+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. december 10. csütörtök, 21:18
Azzal, hogy Németország feleslegesen leült tárgyalni Budapesttel és Varsóval, felértékelte őket egy olyan játszmában, ahol nekik nem osztottak volna eredetileg lapot.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mivel a magyar és a lengyel kormány az EU-s támogatások kifezetésének jogállamisági feltételeit nem tudja megakadályozni – elvégre ott nincs szükség egyhangúságra –,

 

egy másik ügyben tartott kést 25 tagállam torkának.

 

Budapest és Varsó a következő hétéves EU-költségvetés, valamint a nyáron nagy nehezen elfogadott, a kínai koronavírus miatti gazdaság válság okozta problémák enyhítésére összetett „mentőcsomag“ megvétózásával fenyegetőzött.

 

Varsóból egy ideig felemás üzenetek is érkeztek, de ez azzal függ össze, hogy a vétófenyegetés mögött Varsóban kormányválság is van. A kisebbik koalíciós partner, az Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes gyakorlatilag azzal, hogy egyoldalúan először bejelentette a vétó visszavonását – megzavarva Budapestet is –, kicsit betehetett Jarosław Kaczyńskinek. A helyzet aztán Orbán Viktor keddi varsói látogatásakor tisztázódott: a két szélsőjobboldali kormány kitart a vétó mellett. Persze nem sokáig.

 

Szerdán érkezett is a hír: Berlin megegyezett Budapesttel és Varsóval. A lengyel és a magyar kormány nem vétózza meg a költségvetést, cserébe a jogállamiság kritériumokhoz lesz mellékelve egy pontos (bár jogi kötőerő nélküli) útmutató, valamint az Európai Unió Bírósága is értelmezi a jogállamisági kritériumokat, ami gyakorlatilag azok alkalmazását kitolhatja 2022-ig.

 

Csütörtök aztán megszületett a megállapodás:

 

nincs vétó, lesz költségvetés, lesz segélycsomag, és igenis jönnek a jogállamisági kritériumok.

 

Az európai liberálisok között ülő Momentum ugyanúgy győzelmet emleget, mint Varga Judit igazságügyi miniszter (csak lengyel társa elégedetlen). De az európai – és főleg jogállamisági – kérdésekben legkövetkezetesebb Zöldek frakció-társelnöke, Ska Keller is elégedett, ő ugyanis azt emelte ki a csütörtök esti megállapodás után, hogy hiába az engedmények, a lényeg nem változik: a jogállamiság-kritérium mint normatív szöveg bent maradt, ezen a normatív erővel nem rendelkező majdani magyarázat nem változtat.

 

Puzsér Róbert csütörtöki kritikus Facebook-posztja alatt a megszólított Donáth Anna momentumos politikus is ezt hangsúlyozta. Mark Rutte, holland miniszterelnök is kapott a hírek szerint garanciákat arra, hogy a német-lengyel-magyar-megállapodás nem vezethet a jogállamisági kritériumok gyengítéséhez, legfeljebb pontosításához.

 

Talán Orbán értékelése volt szerintem a legrealistább, aki csütörtök este úgy beszélt győzelemről, hogy már az egész vitatémát, a jogállamiságét, nem is említette. Ehelyett csak

 

arról beszélt, hogy „megvédték a magyarok pénzét“. Erre azonban – amint Magyarországon is – az egyetlen veszélyt csak Orbán jelentette eddig is,

 

elvégre „a magyarok“ „a pénzüktől“ csak akkor estek volna el, ha Budapest és Varsó tényleg vétózott volna.

 

Hogy Orbán mégsem győzött akkorát, talán jól sejteti: ő is arról beszélt, még sok olyan kérdés maradt a napirenden, ami nem tetszik neki. A jogállamisági kritériumok tanácsi és bírósági értelmezése ugyanis legfeljebb csak időnyereség Orbán számára, ezek majdani tartalma – most eltekintve attól, hogy kötőerővel csak a maga a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet rendelkezik, már ha majd az illetékes jogalkotó szervek elfogadják, és hatályba is lép – egyáltalán nem biztos, hogy Budapestnek és Varsónak tetsző lesz.

 

Egy kompromisszum esetén nincs is szebb annál, ha mindenki győztesnek érezheti magát. Persze Berlin nem tudott eléggé erélyes lenni. Igazából

 

a német-lengyel-magyar megállapodás se kellett volna, ezzel Berlin csak felértékelte ezeket a tagállamokat.

 

Elvégre még egyszer: a jogállamisági feltételeket nem tudták volna most sem megvétózni. Az Európai Uniónak elegendő lett volna azt mondania a jelenlegi helyzetben: vétózzátok nyugodtan a költségvetést, elvégre ha nincs új költségvetés, az eddigi számok folytatódnak (ha ugyanis nincs új költségvetés, ez a helyzet), egyetlen hollandnak, osztráknak, dánnak vagy finnek se vérzett volna a szíve, ha nem kell még mélyebben a zsebébe nyúlnia, hogy a keleti vagy déli végeken rablókat finanszírozzon.

 

A mentőcsomagot pedig 25 tagállam egymás között is megoldhatta volna. Még jó alkalom is lett volna ez a macroni Mag-Európa megteremtéséhez.

 

A magyarok és lengyelek ugyanis kimaradtak volna: magyarázzák hát el otthon a szavazóiknak, miért sikerült nemet mondaniuk a segélycsomagra.

 

Berlinnek hála azonban egy játszmát, amiben Varsónak és Budapestnek nem is osztottak volna lapot, Orbán és Kaczyński eladhatja sikerként, még ha

 

az eredmény – minden értelemben – csak az időveszteség lett:

 

a költségvetést csak most sikerült elfogadni, a jogállamisági kritériumok pedig jönnek, de valamennyivel bizonyosan később. Így a jelenlegi integrációt fenn lehet tartani (mintha akkora katasztrófa lenne Magyar- és Lengyelország távozása), de mélyíteni semmiképpen sem.

 

A megállapodással Németország azt is igazolta, amit – amint nemrég írtam az Azonnalin – Valéry Giscard d´Estaing, egykori francia államfő is megállapított: a keleti államokkal kibővített EU-ban az integráció mélyebb már nem lehet. A mostani vétóvitában, ahol nagyrészt engedett Berlin az integrációellenes Budapestnek és Varsónak, azt írja Timothy Garton Ash brit történész a csütörtöki Tagesspiegel berlini napilapban: nagyobb baj az EU számára, hogy Magyarország és Lengyelország bent marad, mint hogy Nagy-Britannia megy.

 

Ma az EU-ra ugyanis nem az a veszély, hogy Orbán vagy Kaczyński kivezetnék országaikat az EU-ból

 

– hanem épp ellenkezőleg: az, hogy nem fogják ezt megtenni. Ahogy Ash írja: ahogy a brexit esetében Remainnek hívták az EU-párti álláspontot, most szerinte a „Hungstay” és „Polremain” az EU-ellenesség.

 

Olvasnál még Techet Pétertől az Azonnalin! Ide kattints! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás