Politikai elemző, kutató. Fő kutatási területe a Nyugat-Balkán és Közép-Európa.
Ugyan a parlamenti és önkormányzati ciklusok hossza miatt Lengyelországban csak 2023 őszén fogják megtartani a parlamenti és – elméletileg – az önkormányzati választásokat, a legnagyobb kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) már 2022. június elején kampányüzemmódba kapcsolt.
2022. június első napjaira a lengyel Parlament elfogadta a lengyel Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításait. Ennek eredményeként többek között megszűnt a testületben az a Fegyelmi Bizottság, melynek létéhez számos konfliktus fűződött az EU és Lengyelország között, s lehetetlenné tette egyes uniós pénzek lehívását is. A minden valószínűség szerint a most zajló orosz–ukrán háború következtében megvalósított törvénymódosítási lépésnek a nyilvánvaló jogi következményeken kívül komoly belpolitikai következményei lehetnek, jelezvén egyúttal azt is: folyik a lengyel külpolitika (szintén a háború indukálta) átalakítása.
A jelek szerint a NATO célja az, hogy az ukránokat olyan fegyverekkel is ellássák, melyek nemcsak Ukrajna területi integritásának visszaállításához járulnak hozzá, de a NATO közvetlen, külső határán csökkenti is az orosz jelenlétet – növelve ezzel a Fekete-tenger medencéjének biztonságát a Szövetség számára. A most befejeződött hadgyakorlat már ennek jegyében (is) zajlott.
Az orosz agresszióra adott válasz bebizonyította, hogy a részben önkéntesekre alapuló ukrán területvédelmi erők is hatékonyak tudnak lenni a védekezésben, ez mintát jelenthet Lengyelország számára, amely szintén jelentős fejlesztéseket tett a téren, de akár a magyar hadseregnek is.
Lengyelország évek óta szisztematikusan készül rá, hogy megszabaduljon az orosz gáztól, széntől és kőolajtól, és a lehető legszélesebb körből szerezhesse be ezeket az energiahordozókat. A próbálkozás éppen a háború idején látszik beérni.
Az elmúlt évtizedben a magyar és lengyel politikum úgy telepedett rá a kétoldalú kapcsolatrendszerre, hogy polarizálta a társadalmi kapcsolatokat is: így alakult ki az az érzet, mely szerint elsősorban akkor hiszel a magyar–lengyel viszonyrendszerben, ha mindkét országban egy adott politikai tábor tagja vagy. A jelenlegi állapotnak azonban nem kellene, nem szabad maga után vonnia a társadalmi kapcsolatok megzökkenését.
Washington már Barack Obama elnöksége óta Európa helyett Ázsiára fókuszál, míg Angela Merkel visszavonulásával Közép- és Kelet-Európa kevesebb lett egy szereplővel. De ki töltené be a Bundesmutti által hagyott űrt?
Lengyelország már 2017 óta tervezi, hogy lecseréli a még korábbi szovjet típusú tankjait és modernizálja hadseregét, azonban nem a már lengyelek által használt német Leopard 2-re, hanem az amerikai M1A2 Abramsre esett a választás, méghozzá nem is kis tételben: 250 darab amerikai tankot vettek a lengyelek, méghozzá elég drágán. De miért éri meg a lengyeleknek ez? Jó-e a lengyel terephez az Abrams? És egyáltalán meg tudnák-e védeni Varsót az új harckocsik egy esetleges orosz inváziótól?
Állami és helyi szinten, a civil szervezeteket is bevonva készül Lengyelország a menekültek fogadására, és közben nem hangoztatja, hogy köztük sok ukrajnai lengyel is lehet.
Ennek a cikknek a tartalma kiskorúakra káros lehet, csak akkor olvass tovább, ha elmúltál 18 éves.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.