Benedek Szabolcs új regényében virtigli nehézirodalmi műnemet akar kombinálni a saját elképzeléseivel – és ebben már megmutatkoznak a határai.

Talán leginkább a Firefly rajongói fogják élvezni Simon Jimenez érzékeny űroperáját, amiben ezen kívül is még egy sor ismerős sci-fi motívum köszön vissza. Jó ötlet-e például egy vállalatra hagyni az űr gyarmatosítását?

Az utóbbi évek nagy Nádas-regényei a befelé fordulásról szóltak. Most viszont mintha Nádas leült volna lótuszülésbe, és nekiállt volna átereszteni magán ezt a cudar világot.

Klímafikció, fantasy és western találkozik Lőrinczy Judit legutóbbi regényében, amelyben a 2052-re sivataggá váló Alföldön betyárok, ügyészek és mitikus lények csapnak össze. De jól összeáll mindez?

Cserna-Szabó András történelmi regényének főszereplője egy törpe, akinek nagy a farka. A szerző friss könyve azonban nem csupán bő lére eresztett vicc, hanem remekmű.

A magyar fantasy egyik legeredetibb alkotója, Moskát Anita végre egy helyre gyűjtötte remek novelláit, és ha már ott volt, írt is melléjük párat. Isteneket szülő anyák, hazugságból emelt városok, disztópikus munkahelyek.

Gúnyiratok a Kádár-nosztalgia ellen, egy atipikus történelmi regény és Borbély Szilárd torzóban maradt kézirata. Négy könyv a Merítés-díj idei jelöltjei közül.

Seres László regényének központi témája a „transzgenerációs holokauszt-trauma” – ezt feldolgozandó költözik be főhőse titokban Auschwitz I. területére.

Miért olyan Oroszország ma, amilyen? Lehetett-e volna másképp? Walter Laqueur 2015-ös könyvéből az akkori, Ukrajnával kapcsolatos jóslatok igazságtartalmát is könnyen le tudjuk mérni.

Hirtelen nehéz is eldönteni, mi a legnagyobb eszképizmus John Scalzi új regényében: a hatalmas kaidzsúk, vagy az, hogy a covid közepén jól fizető munkát kapsz?