egy ezzel foglalkozó író még a szakadár köztársaságok vezetésében is helyet kapott.

Írói életek beavatástörténeteivel van tele a padlás. Tud Haász János frissen megjelent könyve újat, vagy érdekeset mutatni ebben a műfajban?

Részben a rendszerváltás idején játszódó regénnyel tér vissza Ferenczy nyomozó történteihez Kondor Vilmos. De meg lehet-e menteni egy sorozatot, ami ilyen furcsa irányt vett az előző kötetben?

Egy hét múlva megyünk szavazni. Ezt az időt akár arra is kihasználhatjuk, hogy képbe hozzuk magunkat a világgal: például az eddigi magyar választásokkal, Bibó István aktualizálásával, és a jövő politikájával.

Mi a fasizmus, és hogyan működik? Van-e elvi különbség Hitler és Trump, vagy ha már itt tartunk, Orbán módszerei között? Jason Stanley könyvét olvastuk.

Kati Marton Merkel-életrajza bosszantó példája annak a fajta elfogultságnak, amely sem a feminizmus ügyét, sem a bal-jobboldal, vagy a liberális-konzervatív vitát nem viszi előre.

Milbacher Róbert irodalmi ismeretterjesztő könyvében a legendák lebontásán keresztül magát a történelmet kelti életre.

Autofikció vagy sem? – merülhetne fel a kérdés Bartók Imre új, nyomasztó atmoszférájú regénye kapcsán. Aztán jön az autofelláció, és mindent megmagyaráz.

Sherlock Holmes Budapestre érkezik egy interaktív krimiregényben, amelyet nem más jegyez, mint Csabai László. Mi lesz ennek a vége?

Bár vannak világhíres, és így hazánkban is ismert brit fantasztikus írók, a szigetországi fantasztikus irodalom egy jó része szinte teljesen ismeretlen terület. Ajánlunk innen pár remek könyvet.

A politika cirkusz, ahol bohócok, erőművészek és késdobálók aratják le a babérokat – ha valaki nekiállna Pilinszkyt szavalni, talán agyon is vernék. Hogy sikerült Bödőcs Tibor legutóbbi könyve?

Sepsi László spekulatív maffiaregényében csak úgy röpködnek a kivájt szemek és a felszakadt belek, de a valódi kérdés az, hogy ki irányít valójában: az emberek, vagy a gomba?

Magyarok az űrben, Orbán a focipályán, álhírek az interneten, macimézek a jövőben. Milyen könyveket érdemes olvasni az évben, amikor Tamás Gáspár Miklós gyakorlatilag bestseller lett?

Kevés aktuálisabb dolog van a fasizmus és a rárakódott populizmus elemzésénél. Szerencsére ehhez mérten az idei év végének könyvtermése is megadja azt a tudást, amire szükségünk van.

Kevés jobb érzés van annál, mint olyan könyveket vásárolni barátoknak, amiket maguknak nem vennének meg. Egy közös mosolygás egyszerűen elérhető, csak jól kell választani. Ajánló!

Provokatív, de nem kéne, hogy az legyen. Volt olyan fordító, aki nem engedte, hogy az általa fordított, több évvel ezelőtt egyszer már közölt szöveg megjelenjen benne. Magyar és külföldi klasszikus és kortárs szerzők LMBTQ-témájú írásai szerepelnek a Mágnes mellett a vas című kötetben.

Orcz bástyáitól a rehabilitált vámpírokon és az Eigengraun át a lóvontatta, hatalmas, levágott emberi ujjig. A Gabo SFF antológiája idén is az év legsokszínűbb válogatását hozza el a hazai sci-fi, fantasy és horrornovellákból.

Van-e remény egy társadalomban, ami a klímaváltozás és az általános válságból fakadó nyomor miatt működésképtelenné válik? Talán lehet: ez derül ki Octavia E. Butler klasszikus disztópiájából.

A jelenleg ismert irodalmi univerzum leggenerációsabb írója harmadik könyvében is idegesítő fiatalokat mutat be szerencsétlenkedés közben. Könnyű lenne elintézni ennyivel, de mégis lehet, hogy ennél többről van szó.

Itt az ideális karácsonyi ajándék: az év egyik legjobb politikai témájú könyvében Ésik Sándor tulajdonképpen minden olyan közhelyes vélekedést ízekre szed, ami az ünnepi asztalnál fel szokott merülni a valamiért politizálni vágyó rokonoktól.

A magyar felnőttek töredéke olvas bármit rendszeresen, a nők, a fiatal felnőttek, a nagyvárosiak és a 60 éven felüliek körében lényegesen magasabb ez az arány - derült ki a Tárki legfrissebb, reprezentatív felméréséből.

Pszichedelikus gombát terjesztő maffiacsaládok, nomádok, örök utazók, dinoszauruszok, élmunkás táltosok és underground vámpírkolóniák. TÍz könyvet ajánlunk, ami 1945 vad telétől New York-i pornómozigépészek agyán át egyenesen a világűrig repíthet minket.

Miért haldoklik a sci-fi napjainkban? Miért sorvad el a jövő? Mi értelme annak, hogy az európai írók az amerikai piacra próbálnak betörni? Magyarországra érkezik Jacek Dukaj, Lengyelország egyik legismertebb sci-fi írója: interjúztunk vele!

Mi történik, ha egy erőszakmentes utópiában kiderül, hogy mégis van miért háborúzni? Ada Palmer könyvsorozatában a 25. században kell újra feltalálni a háborúzást, de a mélyen rétegzett Terra Ignota ennél sokkal több mindenről szól.

Igaz-e a hír, hogy a sci-fi haldoklik? Hogy lehet, hogy a kultúrharc mai frontjainak először a fantasztikum lett a terepe? Merre ment a sci-fi az előző évtizedben, és miért lehet az, hogy a francia hadsereg is sci-fi írókat alkalmazva próbálja felfesteni a jövőt?

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.

Cory Doctorow tavalyi technothrillerében nem csak az derül ki, hogy akárhol és akármikor lehallgatnak, hanem az is, hogy milyen módon lehet fellépni ez ellen.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

Ilyen sem volt még: külön antológia született magyar horror- és weirdnovellákból. A Gabo SFF gyűjtéséből kiderül, hogy milyen félelmek mozgatják kollektív pszichénket: borzonghatunk idegen bolygók furcsa, intelligens tengereitől a társasházi lakásunkig mindentől.

Kelet és Nyugat között, úgy tűnik, örökké: Baráth Katalin új űroperájában a nyelvüket katonás társadalmukban megőrző magyarok az űrben is a szokásos dilemmák előtt állnak. De legképességesebb álmaiban is csak mászkál-e tovább két part között Űrkompország?

Andy Weir nagyot robbantott az előző évtizedben a Marson ragadt McGyverről szóló regényével. Harmadik könyve, A Hail Mary-küldetés nemcsak megugorja a világsiker könyv szintjét, de túl is lép rajta.

A Suszter, szabó, baka, kém alkotói állnak össze, hogy feldolgozzák a többszáz miniállamra szétesett Európában játszódó kémtörténetet.

A német Die Linke egykori frakcióvezetője leszámol azon „életmódbaloldallal”, amely identitáspolitikai kérdésekre cserélte az osztályharc ügyét. A kommunista politikus könyvében élesen bírálja a Zöldeket, a politikai korrektséget és a Friday for Future-mozgalmat is – és önelégülteknek nevezi a mostani baloldali véleményformálókat. De biztos, hogy jó a helyzetfelismerése, és nem csak a provokáció szándéka vezeti?

Sajnos az utóbbi évtizedben nem sok mély (és magas) írás jelent meg, amely efféle listába beilleszthető volna. De nemrég megjelent egy budapesti kiadónál az európai kultúra talán legfontosabb darabja, amit mindenkinek el kell olvasnia.

Egy biztonsági szakértőként dolgozó kertvárosi anyuka kap egy kitömött kolibrit egy halott ökoterroristától, mire mindenki elkezd rá vadászni. Közben a világ meg szép lassan belecsúszik az apokalipszisbe. Jeff VanderMeer ökothrillert írt, alig lehet letenni, olyan jó!

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a most bepótolandó klasszikusoktól az egérőrökön át Harari képregényesített világmegfejtéséig!

A Horthy-rendszer keresztény-konzervatív sajtója nem vette célba a melegeket, a Tanácsköztársaság pedig azt remélte, ha megteremtik a kommunizmust, eltűnik a homoszexualitás. Hiánypótló mű jelent meg, ami a homoszexualitás megítélésének hazai változását a magyar liberalizmus aranykorától egészen a kádári enyhülés pillanatáig kíséri végig: elolvastuk!

Ilyen még nem volt: magyar fantasztikus szövegek jelennek meg rendes kiadónál, fordításban, Amerikában! Az érdem az egyik legjobb horrorírónké, Veres Attiláé.

A világ végét könnyebb elgondolni, mint a kapitalizmus végét – szól a mondás, és a kapitalista realizmus valóban „betölti a horizontot”. Tamás Gáspár Miklós esszékötete azonban rést üt a falakon, és elmeséli, milyen volt, amikor még tömegek tudták elképzelni a kapitalizmus végét. Ajánló utolsó nagy gondolkodónk esszékötetéről!

Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

Van-e értelme újrafeltalálni a papírt? – röviden így összegezhetném az összes kérdésemet, ami felmerült akkor, amikor megkaptam tesztelésre a ReMarkable 2 nevű, e-ink-alapú tabletet, aminek az a lényege, hogy jegyzetelj és rajzolj vele. A kivitelezés profi, de a személyre szabhatóságon még lehetne dolgozni.

„A remény hiba” – ez az egyik mondat Krasznahorkai László váratlanul kiadott új nagyregényéből. A másik mondat 432 oldalon keresztül tart, és mélyre visz minket egy félig-meddig fiktív keletnémet kisváros életén keresztül valamibe. Hogy mibe? Jó kérdés! Teljesen szakszerűtlen ajánló a most megjelent Herscht 07769-ről.

George Orwell klasszikus disztópiájából egy brazil rajzoló készített képregényt. Mennyire releváns valójában az 1984 2021-ben? Hozzátesz, és ha igen, mennyit tesz hozzá a képregényes formátum az eredeti történethez? Megnéztük!

A hivatalos román történetírás előtt még hosszú út áll, hogy a mítoszait lerombolva tárgyilagosan szemlélje a múltat. Ott ugyanis az a mainstream történelemszemlélet, amit Kásler Miklósék kultúrkampfja annyira erőltet itthon. A Trianonról szóló gigakötet ennek díszpéldánya. Elolvastuk!