A brit parlament elé cibálná Mark Zuckerberget az online zaklatások miatt egy konzervatív képviselő

Mark Francois szerint kollégája, David Amess meggyilkolása is ezzel függ össze, ezért szigorúbban kellene fellépni az internetes anonimitással szemben. Az online névtelenség biztosítása mellett azonban vannak érvek is.

A Facebook és a Twitter vezetőit, Mark Zuckerberget és Jack Dorsey-t a Képviselőház elé kellene cibálni,

„és ha szükséges, rugdalni és sikítani, hogy mindannyiunknak a szemébe nézzenek, és számot adjanak a tetteikről vagy inkább a tétlenségükről, ami még gazdagabbá teszi őket, mint amennyire gazdagok”

– mondta Mark Francois konzervatív képviselő hétfőn a brit parlament Képviselőházban tartott szenvedélyes beszédében.

A képviselő a techóriások vezetőin a közösségi oldalakon való anonimitással és ez ezzel összefüggő zaklatásokkal szembeni tétlenséget kérné számon, amira – mint a Politico írja – David Amess konzervatív képviselő brutális meggyilkolása irányította rá újra a figyelmet.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, Amessre október 15-én egy választókerületi lakossági gyűlésen támadt rá egy szomáliai gyökerű 25 éves brit férfi és gyilkolta meg több késszúrással valószínűleg szélsőséges iszlamista megfontolásból, ami miatt a gyilkosságot a rendőrség terrorcselekményként kezeli.

Van a névtelenségnek védhető oldala is?

Míg Francois arra hivatkozna szigorítaná az online biztonságról szóló törvényjavaslaton, hogy „a kollégájuk halála ne legyen hiábavaló”, ami új lendületet adott az internetes anonimitás elleni fellépést sürgetőknek,

a szigorítás egyáltalán nem egyszerű, és az anonimitás biztosítása mellett is felsorakoztatjhatóak érvek.

Mint a Politico írja, nem egyértelmű, hogy lenne kapcsolat Amess meggyilkolása és a névtelen internetes zaklatás között, másrészt Priti Patel belügyminiszter óvatosan úgy fogalmazott, az intézkedéseknek arányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, és a BBC-nek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy az anonimitás sok helyen fontos szerepet játszik a demokráciapárti mozgalmak esetében is.

A Politiconak a törvényjavaslat körüli vitákat ismerő forrásai szerint

az anonimitás iránt jogos igényük van azoknak is, akik visszaéléseket jelentenének be, vagy mert olyan bűncselekmények áldozatai, mint a modern rabszolgaság, a családon belüli erőszak vagy a szexuális bántalmazás.

Ellenőrzött profilok

Brit kormányzati körökben arra is látnak reményt, hogy a techcégek maguktól is fellépnek az internetes anonimitás ellen például azzal, hogy

bevezetnek egy olyan beállítási lehetőséget a felhasználók számára, hogy csak ellenőrzött profilokat lássanak.

A Politico forrásai szerint brit kormányzati körökben ezt egy könnyű és egyszerű megoldásnak tartják, amit szerintük a cégek beleilleszthetnének a felhasználói élmény növelésének koncepciójába is.

Az online biztonságról törvényjavaslatot még májusban nyújtották be; hogy azóta sem sikerült haladni többek között a névtelen online zaklatókkal szembeni fellépéssel sem, az azzal is összefügg, hogy

szeptemberben Boris Johnson menesztette a törvényjavaslatot kidolgozó minisztereket, az új miniszterek pedig csak pár hete foglalkoznak a kérdéssel.

Ugyanakkor a törvényjavaslatot két parlamenti bizottság is vizsgálja, ők decemberre állítják össze a jelentést a törvényjavaslatról.

NYITÓKÉP: A meggyilkolt David Amess gyászszertartása a westminsteri apátságban. Archbishop of Canterbury / Facebook