Felgyorsítanák Johnsonék az internet anonimitását megszüntető törvény elfogadását

2021.10.21. 18:07

A konzervatív brit kormány már régóta ígéri, hogy fellép a közösségi médiumokon tapasztalható uszítások ellen, aminek egy képviselőjük meggyilkolása új lendületet adott. De miről szól valójában a javaslat? Tényleg megoldaná a problémákat? Miért kritizálják a benyújtott javaslatot? Utánajártunk!

Felgyorsítanák Johnsonék az internet anonimitását megszüntető törvény elfogadását

Még október 15-én vesztette életét David Amess, a brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője, miután egy szomáliai gyökerű brit férfi több késszúrással meggyilkolta őt egy lakossági fórumon. A brit rendőrség terrorcselekményként kezeli az ügyet, mivel szerintük a 25 éves férfi szélsőséges iszlamista megfontolásból támadta és ölte meg a politikust.

Amess meggyilkolása megrázta a brit közvéleményt, és több politikus is különböző elméletekkel magyarázza, miért támadták rá a 69 éves képviselőre, aki 1997 óta volt országgyűlési képviselő, de már 1983 óta töltött be alsóbb szinten politikai pozíciókat.

Amess kollégája, a szintén konzervatív Mark Francois egy szenvedélyes parlamenti felszólalásában arról értekezett, hogy Amess meggyilkolásának az online zaklatásokhoz van köze, ezért hatásosabban kell fellépni az internetes anonimitás ellen, mivel szerinte ha valaki nem a saját, hitelesített profiljával kommentel, az a gyűlölet melegágya lehet. Emiatt arra kérte a Boris Johnson vezette konzervatív kormányt, hogy gyorsítsa fel annak a törvénynek az elfogadását, ami fellépne az ilyen jellegű online zaklatások ellen, sőt,

a Facebook és a Twitter alapítóit, Mark Zuckenberget és Jack Dorseyt is a Képviselőházba hívná tanúskodni, 

és mint fogalmazott, „ha szükséges, rugdalni és sikítani, hogy mindannyiunknak a szemébe nézzenek, és számot adjanak a tetteikről vagy inkább a tétlenségükről, ami még gazdagabbá teszi őket, mint amennyire gazdagok”.

Johnsonéknak már van egy terve az online zaklatások megtörésére

A brit kormány még május 12-én mutatta be az Online Safety Bill-nek nevezett törvényjavaslatot, aminek célja, hogy arra kötelezzék a különböző közösségi médiumokat, hogy hatásosabban védjék a felhasználóikat.

A javaslatban elég széleskörűen értelmezik a biztonságot, ugyanis egyrészt felszólítják a közösségi oldalakat, hogy a brit törvények szerinti bűncselekmények – például gyermekpornográfia – ellen is hatásosabban lépjenek fel, emellett pedig egy biztonságosabb felületet kialakítva védjék a felhasználóik adatait, illetve a szólásszabadsághoz való jogaikat. 

A közösségi médiumok tevékenységét a Hírközlési Hivatal (angolul Office of Communication; Ofcom) monitorozná, ami alapvetően a műsorszolgáltatók, a távközlési és postai tevékenység szabályzó és versenyhatósága.

A javaslatot még május 12-én mutatták be, azonban miután Johnson változtatott kabinete összeállításán, az ügy kicsit megakadt. Szerdán Johnson azt ígérte

már karácsony előtt vitázhatnak róla a parlamentben, ami amiatt problémás, mert a többpárti bizottságok december 10-ig véleményezhetik a javaslatot, így pedig a kormánynak nincs elég ideje a módosítási javaslatokat érdemben kivizsgálni,

és adott esetben akár átültetni a végleges törvényjavaslatba.

Ugyan ez egy jogos kritika, azonban a Munkáspárt centrista vezetője, Keir Stramer ehelyett azzal kritizálta Johnsonékat, hogy már három éve ígértek egy ilyen törvényt, de még egy javaslat sem jutott el a parlamentbe.

De miről is szól a törvény?

Mint fentebb írtuk, elsősorban a közösségi médiumokat, illetve keresőmotorokat kötelezné arra, hogy a felhasználóikat megvédjék az ártalmas tartalmaktól, ha pedig ennek nem tesznek eleget, akkor nagy összegű bírságokra számíthatnak.

A törvény nagyon tágan fogalmazza meg az ártalmas tartalmakat, mivel az online zaklatástól, a „bullyingtól” a bántalmazáson és az önsértés propagálásán túl még a dezinformációra és a félretájékoztatásra is terjedhet.

Azonban a törvényt többen is kritizálják, ugyanis az anonimitásnak sok esetben van védhető oldala, másrészről pedig

többen is úgy vélik, a polarizált közbeszédben szinte bármire ráhúzható a félretájékoztatás, így pedig az igazság döntőbírói a nagy techvállalatok lennének

– így gondolja például David Davis, tory képviselő, aki szerint a szólásszabadságra gyakorolt hatása a törvénynek szörnyű lesz.

„Biztos lehetsz benne, hogy bármilyen vitás területen – politikai kérdésekben, kultúrharcokban vagy akár a koronavírussal kapcsolatos tudományos megállapításokban – rengetegen fognak panaszkodni és egy poszt törlését követelni. Ha pedig a Szilícium-völgyi megavállalatok lesznek az igazság döntőbírói, akkor minden online tartalomra, amire valaki azt mondja, hogy félretájékoztatás, cenzúrázhatják”

– fogalmazta meg aggályait a konzervatív képviselő.

Veszélyben lenne a brit sajtószabadság?

Ugyanakkor vannak olyanok, akik nem a szólásszabadság miatt aggódnak leginkább, hanem attól tartanak, hogy 

a törvényjavaslat miatt a függetlenként számontartott Ofcomra túl nagy hatással lenne a kormány,

ugyanis a javaslat szerint az eddig saját maga által meghatározott sztenderdek szerint dolgozó Ofcomtól bizonyos hatáskörök átkerülnének a kormányhoz. Ilyen például az, hogy a stratégiai prioritásokat ezentúl a kabinet határozhatná meg, de ezenkívül a Carniegie Trust nevű politikai think tank szerint 

a javaslat jelenlegi formájában kvázi a kormány átvenné a független hírközlési hivatal vezetését,

mivel egyrészt a javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy az Ofcom mivel foglalkozzon leginkább, és még útmutatást is kiadhatnak a hírközlési hivatal feladataik és hatásköreik gyakorlása kapcsán.

Emellett sajtóinformációk szerint Johnsonék azt tervezik, hogy az Ofcom élére Paul Dacre-t, a konzervatív, jobboldali Daily Mail korábbi szerkesztőjét ültetnék – bár a SkyNews úgy tudja, a felvételi interjúja nem sikerült túl jól, azonban ennek ellenére még továbbra sem zárták ki a kinevezését. 

A törvényjavaslat hiába fekteti le, hogy az újságírói tartalmak mentesülnek ezalól, azonban a törvény nem határoz egyértelműen, hogy mi számít újságírói tartalomnak, és azt eleve nehéz is definiálni, hiszen az akkreditált lapok mellett sok újságíró szabadúszóként dolgozik, vagy ún. civil újságíró

Graham Smith, brit jogász szerint

a javaslat egyik legnagyobb problémája, hogy ezzel vagy a kormány, vagy az Ofcom kezébe adná, hogy definiálja azt, mi számít újságírásnak és kik számítanak újságírónal, amivel kvázi szabályozza a sajtót is.

Emellett szerinte a törvénynek alapvető problémája, hogy megfordítja az eddigi alapelvet, miszerint az élesen és határozottan megállapított törvények szerint annak keretein belül bárki bármiről szabadon beszélhet, azonban mivel a javaslat szerint a beszéd veszélyes, ezért az már nem alapvető jogként, hanem alapvető kockázatként jelenik meg.

Vélhetően ehhez hasonló aggályokat fognak megfogalmazni a javaslatot jelenleg is vizsgáló többpárti bizottságok, ám kérdéses, hogy december 10 és 24-e között érdemben ezeket a problémákat sikerül-e kijavítania a kormánynak.

De mi is a legnagyobb probléma a Facebookkal és a közösségi oldalakkal? Kibeszéltük az Azonnali közéleti podcastjában, a Helyzetben! És milyen tervek születtek a közösségi oldalak szabályozására? Ennek is utánajártunk!

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

 

 

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek