Hogyan készül Lengyelország az ukrán menekültekre?

Állami és helyi szinten, a civil szervezeteket is bevonva készül Lengyelország a menekültek fogadására, és közben nem hangoztatja, hogy köztük sok ukrajnai lengyel is lehet.

Ugyan Lengyelországban a 2022-es év eleje sem telt el belpolitikai feszültség nélkül, a február 24-én hajnalban kitört orosz-ukrán háborúra Varsó gyakorlatiasan, az eseményekhez képest visszafogottan reagált, s a lengyel online sajtó oldaltól függetlenül a nemzeti egység biztosítására szólított fel.

Az eddigi lengyel lépések négy fő irány mentén mozogtak: diplomáciai szempontból a legfontosabb, hogy a lengyel kormány – a szövetségesek egy csoportjával, köztük a baltiakkal közösen – kezdeményezte a NATO-t létrehozó Washingtoni szerződés 4. cikkének alkalmazását.

Újabb amerikai katonák érkeztek

Varsó számára az is aggasztó, hogy az oroszok a Nyugat-Ukrajnában lévő repülőtereket is bombázták – az érintett Ivano-Frankivszk közúton alig több mint 200 kilométerre található a lengyel–ukrán határtól, Lviv (Lemberg) kevesebb mint százra.

A lengyelek előtt álló kihívás kettős: katonai és humanitárius.

A lengyel hadsereg vezérkara csütörtök reggel első szintűre emelte a harckészültségi fokot – ennek értelmében a katonák nem hagyhatják el kaszárnyáikat. Lengyel sajtóhírek szerint a hadsereg a tartalékosok behívását is vizsgálja. Mindeközben a lengyel védelmi minisztérium megerősítette az Onet.pl hírportál hírét, miszerint

újabb, pár ezer fős amerikai katonai erő érkezik az országba.

A tengerentúlról érkezett katonák február elejétől kezdve tartózkodnak Lengyelország délkeleti részében (Rzeszów, Zamość), a 82. sz. légiszállítású hadosztály 4700 katonája között logisztikusok és orvosok is áttelepültek.

Február 24-én kora délután egyelőre nyilvános információ nem volt elérhető azzal kapcsolatban, hogy a vajdasági (kb. megyei) rendszerben megszervezett lengyel területvédő egységek (WOT) készültségét ugyanúgy emelni fogják-e, mint a 2021 őszén-telén kicsúcsosodó belarusz–lengyel migrációs válság alatt a keleti lengyel vajdaságokban.

A lengyel határőrség tájékoztatása szerint mind az ukrán–lengyel zöldhatáron, mind a határátkelőkön stabil a helyzet, s felkészültek egy esetlegesen megnövekedő személy- és autóforgalomra. A határőrség számára elméleti problémát jelenthet, hogy kapacitásai egy részét jelen pillanatban a belarusz–lengyel határszakasz őrzése köti le, melyen naponta még mindig átlagosan kb. 10-30-an próbálkoznak meg illegálisan átkelni.

Készülnek a menekültek fogadására

Csütörtök délután a lengyel határ felé vezető nagyobb utakon a Google térképe torlódásokat jelzett,

az első, összesen több mint ezerkétszáz menekültet szállító vonatok délután érkeztek meg Przemyślbe.

A lengyel hatóságok összesen nyolc települést jelöltek ki a határ közvetlen közelében, ahol a menekülők szállást és ételt, illetve orvosi segítséget kaphatnak azelőtt, hogy az ország belsejében helyeznék el őket.

A legrosszabb forgatókönyv, amivel a lengyelek számolnak, egy-hárommillió menekültet vetít előre.

Varsó a kezdetektől azzal számolt, hogy a háború elől Ukrajnából menekülők nagyobb része Lengyelországban keres majd menedéket, mely valószínűsíthetően a már az országban dolgozók (kb. 800 ezer bejelentetten dolgozó ukrán állampolgárról beszélünk) vagy tanulók családtagjaiból fog elsősorban kikerülni.

A lengyel kormány és a vajdasági adminisztráció közötti kapcsolattartói szerepet betöltő vajdák már február közepén azzal a kéréssel fordultak a városi polgármesterekhez: mérjék fel, egy humanitárius válság esetén hány menekültet tudnak befogadni, hol tudják őket elszállásolni, s jelöljék meg ennek anyagi vonzatát is.

Sajtóhírek alapján a helyfelmérés megtörtént. Az ország keleti részében a lublini egyetemeken tanulnak nagyobb számban ukránok. A város polgármestere már bejelentette: Lublin kész akár tizenpárezer menekültet befogadni, biztosítva szállásukat és étkezésüket is. Az állami segítségnyújtás azonban nem minden:

a Lengyel Vöröskereszt és más civil szervezetek szinte azonnal gyűjtést hirdettek meg, mely felhívásokra a lengyel lakosság gyorsan reagált.

A civil szervezetek feladata nem kizárható módon elsősorban azon menekültek ellátása lesz, akik nemrég érkeztek az országba, segítve ezzel a helyi önkormányzatokat és állami szerveket.

Nem hivatkoznak a határon túli lengyelekre

A 2014-es tapasztalatokból kiindulva a gyűjtés és a támogatás másik kiemelkedő területe az a Szilézia lehet, ahova a II. világháború vége után közvetlenül a mai Nyugat-Ukrajna területéről rengetegen kellett, hogy áttelepüljenek.

A két régió között a mai napig erősek a kapcsolatok, nem véletlen, hogy február 23-ig a WizzAir Wrocławból járatot üzemeltetett Lvivbe. Nem kizárt, hogy időközben sziléziai érintettséggel állítottak össze egy olyan, ukrán civil szervezetek adatait tartalmazó listát, melyek például a harcokban megsérülő katonáknak segítenek.

A cinikusság látszatát is elkerülve idekívánkozik, hogy az online lengyel térben már most megjelentek olyan írások, melyek a sorok között azzal számolnak:

a háború miatt Lengyelországba átmenekülőknek munkát kell biztosítani.

Lengyel elemzői vélemények szerint a munkaerőpiac még minimum 200 ezer főnek tud munkát biztosítani, elsősorban a logisztikai és termelőágazatokban.

Annak ellenére, hogy Ukrajna nyugati részén él lengyel kisebbség, sem a hivatalos országos, sem a helyi kommentárok és (politikusi) nyilatkozatok

nem említették azt, hogy a lengyel segítségnyújtásnak egyáltalán van etnikai eleme.

Bár azt, hogy a politikai elit Varsóban kevésbé beszél az ukrajnai lengyel kisebbségről, az elmúlt egy évtizedben megszoktuk, a fentiek önmagukban is

figyelemre méltóak lehet(né)nek annak a magyar kormány számára, aki miatt a lengyel ellenzék a kormányát (újfent) támadja.

NYITÓKÉP: Ukrajna melletti tüntetés Varsóban 2022.02.20-án. FOTÓ: Ukrajna lengyelországi nagykövetsége / Facebook