Pszichedelikus gombát terjesztő maffiacsaládok, nomádok, örök utazók, dinoszauruszok, élmunkás táltosok és underground vámpírkolóniák. TÍz könyvet ajánlunk, ami 1945 vad telétől New York-i pornómozigépészek agyán át egyenesen a világűrig repíthet minket.

Miért haldoklik a sci-fi napjainkban? Miért sorvad el a jövő? Mi értelme annak, hogy az európai írók az amerikai piacra próbálnak betörni? Magyarországra érkezik Jacek Dukaj, Lengyelország egyik legismertebb sci-fi írója: interjúztunk vele!

Mi történik, ha egy erőszakmentes utópiában kiderül, hogy mégis van miért háborúzni? Ada Palmer könyvsorozatában a 25. században kell újra feltalálni a háborúzást, de a mélyen rétegzett Terra Ignota ennél sokkal több mindenről szól.

Igaz-e a hír, hogy a sci-fi haldoklik? Hogy lehet, hogy a kultúrharc mai frontjainak először a fantasztikum lett a terepe? Merre ment a sci-fi az előző évtizedben, és miért lehet az, hogy a francia hadsereg is sci-fi írókat alkalmazva próbálja felfesteni a jövőt?

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.

Cory Doctorow tavalyi technothrillerében nem csak az derül ki, hogy akárhol és akármikor lehallgatnak, hanem az is, hogy milyen módon lehet fellépni ez ellen.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

Ilyen sem volt még: külön antológia született magyar horror- és weirdnovellákból. A Gabo SFF gyűjtéséből kiderül, hogy milyen félelmek mozgatják kollektív pszichénket: borzonghatunk idegen bolygók furcsa, intelligens tengereitől a társasházi lakásunkig mindentől.

Kelet és Nyugat között, úgy tűnik, örökké: Baráth Katalin új űroperájában a nyelvüket katonás társadalmukban megőrző magyarok az űrben is a szokásos dilemmák előtt állnak. De legképességesebb álmaiban is csak mászkál-e tovább két part között Űrkompország?

Andy Weir nagyot robbantott az előző évtizedben a Marson ragadt McGyverről szóló regényével. Harmadik könyve, A Hail Mary-küldetés nemcsak megugorja a világsiker könyv szintjét, de túl is lép rajta.

A Suszter, szabó, baka, kém alkotói állnak össze, hogy feldolgozzák a többszáz miniállamra szétesett Európában játszódó kémtörténetet.

A német Die Linke egykori frakcióvezetője leszámol azon „életmódbaloldallal”, amely identitáspolitikai kérdésekre cserélte az osztályharc ügyét. A kommunista politikus könyvében élesen bírálja a Zöldeket, a politikai korrektséget és a Friday for Future-mozgalmat is – és önelégülteknek nevezi a mostani baloldali véleményformálókat. De biztos, hogy jó a helyzetfelismerése, és nem csak a provokáció szándéka vezeti?

Sajnos az utóbbi évtizedben nem sok mély (és magas) írás jelent meg, amely efféle listába beilleszthető volna. De nemrég megjelent egy budapesti kiadónál az európai kultúra talán legfontosabb darabja, amit mindenkinek el kell olvasnia.

Egy biztonsági szakértőként dolgozó kertvárosi anyuka kap egy kitömött kolibrit egy halott ökoterroristától, mire mindenki elkezd rá vadászni. Közben a világ meg szép lassan belecsúszik az apokalipszisbe. Jeff VanderMeer ökothrillert írt, alig lehet letenni, olyan jó!

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a most bepótolandó klasszikusoktól az egérőrökön át Harari képregényesített világmegfejtéséig!

A Horthy-rendszer keresztény-konzervatív sajtója nem vette célba a melegeket, a Tanácsköztársaság pedig azt remélte, ha megteremtik a kommunizmust, eltűnik a homoszexualitás. Hiánypótló mű jelent meg, ami a homoszexualitás megítélésének hazai változását a magyar liberalizmus aranykorától egészen a kádári enyhülés pillanatáig kíséri végig: elolvastuk!

Ilyen még nem volt: magyar fantasztikus szövegek jelennek meg rendes kiadónál, fordításban, Amerikában! Az érdem az egyik legjobb horrorírónké, Veres Attiláé.

A világ végét könnyebb elgondolni, mint a kapitalizmus végét – szól a mondás, és a kapitalista realizmus valóban „betölti a horizontot”. Tamás Gáspár Miklós esszékötete azonban rést üt a falakon, és elmeséli, milyen volt, amikor még tömegek tudták elképzelni a kapitalizmus végét. Ajánló utolsó nagy gondolkodónk esszékötetéről!

Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

Van-e értelme újrafeltalálni a papírt? – röviden így összegezhetném az összes kérdésemet, ami felmerült akkor, amikor megkaptam tesztelésre a ReMarkable 2 nevű, e-ink-alapú tabletet, aminek az a lényege, hogy jegyzetelj és rajzolj vele. A kivitelezés profi, de a személyre szabhatóságon még lehetne dolgozni.

„A remény hiba” – ez az egyik mondat Krasznahorkai László váratlanul kiadott új nagyregényéből. A másik mondat 432 oldalon keresztül tart, és mélyre visz minket egy félig-meddig fiktív keletnémet kisváros életén keresztül valamibe. Hogy mibe? Jó kérdés! Teljesen szakszerűtlen ajánló a most megjelent Herscht 07769-ről.

George Orwell klasszikus disztópiájából egy brazil rajzoló készített képregényt. Mennyire releváns valójában az 1984 2021-ben? Hozzátesz, és ha igen, mennyit tesz hozzá a képregényes formátum az eredeti történethez? Megnéztük!

A hivatalos román történetírás előtt még hosszú út áll, hogy a mítoszait lerombolva tárgyilagosan szemlélje a múltat. Ott ugyanis az a mainstream történelemszemlélet, amit Kásler Miklósék kultúrkampfja annyira erőltet itthon. A Trianonról szóló gigakötet ennek díszpéldánya. Elolvastuk!

Barack Obama Egy ígéret földje című memoárja már azelőtt megosztóvá vált, hogy szinte bárki el tudta volna olvasni. Ez a könyv nem érdemli meg, hogy megosztóvá váljon: nem elég jó ahhoz, de nem is elég rossz. Mutatjuk, kinek érdemes átrágnia magát a 900 oldalas könyvön!

Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.

Muszlimokról, románokról és világvégéről is olvasott idén az Azonnali szerkesztősége. Utóbbiról ráadásul nem is a koronavírus-járvány kapcsán! Ajánlunk kilenc könyvet, amit érdemes volt idén elolvasni és jövőre is érdemes lesz: ha marad még egy darabig a lockdown, lesz is időd rá.

Bulgakov novelláit olvasni olyan, mint egy brutálisan jó sorozatot nézni. A belőlük készült sorozatot nézni viszont olyan, mint józanul végigszenvedni a Sas-kabarét.

Kádár János alatt nemcsak gulyáskommunizmus volt meg elnyomott rockzenészek, hanem bizony kőkemény bűnözés is. Virágzott a betörés, a prostitúció, és az éra vége felé a szervezett bűnözés is. Hogy mit érdemes minderről tudni, azt Böcskei Balázs politológus és Bezsenyi Tamás kriminológus kezdte el összefoglalni egy beszélgetőkönyvben.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit tegyünk, ha a lakásunk elkezd a saját feje után járni? Mit is jelent a világ helyreállítása, ha a horrorszerző Veres Attila írja meg annak módját? És mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból, ami idén is remekül sikerült.

Szálinger Balázs útirajzát olvasva akaratlanul is felmerül a kérdés, vajon mi motiválta, hogy éppen az Al-Dunát tárja elénk? A válasz akár Mallory híres mondata is lehetne: because it’s there.

Tud-e érvényeset mondani napjainkról, a jövőről, vagy az újságírásról a nagyjából húszéves Transmetropolitan című cyberpunk képregény? Kell-e azon gondolkozni, hogy alkotójáról kiderült közben, hogy egy szexuális ragadozó? És mitől jó egy képregény limitált verzióját megvásárolni?

Jogászokról valószínűleg nem írtak még olyan eseménydús űroperát, mint amilyet a magyar sci-fi legstabilabb csillaga, Brandon Hackett írt legutóbbi könyvében. Mi lenne, ha a világ vezetésére törő emberek tényleg mind súlyos seggfejek lennének? És akkor mi lenne, ha ezeket a csúnya bácsikat és néniket egy ügyész akarná csak megállítani?

Josef von Neupauer 1893-ban írt egy utópisztikus regényt Ausztria 2020-ban címmel. A könyv egy része bejött, miszerint a járványpolitika miatt szigorú határzárok lesznek. De a történet szerint a Habsburgok még mindig a trónon ülnek, noha kommunista tervgazdálkodásra vált az ország. A könyvet idén ismét kiadták.

Tamsyn Muir könyvének esztétikája gótikus, humora a legjobb értelemben véve fárasztó, története pedig a legjobb Agatha Christie-utánérzés, amit mostanában olvastam, csak brit arisztokraták helyett csontmágusokkal, mocskos szájú kardforgatókkal. Mit tud a tavalyi év egyik legizgalmasabb debütáló fantasyje?

Mit tehet egy fekete nagycsalád 1954 körül, ha nemcsak azért vannak veszélyben, mert feketék az USA-ban, hanem azért is, mert belekeverednek fehér okkultista varázslók hatalmi harcaiba? Hát felveszik a kesztyűt, és visszavágnak. Matt Ruff könyvében egy könnyed kalandos ponyva vázolja fel tanulságos módon a polgárjogi mozgalom előtti Amerika képét.

A fantasy Magyarországon sokáig csak a tolkieni világ mentén szárba szökkenő különféle epikus vonalon tudott – akár eredeti, akár szolgaian másoló – műveket alkotni. Az elmúlt évtizedben azonban a magyar népmesekincs és mitológia betört a műfajba. Ennek egyik legszebb példája, Kleinheincz Csilla Ólomerdő-trilógiája tavaly zárult le, és bebizonyította, hogy simán lehet magyar íze a fantasynek.

Túl jól érzed magad nyaraláson? Elkezdenéd lassan azt hinni, hogy a világ egy boldog kis hely, ahol mindenki boldogságra hivatott? Már csak az köti le a gondolataidat, mikor eheted meg a következő jégkrémet? Az Azonnali könyvekkel segít elrontani ezt!

A XXV. századra egy súlyos háború után megszűnnek a nemzetállamok, a létrejövő furcsa utópia azonban veszélyben van. Ada Palmer sorozata az elmúlt évek egyik legjobb alkotása a sci-fi irodalomban, amelyben nemcsak egy remek világot és szöveget kapunk, de sokat tanulhatunk a felvilágosodásról is.

Mitrovits Miklós legújabb könyvében a lengyel-magyar ellenzéki kapcsolatok történetét írta meg. Interjúk, állambiztonsági iratok és a korabeli szamizdatirodalom segítségével tárta fel, hogyan működtek együtt, hogyan inspirálták egymást a két ország ellenzékijei és hogyan élt tovább a lengyel-magyar barátság a keleti blokk szűk levegőjében.

Drábik Jánostól Ablonczy Balázsig, szöveggyűjteménytől népszerűsítő munkáig, 1918-tól 1924-ig: tizenhat könyvet ajánlunk az elmúlt száz évből, amelyeken keresztül jobban meg lehet érteni a trianoni békeszerződés előzményeit, folyamatát és következményeit. És mutatunk pár olyan könyvet is azért, amit nem ajánlunk.

2001. szeptember 11-e a 21. század valódi nyitánya volt, a kollektív traumát mégsem tudta feldolgozni az amerikai populáris kultúra. Definitív film vagy sorozat helyett azonban itt van Garrett M. Graff könyve, ami teljes egészében bemutatja nekünk az USA-t ért támadást.

Össze lehet foglalni egy több mint száz éves műfaj történetét egy darab antológiában? Igen – ha az az antológia akkora, mint egy telefonkönyv. H. G. Wellstől Ted Chiangig száguld végig a sci-fi történetén Jeff és Ann VanderMeer antológiája: de megéri elolvasni?

Vlagyimir Putyin valószínűleg leghíresebb gyűlölője kisokost írt aktivistáknak. A saját élményekből, hősök bemutatásából és idézetekből álló Lázadj! annyira lendületes darab, hogy még azt is elnézni az ember Nadya Tolokonnikivának, ha nem ért vele mindig egyet.

Ivan Krastev és Stephen Holmes szerint ott ment félre a kelet-európai demokratizálódás folyamata, hogy szolgaian a nyugati mintát akarták utánozni. Azonban ezen kritika is figyelmen kívül hagyja a szociális okokat és a liberalizmus jelentésváltozását.

Mi történik, ha egy csapat rendőr úgy dönt, hogy nem lefüleli, hanem meglopja a gengsztereket? És mi történik, ha minden félresikerül a tervben? Orosdy Dániel Wakond című könyvvében már a plusz mondanivalót keressük, miközben valószínűleg egyszerűen egy jól megírt bűnregényről van szó.

A legklasszikusabb focihoz kapcsoldódó könyveket mindenki ismeri, de mi most összegyűjtöttünk öt viszonylag újat, ami ráadásul nagyjából lefedi egy rendes szurkoló lélektanát.

Egyszerűen nem is létezhetne időszerűbb könyv most, mint Cory Doctorow kisregénygyűjteménye: az egyik darabban járvány elől bunkerba menekülő gazdagok vannak, a másikban a kapitalizmus telepedik rá annyira az emberek magánéletére, hogy már a kenyérpirítóban is csak a megfelelő kenyeret piríthatják. Hogyan győzzük le a szoftvermonopóliumokat és mit csinálna Superman, ha a rendőrök rasszizmusával kéne megküzdenie? Ez is kiderül!

Kilencvenkét éves korában Párizs mellett meghalt Albert Uderzo, akinek többek között Asterix és Obelix történeteit és figuráit köszönhetjük. Neked melyik a kedvenc figurád? Szavazz!

Izrael államelnöke ugrott be segíteni azon szülőknek, akik gyerekükkel karanténban otthon maradtak. Csütörtök délben ugyanis a Facebookról ő olvasott fel mesét.

Az online forgalom a harmadára esett, a bolt forgalma gyakorlatilag nulla, gyógynövényes és konteós könyvek fogynak csak, mondja az Azonnalinak Nagy Levente, Pécs ikonikus könyvesboltjának, a Bagolyfészeknek a tulajdonosa.