Ezek voltak a magyar politika legszürreálisabb teljesítményei 2021-ben

Van pár olyan történet az idei évből, amikor meg kellett nézni, pontosan melyik valóságban élünk.

A magyar politika az esetek nagyrészében inkább szomorú már, mint vicces, viszont amikor az utóbbi, akkor ott nagyon nagy dolgok történnek:

kevés szcéna képes a semmiből előhúzni valami olyan meglepetést, amire fogyasztóként csak pislogni tud az ember azon gondolkodva, mikor változtak meg az univerzum általa eddig ismertnek vélt törvényei.

Ez az érzés olyasmi, amit csak kevés dolog tud megadni: amikor egyszerűen képtelen vagy elhinni, hogy amit itt látsz, azt viszonylag jól kereső kampánymenedzserek, kommunikációs szakemberek és politikusok találták ki közösen, ők dolgoztak érte azért, hogy te csak hitetlenkedj.

Tehát eljött az év legszürreálisabb hazai történéseinek listája!

Jobbikosból mihazánkos, majd atlantista konzervatív: színre lépett a Volner Párt

A Jobbik-szakadár szcéna tényleg messze a legszórakoztatóbb társasága a magyar politikának, de Volner János még egy olyan közegből is ki tud emelkedni, amiben Dúró Dóra is benne van:

miután a Mi Hazánkkal is megszűntette a kapcsolatát, Volner megalapított egy nevével ellátott pártot, a Volner Pártot, ami elmondása szerint egy euroatlantista, konzervatív párt lenne,

mint azt az Azonnalinak egy szürreális kampányeseményen elárulta még 2020 októberében. Ezzel szinte egy időben Volnert a keblére ölelte a Fidesz, és rendszeresen dicsérő szavakat kapott a kormánypárti politikusoktól azért, amiért ő még rendes, konstruktív ellenzéki képviselő, szemben az összegyurcsányozódott Jobbikkal.

Volner, aki ellen még 2018-ban a kormánypárti média különböző lejáratókampányokat indított, mostanra minden arra tett fel, hogy ne legyen jó az ellenzéknek: a választási törvényt az ő javaslatára módosították úgy, hogy ellehetetlenítsék az ellenzék számára a két listán való indulást 2022-ben,

azzal mit sem törődve, hogy ezzel a saját törpepártjától is elvette a reális esélyt a saját lista állításához,

hiszen a jelenlegi rendszerben már 71 választókörzetben kell ehhez indulni. De ahhoz is, az ő javaslata kellett, hogy tartható legyen népszavazás választással egy napon is.

Volner János ellentmondásokkal és érthetetlen lépésekkel teli produkciója azért tud a szürrealitás csúcsán lenni, mert ő valószínűleg egy kész recept terméke: a Vlagyiszlav Szurkov által tökéletesen megkomponált műsoré, amibe a fordulatok miatt kellenek ilyen szereplők is. (Fekő Ádám)

A polgári konzervatív pártok

Az tiszta sor, hogy a Fidesznek már gyakorlatilag semmi köze nincs ahhoz a polgári vonalhoz, amivel 1998-ban választást nyert, de a jobboldalon valamiért van egy olyan vélekedés, hogy ez amúgy bárkinek hiányozna. Tulajdonképpen ide tartott a Jobbik is Vona Gáborral 2018-ban, de ezt aztán az eredmények és Jakab Péter kisgazdásították,

de azóta kis túlzással havonta alakulnak az Igazi Konzervatív pártok:

van itt a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt, ott van a Bencsik János-féle Polgári Platform, akár ide hozhatjuk Varga-Damm Andrea pártját, de még Márki-Zay Péter is úgy gondolja, kellene mindenki összeszedésével egy hetedik párt az összefogásba, lehetőleg ebből az irányból.

A pártok közt három alapvető hasonlóság van: ilyen-olyan mértékben mindegyik építene a szépemlékű Rendszerváltó Konzervatívokra (Jeszenszky Géza és társai), előbb-utóbb mindegyik rendezvényén feltűnik Puzsér Róbert, és egyikük sem törődik vele, hogy ez a gondolatvilág Európában lassan annyira népszerű és releváns, mint a szovjet minta.

Meg merem kockáztatni, hogy sehol nincs annyi polgári konzervatív kezdeményezés, mint nálunk volt az elmúlt évben úgy,

hogy ezek valószínűleg összeadva sem érnének el két százalékot sem. (FÁ)

A visszalépési verseny, ahol senki sem akart visszalépni

Ugyan Márki-Zay Péter mostanság leginkább azzal kerül a hírekbe, hogy épp ellenséget vízionál az ellenzék sorai között, esetleg pár kormánypárti politikus szexuális irányultságát kérdőjelezi meg, azonban nem olyan rég, 

az előválasztás két fordulója között még egy olyan politikus képét mutatta, aki annyira mestere a pozícionálásnak és a politikai intrikának, hogy azt még az erről méltán híres Markus Söder is megirigyelte volna tőle.

Mint ismert, az előválasztás második fordulójába az első forduló három legtöbb szavazatot kapott miniszterelnökjelölt-jelöltje jutott tovább, a sorrend szerint Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter.

Az első forduló eredményhirdetése után igen hamar elkezdődött a helyezkedés, hogy ki lépjen vissza ki javára, hogy Dobrev Klára ellen csak egy jelölt induljon, mivel Karácsony és Márki-Zay is úgy vélte, ha Dobrev lenne az ellenzék közös kormányfő-jelöltje, az 2022 áprilisában biztos választási sikert jelentene a Fidesz-KDNP-nek.

Végül az első fordulóban második helyet szerző Karácsonynak kellett visszalépnie, mindezt úgy, hogy pár nappal előtte elmondta, hogy ő nem vissza-, hanem előrelép,

így elképzelhetetlen, hogy az ő neve ne szerepelne majd a szavazólapokon a második fordulóban.

A visszalépősdi versenybe mindkét jelölt beleadta a maximumot: voltak itt politikai eszközként felhasznált közvélemény-kutatások, a másik hibáztatása, hogy miatta lesz ismét újabb kétharmad, miközben a DK felszállva a Nyugaton megismert woke-vonatra, elkezdte azt kommunikálni, hogy a két férfi összefog a nő ellen, hát milyen patriarchális világban élünk.

Azonban mint tudjuk, végül csak sikerült megegyezni a visszalépésről: Márki-Zaynak a harmadik helyről valahogy sikerült elérnie, hogy végül Karácsony rántsa el a kormányt kettejük chicken game-jéből, méghozzá úgy, hogy a visszalépés lehetőségét először Márki-Zay vetette fel, de számító politikusként sikerült jó időben erőt mutatnia, ami miatt Karácsony végül mégsem előre-, hanem visszalépett, majd a második fordulóban Márki-Zay kényelmesen be is húzta a jelöltséget. (Karóczkai Balázs)

Gattyán György feltűnik

Nem véletlenül jutott eszébe mindenkinek Berki Krisztián főpolgármesteri indulása, amikor a pornómilliárdos jelzőért néha perelő talán-pornómilliárdos Gattyán György bejelentette, beszáll a politikába: előbb Friderikusz Sándornál adott olyan promóbeszélgetést, ami a legszebb köztévés hagyományoknak felelt meg, mert viszonylag gyorsan kiderült, hogy egy projektje már támogatást is kapott NER-közeli tőkealapból úgy, hogy elvileg Gattyánon jelentős pénzt akarna behajtani az állam évek óta.

A történetben nem is az a szürreális, hogy Gattyánt elő tudták rántani a kalapból, nem a teljesen semmitmondó „digitalizáljuk Magyarországot” szlogen, de még csak nem is Superman Zsolt tanácsadóskodása, hanem az, hogy

a magyar sajtó jelentős részében valamiért csak nagyon későn állt össze lehetőségként, hogy Gattyán valójában milyen szerepet kapott fentről.

Cikkek sokasága szólt róla ugyanis, hogy vajon mi motiválhatta, de a legkézenfekvőbbet senki nem írta le: leginkább az, hogy nyomatékos érveléssel rávezették erre a bohóckodásra. (FÁ)

A Kádár János-terv

Szanyi Tibor pártja, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) meghirdette a Kádár János-tervet.

Ide nem írunk többet, hiszen mindez önmagáért beszél.

(FÁ)

A Győztes Terasznyitás

A Fidesz zsenialitását az adja, hogy bár korábban még 25 év kellett ahhoz, hogy liberálisból szélsőjobboldali párttá változzanak, mostanra már tényleg naponta tudnak mást gondolni a világról. Ennek volt folyománya a nagy budapesti terasznyitás:

mikor a koronavírus okozta halálozási adatok már rondák voltak, hirtelen nem az emberéletekben kellett mérni a járványkezelés sikerességét, hanem a beoltott emberek számában. 

Az egyre több legalább az első adag oltást felvettek számához igazított lazítások köré sikerült olyan kampányt gyártani, amilyet csak a legolcsóbb betelefonálós műsorok tudnak: április végére a sokáig teljesen érthetetlenül szigorúra vett kijárási korlátozásokat unta meg annyira mindenki, hogy a vendéglátóhelyek teraszainak legális kinyitására több város utcái is megteltek boldogan nevető fiatalokkal, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség influenszereknek adott pénzt azért, hogy beszámoljanak arról, milyen volt kiülniük meginni valamit.

A csúcspont persze megint az volt, ahogy a Fidesz politikusai egy emberként álltak bele Facebookon Orbán Viktor iránymutatásába, és próbáltak minél elégedettebb képet posztolni a teraszon egy sörrel,

ha már a főnök is ezt teszi. Pedig ugye tényleg csak arról volt szó, hogy ki lehetett ülni berúgni végre az utcán. (FÁ)

A nagy oltásakció, hogy másnap szurkolók előtt ünnepelhessen a Fradi

Ugyan a győztes terasznyitás alatt készült söröző szelfik is egész eufórikus, egyben szürreális élményt okoztak, azért a Nagy Nyitásnak voltak más érdekes eseményei is,

például amikor egy nap erejéig ráengedték az összes oltásra várót a különleges elixírnek tartott Pfizer-vakcinára.

A magyar oltáskampány önmagában is tartogatott érdekességeket: eleve a háziorvosoknak kellett végigtelefonálni a pácienseiket, hogyha már regisztráltak az oltásra, megfelel-e nekik A vagy B vakcina, viszont sokan a vakcinák Mercedesére, a német és az amerikai gyógyszeripar közös gyermekére, a Pfizer-BioNTech vakcinájára vártak, így a háziorvosok sokszor csalódottan hívták fel a névsorban szereplő következő pácienst, hátha valaki hajlandó lesz beadatni magának a valamiért lesajnált kínai Sinopharmot vagy az orosz Szputnyikot.

Azzal semmi gond nincs, ha valaki a Pfizer-BioNTech szerét preferálta, viszont azt sokáig úgy őrizték az egyszerű halandók elől, mint Szent István koronáját, azonban április 30-án hirtelen bejelentették: egy nap erejéig megnyitják mindenki számára a jelentkezést a Pfizer-vakcinára is, ami miatt elszabadult a pokol.

Az EESZT informatikai rendszere hamar leállt – vagy hivatalosan egy DDoS-támadásnak esett áldozatul –,

így sokan nem tudtak időpontot foglalni, ami miatt egy Éhezők Viadala-versennyé vált az egész oltási akció,

mivel megígérték, aki még időben beáll a sorba, a csodaszerrel a karjában fogja elhagyni az oltópontot, azonban a vakcinák száma végesnek bizonyult.

A magyar történelemkönyvekben „Pfizer-napként” bevonuló esemény már csak emiatt is megérdemli a listán való szereplést, de ha hozzávesszük, hogy – ahogy az operatív törzs fogalmazott – „rendkívüli oltási akció” miatt lett meg a négymillió beoltott, még szürreálisabb az egész,

hiszen vélhetően azért volt szükség az oltáskampány meggyorsítására, hogy az NB I utolsó előtti fordulóját már szurkolók előtt játszhassák a csapatok,

és így a Fradi játékosai a 2020/21-es szezon utolsó hazai meccsén ne üres stadionban ünnepeljék az aranyérmüket. Hogy a kettő között lehet valamilyen ok-okozati összefüggés, részben amiatt gondolhatjuk, mert az FTC elnöke, Kubatov Gábor már április 28-án bejelentette, hogyha megvan a négymillió beoltott, akkor szombaton visszatérhetnek a szurkolók a stadionba, a jegyértékesítés pedig már aznap megkezdődött.

Az egyetlen problémát csupán az adta, hogy az akkori trendek szerint április 30-án nem lett volna meg a négymilliomodik beoltott, de hála a jóistennek, a szerencsének, illetve az operatív törzsnek, végül egy Fradi aranyérmet sem hagytak az út szélén megünnepletlenül. (KB)

A Fidesz influenszerei

Politikailag elkötelezett megmondóemberek nem csak nálunk vannak, de a Facebookot sem a Fidesz fedezte fel. Az viszont egészen elképesztő minőség, ami itt történik: a kormánypárti véleményvezérek persze már eddig is fenn tudtak tartani egy Sajtóklubot,

de az, ami Facebookon történik főleg a Megafon nevű közpnéztemetőnek köszönhetően, leírhatatlan. 

Eleve vegyünk egy olyan szcénát, aminek a legokosabb tagja valószínűleg az a Bohár Dániel, aki még mindig nem tudja természetesen kimondani a saját példaképei által kitalált függetlenobjektív szitokszót, de igazán nagy dolgok itt is akkor történnek, ha alámerülünk: megkapjuk például a Szárnyas fejvadász hangulatú szemöldököt használó fidelitasost (ráadásul egy x-faktoros fidelitasost!), illetve egy srácot, aki egyelőre arra tette fel az életét, hogy Németország rossz.

A jelenségben az az elképesztő, hogy ameddig a Bohár-Deák-XY vonalnak jól láthatóan több érdeke is fűződik ahhoz, hogy Orbán Viktor legyen a világ ura,

addig a zs-ligáról már nem igazán lehet eldönteni, valami posztmodern poénról beszélünk-e, vagy létező emberekről,

akik ezzel a produkcióval akarják megalapozni maguknak a sikeres jövőt. A sikeres jövőt úgy kell érteni, mint műsort a Pesti TV-n. (FÁ)

Kurzusfilm vagy a történelem pontos bemutatása? – film készült a 2006-os zavargásokról

Azt talán senki sem kérdőjelezi meg, hogy a 2006-os események az öszödi beszéddel és az utána lévő tömegtüntetésekkel egy remek alapanyag egy filmnek, így nem is meglepő, hogy végül el is készült egy ilyen az események 15. évfordulójára. 

Azonban az Elkxrtuk megjelenésének a körülményei és maga a film promója is megmutatta, hogy történelmi film helyett egy kurzusfilmmel lesz majd dolgunk.

A megjelenés előtt nagyon sok részletet ugyanis eleve a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté osztott meg a Facebook-oldalán, aki heteken keresztül tartotta izgalomban követőit, hogy vajon ki alakíthatja Gyurcsány Ferencet a filmben. 

De már a film díszbemutatója előtt is kisebb politikai botrányt próbáltak okozni azzal, hogy a rendező, Kálomista Gábor szerint filmjét eleve nem akarták vetíteni a budapesti mozikban, de végül ezt a problémát is sikerült megoldani.

A film kapcsán – csak úgy mint a Nagy Terasznyitás alkalmával – ismét ellepték a fideszes politikusok közösségi oldalait a képek, ahogy épp a filmre szaladnak be, illetve október 23-án országszerte ingyenes vetítéseket is szerveztek, amit a Magyar Narancs szerint a fideszes politikusok reklámoztak a leginkább. 

Hogy a film jó lett-e vagy sem, mindenki döntse el maga, de a film körüli nyilatkozatok, illetve maga a film története is kicsit szürreálissá tette az egészet,

hiszen mint a filmből kiderül, már 2006 is a Gyurcsány-show része volt, méghozzá a háttérben megbújó Gyurcsány-szál helyett egy Dobrev-szállal.

De a közel ötszáz médiumot egyesítő kormányközeli KESMA szerint a film pörgős és izgalmas volt – annyira, hogy több tucat lap is ugyanazzal a címmel szinte ugyanazt a kritikát tette közzé a filmről –, és még az amerikai IMDb-re is sikerült exportálni a magyar identitáspolitikai harcot a filmről. (KB)

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai (Karácsony Gergely, Kocsis Máté, Megafon)