Most akkor hány magyar él Szlovákiában? A magyar egységpárton belül sem látják egyformán

Abban azonban egyetértés van, hogy lassult a magyarok fogyása. Van, aki szerint ez a Most-Híd vegyespártnak köszönhető, és van, aki szerint a magyar kormánynak.

Csütörtökön hozta nyilvánosságra a szlovák statisztikai hivatal a 2021-ben lezajlott népszámlálásnak a nemzetiségek létszámára vonatkozó adatait.

Ez a szlovákiai magyarok számára azért különösen fontos, mert

a kisebbségi nyelvhasználati jogok helyi alkalmazása függ attól, hogy mekkora a magát magyarnak vallók aránya egy-egy településen:

ahhoz, hogy egy falu vagy város vasúti és buszmegállóira ki lehessen írni, vagy a menetrendeken fel lehessen tüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén, és lehessen azt használni a hivatali érintkezésben, az szükséges, hogy az adott településen két egymást követő népszámláláson elérje a kisebbség aránya a lakosság 15 százalékát.

Emellett közösségformáló hatása is van annak, hogy a magyarok számszerűen tudják, hogy mennyien vannak Szlovákiában:

ha drámai a fogyás az előző népszámláláshoz képest, az a közösség kollektív hangulatának is rosszat tesz.

Két nemzetiség, két szám

Szlovákiában a magyarok lélekszáma ugyanis egyre fogy: 2001-ben még 520 ezren vallották magukat magyarnak, 2011-ben már csak 458 ezren. Abban mindenki biztos volt, hogy az elmúlt tíz év alatt tovább fogyott a magyarság lélekszáma, csak az volt a kérdés, hogy milyen mértékben. Az adatok már megvannak, a fogyás mértékében azonban nincs teljes egyetértés.

A 2021-es népszámlálás eredményei szerint Szlovákiában 422 065 magyar él. Vagy 456 154.

Azért van két adat, mert a 2021-es népszámláláson volt egy jelentős újítás: be lehetett jelölni két nemzetiséget is, vagyis azok, akik kettős identitással bírnak, nem kényszerültek választásra. Az első, 422-ezres szám azt jelenti, hogy ennyien jelölték be az első helyen a magyar nemzetiséget, és rajtuk kívül volt 34 089 ember, akik az első helyen más (valószínűleg főleg szlovák, de akár roma vagy egyéb) nemzetiséget jelöltek, a második helyen pedig a magyart.

Ahogy azzal a népszámlálás kezdete előtt az Azonnali részletesen is foglalkozott, ettől a módszertani változástól azt várták a kezdeményezői, hogy

azok a kettős kötődésűek is megjelennek a nemzetiségi statisztikákban, akik egyetlen jelölhető nemzetiség esetén csak a szlovákot jelölték volna.

Az újítást a 2020-ig kormánytag Most-Híd vegyespárt kezdeményezte és eredetileg támogatta volna azt a legnagyobb magyar párt, a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja, illetve a szlovákiai magyar pártok együttműködését szorgalmazó, szintén parlamenten kívüli Összefogás is.

Miután azonban sem a statisztikai hivataltól, sem a kormányzat részéről nem kaptak egyértelmű választ arra, hogy a második helyen jelölt nemzetiséget hogyan fogják kezelni, egyenértékűnek számít-e majd bele a statisztikába, az MKP és az Összefogás elkezdett azért lobbizni, hogy a népszámlálási kérdőívből kikerüljön a második nemzetiségre vonatkozó kérdés.

Ebben az Igor Matovič-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) listáján parlamentbe jutott magyar képviselő, Gyimesi György személyében találtak támogatóra. A nemzetiségi kérdéseket markánsan felvállaló, magát keresztény-konzervatívként definiáló Gyimesi egyenesen azzal érvelt a második nemzetiségre vonatkozó kérdés ellen, hogy kettős identitás nem létezhet.

Kevesebben vagyunk, de nem drámaian; alig vagyunk kevesebben

A kérdés végül maradt a kérdőívben, az azonban még a népszámlálás lezárulta és az eredmények nyilvánosságra hozása után még mindig nem egyértelmű, hogy a statisztikai hivatal mit kezd a második nemzetiségre vonatkozó adattal.

Sőt, az azóta a Szövetség nevű pártban egyesült, és azon belül platformokként tovább elő három párt,

az MKP, az Összefogás és a Most-Híd sem teljesen egyformán tekint a népszámlálás eredményére,

ami jól látszik az első nyilvános reakcióikból is.

Az MKP-platform főleg az első adatot tekinti relevánsnak,

vagyis azt, hogy hányan jelölték meg az első helyen a magyar nemzetiséget, azaz a 422 ezret.

Ez ugyan fogyás a 2011-es 458 ezres adathoz képest, de nem olyan drámai, mint amekkora 2001 és 2011 között volt, amikor 520 ezerről több mint 70 ezer fővel csökkent a magyarok száma.

A Szövetség-platform külön feltünteti a magukat az első helyen a második helyen magyarnak jelölők számát is,

és a kettő összegét, vagyis a 456 154-es számot emelik ki.

Emellett a posztban egy másik fontos adatot is feltüntetnek, méghozzá azt, hogy mennyien vallották magukat magyar anyanyelvűnek: ez a szám 462 175, és hozzáteszik, hogy 2011-ben még 508 714-en jelölték a magyart az anyanyelvüknek.

A Híd-platform viszont csak 456 ezres számot tüntette fel, vagyis a magukat első helyen és második helyen magyarnak jelölők számának az összegét,

ami az ő értelmezésükben azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarok alig fogytak, hiszen 2011-ben is csak 2 ezerrel többen, 458 ezren vallották magukat magyarnak.

A Híd vagy a magyar kormány lassította a fogyást?

Ezek a szemléletbeli különbségek a politikusi reakciókon is észlelhetőek. A Szövetségnek a népszámlálás eredményéről tartott sajtótájékoztatóján Forró Krisztián pártelnök – az MKP korábbi elnöke – azt emelte ki, hogy lassult a magyarok fogyásának az üteme, és mint fogalmazott, „a magyar közösség továbbra is életképes”.

Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke szerint viszont majdnem ugyanannyi a magyar Szlovákiában, mint 2011-ben, és szerinte

„az, hogy alig fogyott a magyar az elmúlt tíz évben, az a HÍD létezésének köszönhető”.

Az MKP-nál ki is borultak azon, hogy ezt a fogyás lassulását Rigó így magyarázza. Mint Forró Krisztián Szövetség-elnök fogalmazott:

„Elfogadhatatlan, ha ezt az eredményt bárki is magának szeretné kisajátítani”.

A Híd egyértelmű sikernek tekinti, hogy a második nemzetiséget is be lehetett jelölni a népszámláláson. A statisztikai hivatal szerint ezzel a lehetőséggel 306 ezren éltek: 55 ezren jelölték be második nemzetiségként a szlovákot, 34 ezren a magyart. Az újítással azonban leginkább a ruszin és a roma kötődésűek váltak láthatóvá – 39,8 ezren jelölték meg második nemzetiségként a ruszint (az első helyen ruszint jelölők mindössze 23,7 ezren voltak), és 89 ezren jelölték második helyen a romát (az első helyen a roma nemzetiséget jelölők 67,2 ezren voltak). Arról azonban egyelőre nincs adat, hogy akik második nemzetiséget is jelöltek, azok mit jelöltek az első helyen.

Gyimesi György OĽaNO-s parlamenti képviselő azonban úgy látja, a népszámlálás eredménye igazolta azt, amivel ő a második nemzetiség kérdése ellen érvelt:

Gyimesi szerint a magyarok elutasították a kettős identitást.

Orosz Örs, az Összefogás-platform elnökének értékelése szerint az elmúlt évtizedben lassult a magyarság fogyása, azonban ez szerinte

a mostani magyar kormány minden eddiginél sikeresebb nemzetpolitikájának köszönhető.

„Ez volt az első évtized, hogy Magyarország a határon túli közösségeit nemcsak kulturálisan, de gazdaságilag is felkarolta. A társadalmunk széles rétegei érezhették úgy, hogy a nemzet törődik velük”

– írta Orosz a Facebookon.

Az MKP-platformnál is hasonlóan látják: annak, hogy „megkapaszkodtunk”, az az oka szerintük,

„hogy a magyarországi polgári kormány immár bő egy évtizede következetes és hatékony nemzetpolitikát folytat. Eme szilárd támásznak és támogatásnak a gyümölcseit nemcsak anyagi mivoltukban élvezzük, de a felvidéki magyarság lelki állapota, közösségi kondíciója is javulófélben van általa”.

Ha tehát abban nincs is egyetértés, hogy akkor mennyivel fogyott a magyarság száma, abban nagyjából egyetértenek a Szövetséget alkotó platformok politikusai, hogy a korábbi évtizedekhez képest lassult a magyarok fogyása, ahogy azt is egységesen követelik, hogy

a kisebbségi jogok érvényesítésénél a hatóságok a második helyen jelölt nemzetiséget ugyanolyan súllyal vegyék figyelembe, mint az első helyen jelöltet.

NYITÓKÉP: Népszámlálás 2021 • A magyarság érték / Facebook