Két hónapja alakult, a magyarországi belpolitika miatt áll a bál a felvidéki magyarok egységpártjában

A politikusok megegyeztek, hogy nem fogják kommentálni a magyarországi választási kampányt, mégis vannak köztük, akik nyíltan a Fidesz mellett állnak.

„A felvidéki magyar közösség szempontjából nem indokolt a [magyarországi] kormányváltás”

– mondta egy előző szombaton a Szövetség párt MKP-platformjának Facebook-oldalán megjelent videóban Berényi József szlovákiai magyar politikus, az MKP korábbi elnöke, Nagyszombat megye alelnöke, a magyarok októberben létrejött egységpártjának, a Szövetségnek az egyik legbefolyásosabb politikusa. (Ő volt Igor Matovič „magyarügyi” tanácsadója – amíg Matovič le nem mondott a kormányfői posztról , fontos szerepet játszott például abban, hogy Matovič Trianon századik évfordulóján közös megemlékezésre hívta a felvidéki magyarok képviselőit, ahol elnézést kért a szlovákiai magyarokat ért sérelmek miatt.)

Berényi a videóban a közelgő magyarországi választást értékelte, és állt ki benne a Fidesz mellett. Tette ezt annak ellenére, hogy a magyarországi belpolitikához való viszony jelenti az egyik legkomolyabb törésvonalat a három párt egyesülésével – a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd, illetve az Összefogás – létrejött Szövetségen belül, amit

a párt politikusai azzal próbálnak áthidalni, hogy megegyeztek: nem fogják kommentálni a magyar belpolitika vitás kérdésiet.

Régi törésvonal

A Szövetség több mint egy éven keresztül húzódó tárgyalássorozat után október elején alakult meg a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd és az Összefogás összeolvadásával (Azóta csatlakozott hozzájuk a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevű minipárt is.)

Az MKP és Híd régen egy párt volt; az utóbbi az MKP-ból vált ki 2009-ben Bugár Béla vezetésével, és 2010-től a magyar-szlovák együttműködést hirdető Most-Híd vegyespárt képviselte a magyarságot a szlovák parlamentben, ahová az MKP-nak azóta sem sikerült bejutnia.

A idei újraegyesülést az indolkolta, hogy a 2020-as választáson már nemcsak az MKP-nak – ami már ekkor az együttműködés előremozdításának igényével létrejött Összefogással és a Magyar Fórum nevű minipárttal indult –, hanem a Hídnak sem sikerült megugrania a parlamentbe bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, sőt még az állami támogatást garantáló három százalékot sem.

A 2009-es pártszakadás óta az MKP és a Híd között feszült volt a viszony, amit csak tovább súlyosbított az, hogy a szembenállásukra sikerült ráilleszteni a magyarországi belpolitika törésvonalait.

Az MKP, ami a Fidesz stratégiai partnere volt, lett a „jobboldali-keresztény-konzervatív oldal” – ami nagyjából meg is felelt a párt értékrendjének –, a szlovákokkal együttműködő hidasok pedig a „balliberális oldal”, miközben egyébként mind az MKP, mind az egyébként jobbközép-liberális Híd az Európai Néppárt pártcsalád tagja volt, az EP-képviselőik – amíg voltak nekik – a néppárti EP-frakcióban ültek.

Az MKP 2010 után a szlovákiai magyar nyilvánosságban az Orbán Viktor vezette magyar kormány álláspontját képviselte, miközben a Híd – némileg a szlovák politika elvárásainak is megfelelve – a magyar kormánnyal szemben kritikus, demokráciát féltő álláspontra helyezkedett.

Az új párton belüli felosztandó funkciók és arányok mellett a magyarországi belpolitikához és különösen az Orbán Viktorhoz való viszony lett az egyik neuralgikus pontja az egyesülési tárgyalásoknak is.

A létrejött új párton belül is ez képezi az egyik legmarkánsabb törésvonalat,

és a szlovák közélet Szövetség iránti érdeklődésének is ez áll a középpontjában – az MKP politikusainak már a 2020-as választás előtt is rendre olyan sajtókérdésekre kellett válaszolniuk, hogy Orbán Viktort fogják-e képviselni a szlovák parlamentben, ha bejutnak.

Most akkor kommentálják vagy sem?

Bár a Szövetségben egyesülő, és azon belül a saját identitását platformokon tovább képviselő három párt megegyezett abban, hogy nem fogják kommentálni a magyarországi belpolitikai vitákat, ez a gyakorlatban leginkább azt jelenteti, hogy a magyar kormánnyal szemben korábban gyakran nyilvános kritikát megfogalmazó hidas politikusok fogták vissza magukat,

miközben az MKP politikusai egyre nyíltabban állnak ki a magyar kormány mellett,

a Híd pedig csak ezekre reagál. Ez az elmúlt hónapban így nézett ki:

A Fidesz november 14-i kongresszusán részt vett Forró Krisztián, a Szövetség elnöke és Mózes Szabolcs, a párt alelnöke is. (Forró az egyesülés előtt az MKP, Mózes az Összefogás elnöke volt.) Bár az önmagában elég gyakori, hogy egy párt kongresszusán képviseltetik magukat a külföldi partnerpártok is – a Fidesz-kongresszuson romániai magyar RMDSZ, a szerbiai magyar VMSZ és a lengyel Jog és Igazságosság képviselői is jelen voltak –,

Szlovákiában Forró és Mózes jelenlétét a Fidesz 2022-es választási kampányában való részvételként értékelték.

Ráadásul a párton belül sem egyeztettek a Fidesz-kongresszuson való részvételről: ez Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platformja elnökének facebookos reakciójából derült ki:

„Nem tudtam, hogy elnöki szinten végigjárjuk a magyarországi pártok kongresszusait, de legyen…”

– írta a politikus, majd kifejtette, hogy egyrészt Forróék nem értesítették a Híd-platformot a Fidesz-kongresszuson való részvételről, másrészt ha már ott voltak, Rigó szerint ezentúl más magyarországi párt kongresszusán is elnöki szinten kellene képviseltetnie magát a Szövetségnek, ha meghívást kap.

A Szövetség MKP-szárnyában ezt valószínűleg nem így gondolják, és Márki-Zay Péterrel, a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével szemben is kissé barátságtalanok.

Amikor az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje budapesten találkozott több ország, köztük Szlovákia nagykövetével is, Forró ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Körképnek,

felmerül a kérdés, hogy „kinek is szurkol valójában a külügyminiszter a magyarországi parlamenti választásokon”,

és hogy ha a szlovák nem is utasította vissza a részvételt ezen a találkozón, megtehette volna, „hogy egy alacsonyabb beosztású diplomatával képviselteti magát”. Forró azt is mondta,

nem érzi szükségét, hogy találkozzon a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével,

és ha a Szövetség kapna megkeresést Márki-Zay Péteréktől, párton belül megtárgyalnák, hogy találkozzanak-e velük.

Az említett Berényi József korábbi MKP-elnök, Nagyszombat megye alelnöke, a Szövetség MKP-platformjának vezetője pedig egyenesen azzal vádolta meg a szlovák nagykövetet és rajta keresztül a szlovák külügyet, hogy az „Márki-Zay kampányának részévé vált”. Berényi – aki korábban külügyi államtitkár is volt – úgy látja ugyanis, hogy

az ilyen nagyköveti találkozók az adott ország politikusaival a háttérben szoktak zajlani, erről a találkozóról azonban „fényképes, demonstratív, propaganda jellegű tájékoztatás jelent meg”,

így az egyértelműen Márki-Zay Péter választási kampányának a része és úgy is kell értelmezni Berényi szerint. (A találkozóról csak Márki-Zay oldalán jelent meg egyetlen csoportkép egy rövid leírással.)

Ebben az ügyben szintén Rigó Konrád fogalmazott meg ellenvéleményt: szerinte a nagykövetek munkájának része, hogy „a fogadó országban a lehető legtöbb releváns közéleti szereplővel találkozzon és kapcsolatot tartson fenn, különös tekintettel a politikai szereplőkre, pártállástól függetlenül”.

Egyértelmű kiállás a Fidesz mellett

Bár a Szövetség MKP-s politikusai visszautasították, hogy részt vennének a magyarországi választási kampányban – illetve párton belül a három platform külön meg is állapodott, hogy nem tesznek ilyet –,

Berényi József legutóbbi megnyilvánulása mégiscsak egyértelmű kiállás a Fidesz mellett.

Ráadásul Berényi nemcsak – egyébként védhető – érveket fogalmaz meg amellett, hogy a szlovákiai magyaroknak miért érdekük, hogy a Fidesz maradjon Magyarországon kormányon – miszerint a Fidesz sokkal több figyelmet fordít a határon túli magyarokra, és a magyar kormány rengeteg olyan fejlesztésre ad anyagi támogatást, amit a szlovák kormány elmulaszt – hanem

„Orbán Viktor 2015-ben meghirdetett migrációs politikáját” is méltatja, aminek a helyességét az is alátámasztja, „hogy mennyire kihasználja a bevándorláspolitikát Lukasenka, az utolsó európai diktátor az Európai Unióval szemben”

– fogalmaz a politikus a magyar kormány Lukasenka szerepéről tudomást sem vevő kommunikációjához képest árnyaltan (bár megspórolva annak kifejtését, miért igazolja az Orbáni menekültpolitikát az, hogy Lukasenka embereket fegyverként használva tömegével szállít menekülteket a belarusz-lengyel határra).

Berényi emellett a magyar kormány családtámogatási intézkedéseit a demográfiai válság kezelésére adott követendő példaként emlegeti. A politikus szerint ráadásul a magyar kormány önzetlenül támogatja a szlovákiai magyarokat, hiszen ők nem tudnak részt venni a magyarországi választáson, mert a szlovák állampolgársági törvény nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot azoknak, akik nem élnek tartósan a másik államban. 

Amikor az Új Szó arról érdeklődött Berényinél, hogy a videójával nem szegte-e meg azt az egyezséget, hogy a Szövetség nem avatkozik be a magyarországi választási kampányba,

a politikus úgy nyilatkozott, ezt az elvet Rigó Konrád szegte meg azzal, amikor hozzászólt a szlovák nagykövet és Márki-Zay találkozójához.

Ezután Berényi úgy érezte, ő is elmondhatja a véleményét. (A nagyköveti találkozóhoz azonban először Forró Krisztián Szövetség-elnök szólt hozzá, Rigó csak erre reagált.)

Közben a Szövetség igyekszik eltolni magától az magyarországi választási kampányban való részvétel vádját. A párt az Új Szónak elküldött közleménye szerint Berényi nem a Szövetség, hanem az MKP-platform véleményét mondta el,

a magyarországi választásról más-más véleményen vannak az egyes platformok, Forró a véleménykülönbségek tudatában igyekeszik hatékonyan irányítani pártot.

De kinek áll ez érdekében?

A Szövetség tehát igyekszik tompítani az MKP-s politikusainak közvetett vagy nyílt Fidesz melletti kiállását, azonban pont emiatt éri kritika a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali-populista OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) magyar nemzetiségű parlamenti képviselője, Gyimesi György részéről. A magát keresztény-konzervatívként meghatározó és a Fidesz politikájával azonosuló politikus a Fidesz-kongresszus után azt írta a Facebookon,

„a Szövetség-Aliancia politikusainak nyilatkozataiból ordít a taktizálás”.

Ugyanis amíg szerinte sem Forró, sem Rigó nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, támogatják-e a Fidesz-KDNP-t, addig Gyimesi, mint írja

„a mögöttem álló magyar nemzetiségű választók és a saját magam nevében azt tudom mondani, hogy a szlovákiai magyarság jövője és gyarapodása érdekében a jelenlegi, Fidesz-KDNP képviselte politika folytatására van szükség”.

Ehhez nagyon hasonló üzenetet fogalmazott meg pár héttel később Berényi József is, és pont Gyimesi személye lehet az egyik kulcsa annak, hogy az MKP politikusai is egyre nyíltabban állnak ki a Fidesz mellett.

„Talán nem kremlinológia, ha azt mondjuk, hogy több olvasata is lehetséges ezeknek a megnyilvánulásoknak” – írta az Azonnalinak Kovács Balázs felvidéki publicista, akinél az okokról érdeklődtünk. Kovács úgy látja,

Gyimesi Györggyel egyre inkább lojalitási versenybe bonyolódik az MKP.

„Ez egyébként egy nagyon sajátos helyzet, nem volt még olyan, hogy egy szlovák párt képviselője önmagát magyar jobboldaliként meghatározva próbálja meg jobbról előzni a szlovákiai magyar politikusokat” – fogalmaz Kovács, aki szerint nem is igazán tudja az MKP, hogy mihez kezdjen ezzel a kihívással.

„Gyimesi láthatóan arra tesz kísérletet, hogy a magyar kormány politikájával szimpatizáló magyarokra építse a támogatói bázisát – ami értelemszerűen ellentétes az MKP érdekeivel” – véli a publicista. 

„Másrészt pedig ott vannak az MKP – jobb jelző híján – fiatal radikálisai, akik a pártegyesítési folyamat egyik vesztesének számítanak” – hívja fel rá a figyelmet Kovács, aki szerint ők szintén arra próbálják a maguk legitimitását alapozni, hogy ők az illiberális eszmék autentikusabb képviselői, szemben a „megalkuvó öregekkel”, akik a pártegység jegyében eltűrik a disszonáns, nem Fidesz-konform hangokat. Erre is válasz lehet a Szövetség politikusainak egyre nyíltabb kiállása a Fidesz mellett.

Nem ezen fog múlni

Kovács szerint azt is fontos tudni, hogy

a Szövetség továbbra sem működik egységes organizmusként, a külső váz alatt a tagpártok külön entitásként viselkednek.

„De a feszültségek ellenére a felek tudják, hogy egymásra vannak utalva. Ebbe belefér a különbségek időről időre történő szimbolikus felmutatása, mint például a Fidesz részére címzett hidas kritikák megfogalmazása. Számukra a Fidesz-kritika már korábban is egyfajta pótidológiaként szolgált, és mivel a Bugár Béla után hagyott űrt eddig nem sikerült tartalommal kitölteni, nem meglepő, hogy ehhez a retorikához nyúlnak vissza”

– fogalmaz a publicista.

„Részben a felvidéki politika szellemi kiüresedését is jól mutatják ezek a torzsalkodások, a Szövetség sikere vagy kudarca ugyanis meggyőződésem szerint nem a magyar kormányhoz való viszony minőségén fog múlni”

– véli Kovács, aki úgy látja,

ezek a viták inkább szólnak a pártok belső identitásáról, mint a választók megnyeréséről.

Az Azonnalinak arra a kérdésére, vajon nem politikai rövidlátás-e a Szövetség politikusainak részéről szembehelyezkedni Márki-Zay Péterrel – hiszen ha az ellenzéki összefogás győz a 2022-es választáson, a Szövetség rosszabb pozícióból tárgyalna az új magyar kormánnyal –, Kovács azt írta,

a következő magyar kormány határon túli magyarokhoz való viszonya nem annak lesz a függvénye, hogy a magyarországi kampányidőszakban miként viselkednek a kisebbségi magyar pártok politikusai.

A publicista szerint a Fidesz győzelme egyértelműen a status quo megtartását jelenténé az anyaország és a határon túli magyarok viszonyában. A kormányváltás kilátása azonban sokak számára kelt jogos félelmeket, és Kovács szerint messze nem csak a klientúra túlélésének szempontjából, mint azt a Szövetség kritikusai láttatni szeretnék. Mint a publicista fogalmaz:

„A DK továbbra is a Magyarország területén élő magyar állampolgárokat tekinti a politikai nemzet részének, és minden bűnbánat ellenére az ellenzéki összefogás más pártjaiban is többen gondolkodnak hasonlóan. Berényi videója részben még erről is szól.”

NYITÓKÉP: Forró Krisztián Szövetség-elnök Kövér László házelnök, Pásztor István, a szerbiai VMSZ politikusa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, a romániai RMDSZ politikusa társaságában a Fidesz-kongresszuson 2021. november 14-én. Forró Krisztián / Facebook