A világhírű brit történész szerint az új német kormánynak kemény kihívás a magyar demokrácia helyzete

Timothy Garton Ash legújabb cikke szerint Olaf Scholz frissen beiktatott német kancellárra a legkeményebb kihívások keletről várnak – köztük a magyar demokrácia helyzete.

Ismét problémaként jelenik meg a magyar demokrácia helyzete a nyugati sajtóban.

A világhírű brit történész, Timothy Garton Ash a Guardianban publikált véleménycikkében arról ír, hogy az újonnan megválasztott német kancellárnak, Olaf Scholznak elsősorban tekintetét keletre kell szegeznie, hiszen a német bel- és külpoltikai problémái ebből az irányból érkeznek,

majd a német külpolitika legfontosabb feladatainak a lengyel jogállamisági problémákat, az orosz és a kínai befolyásszerzés mellett a magyar demokrácia leépülését jelöli meg a brit történész.

Ash szerint Scholz nincs könnyű helyzetben, hiszen Németországban még mindig érezhető a kelet-nyugat-törésvonal, ugyanis az egykori NDK társadalma még ma is jelentősen eltér az ország nyugati felétől. Jól jelzi ezt a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali AfD szereplése a szeptemberi választásokon, a legjobb teljesítményt a keleti tartományokban, Szászországban és Türingiában nyújtották, mint ahogy itt a legnagyobb az oltás elutasítottsága is.

Az egykori NDK máig közelebb áll sok szempontból Kelet-Európához, mint mondjuk Hamburghoz – állítja Timothy Garton Ash.

Térségünkre rátérve arról ír, Németországnak nagyon komoly gazdasági érdekei fűződnek a Lengyelországgal és Magyarországgal fenntartott jó viszonyhoz, de ez a tényező

Scholz elődjét, Angela Merkelt arra sarkallta, hogy elnéző legyen a lengyel és a magyar kormány demokráciát szűkítő törekvéseivel szemben.

A történész szerint bár az új német kormány koalíciós szerződése komoly elköteleződést tartalmaz a jogállamiság mellett, egyelőre még nem tudni hogy Scholzék ezt mennyire veszik komolyan.

Garton Ash szerint kérdéses, hogy Scholz mennyire válik majd a lengyel és a magyar ügyek uniós szószólójává

és milyen konkrét lépéseket tud majd elérni a demokrácia hanyatlásának visszafordításában.

A szerző ezek után Kínára és Oroszországra tér át, miszerint azért a német külpoltika számára még mindig nagyobb problémát jelent a két szuperhatalom, és azt boncolgatja, mivel mind Oroszország, mind Kína kulcsfontosságú gazdasági partner a berlini kormány számára, kérdés,

lesz-e elég határozottság az új szociálliberális német kormányban, hogy akár imperialista, akár antidemokratikus törekvéseikkel szemben kellő határozottsággal fellépjenek.

Garton Ash egyébként nem először értekezik Magyarország kapcsán az Orbán-rendszerről és a demokrácia leépüléséről: még 2017-ben amellett érvelt a lex CEU-ként keretezett felsőoktatási törvénymódosítás kapcsán, hogy az Európai Uniónak – de elsősorban Angela Merkelnek – fel kellene lépnie Orbán Viktor és rendszerével szemben, mivel az szerinte káros az Európai Unió és a demokrácia számára.

2020 decemberében pedig a brexit kapcsán a Tagesspiegelben arról írt, hogy az Európai Unió számára nagyobb kár, hogy Magyarország és Lengyelország az EU tagja, mint hogy Nagy-Britannia megy, ugyanis

az EU-ra szerinte nem az a veszély, hogy Orbán vagy Kaczyński kivezetnék országaikat az EU-ból, hanem épp ellenkezőleg: az, hogy nem fogják ezt megtenni.

Ahogy akkor Ash írta, nehéz megmondani, hogy mi fenyegeti jobban az Európai Unió jövőjét: a demokratikus Nagy-Britannia, amely kilépett, vagy az EU-ban maradt nem demokratikus Magyarország.

Mit várna el Nyugat Magyarországtól? Miért foglalkoztatja a nyugati liberális újságokat ennyire az Orbán-rezsim? Szalay-Berzeviczy Andrással, a TranzPress ügyvezető tulajdonosával, a Címlapon Magyarország c. kötet szerkesztőjével kibeszéltük! És mit kell tudni az új német kormányról? Annak is utánajártunk!

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook