Trócsányit akarhatja Áder utódjának a Fidesz. Lesz ellenzéki ellenjelölt?

Folynak a találgatások, hogy ki költözik be jövőre a Sándor-palotába. A legfrissebb hírek Trócsányi Lászlóról szólnak. Az ellenzéki pártokat kérdeztük, nekik mi erről a véleményük.

A Népszava értesülései szerint miután a második államfői ciklusának végén járó Áder Jánost többször újraválasztani nem lehet, a kormánypártok várhatóan Trócsányi Lászlót jelölik jövőre köztársasági elnöknek. A most fideszes EP-képviselőként dolgozó volt igazságügyi minisztert és párizsi nagykövetet, aki 2019-ben majdnem uniós biztos is lett, már tavaly októberben az egyik esélyesként említette a kormányközeli Mandiner. 

Korábban a lehetséges jelöltek között felbukkant még Maróth Miklós klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke és Csák János üzletember, korábbi londoni nagykövet neve is,

de egy, ugyancsak a Mandinernek adott interjúban Kövér László házelnök sem mondott kategorikusan nemet a tisztségre. 

A Fidesz egyelőre még nem közölte hivatalosan, kit tervez a tavasszal leköszönő Áder János utódjának jelölni. Orbán Viktor sajtófőnöke az ATV érdeklődésére azt mondta: a miniszterelnök január előtt nem is tervez az üggyel foglalkozni. Az Azonnali elérte Trócsányi Lászlót is, aki közölte, nem kíván nyilatkozni a témában.

Elnökválasztás az utolsó pillanatban

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. Ami jelen esetben azt jelenti, hogy az új államfő személyéről 2022 március-áprilisban, tehát kevéssel a parlamenti választások (április-május) előtt fog dönteni a fideszes kétharmad. Mivel az államfő megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges,

a jelen körülmények között nem kétséges, hogy mely pártok határozzák majd meg a köztársasági elnök személyét.

Ezt kiküszöbölendő tett tavasszal alaptörvény-módosító javaslatot Molnár Gyula, akkor még az MSZP, most már a DK országgyűlési képviselője, amely azt célozta volna, hogy az államfő megválasztására „az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkorábban az Országgyűlés alakuló ülését követő 30. napon” kerüljön sor. A javaslatot, amelyet még csak napirendre sem akart tűzni a Fidesz, Molnár Gyula csütörtökön, amikor a Trócsányi államfőségéről szóló értesülés felröppent, újra benyújtotta a háznak.

Lesz ellenjelöltje az ellenzéknek? 

Kíváncsik voltunk, hogy az ellenzéki összefogás tervez-e közös jelöltet állítani, eleve, aktuálisnak tartják-e most a kérdést. Legutóbb, 2017-ben ismert balliberális értelmiségiek javaslatára Áder Jánossal szemben ugyanis Majtényi László volt adatvédelmi biztos elnökjelöltsége mögé állt be az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok, igaz, ő végül kevesebb szavazatot kapott, mint ahány támogató aláírást. Miután ahhoz, hogy valaki köztársaságielnök-jelölt lehessen, legalább 40 képviselő ajánlása szükséges, az ennél kisebb frakcióval bíró Jobbik eleve nem is állított jelöltet, mondván ők a közvetlen elnökválasztást pártolják.

Ebből mára közös ellenzéki álláspont lett. Mostani megkeresésünkre ugyanis az LMP és a Momentum kifejtette,

szerintük a legjobb megoldás az lenne, ha a köztársasági elnököt közvetlenül választanák az állampolgárok.

Az LMP szerint nem a leendő köztársasági elnök személye a fontos, hanem hogy „olyan köztársasági elnök legyen, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ezenkívül hozzátették, hogy „az LMP csak egy olyan államfő megválasztását tudja támogatni, aki a zöldre festett Áder János után valóban érti a környezeti problémák súlyát és azok megoldásáért képes és hajlandó is kiállni, akár a mindenkori kormány ellenében is”. A párt szerint ezeket a kritériumokat nem tudja garantálni a 2022-es, parlamenti választás előtti elnökválasztás.

A Momentum megígérte: mindent megtesz, hogy elérje a közvetlen elnökválasztást, azonban szerintük „Áder mandátumának végéig sajnos ez nem fog megvalósulni”, tehát már lejátszottnak tartják a meccset. Arra a kérdésünkre, hogy kit tartanak a legalkalmasabbnak a posztra az eddig a kormányoldalon a sajtóértesülések alapján felmerült nevek közül, a párt kijelentette: a jelöltek Orbán Viktornak és/vagy keletimádatának a bűvkörében vannak, ezért Magyarország jövője szempontjából nem lennének alkalmasak a posztra. Trócsányi László esetleges jelöltségével kapcsolatban a Momentum kijelentette:

„Egy olyan ember nem képviselheti Magyarországot, aki uniós biztos sem lehetett.”

A párhuzam nem teljesen egyértelmű, hiszen Trócsányit 2019-ben az ügyvédi irodája és annak az állami megbízásai miatti összeférhetetlenség látszatára (ezt a kifejezést maga az illetékes szakbizottság alelnöke használta az Azonnalinak adott interjújában) hivatkozva utasították vissza, ám ha az EP-képviselőség mellett lemond a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában lévő tulajdonjogáról, az államfői poszttal való összeférhetetlenség rögtön megszűnik. Azaz igen, az uniós biztosi székbe nehezebb eljutni, mint a Sándor-palotába.

A Jobbik sem válaszolt a konkrét kérdéseinkre, csupán egy Brenner Koloman által írt posztot ajánlott a figyelmünkbe, amelyben szerintük benne van mondanivalójuk lényege. Ebben az Országgyűlés jobbikos alelnöke kifejti: rendkívül aggályosnak és felháborítónak tartja, hogy egy olyan embert választanak államfővé, aki igazságügyminiszterként hozzájárult a kiegyensúlyozottan működő polgári demokrácia intézményrendszerének lebontásához. 

A DK megkeresésünkre szintén egy sajtóközleményre hívta fel a figyelmünket, ami arról szól, hogy Molnár Gyula újra benyújtotta az alaptörvény módosítására vonatkozó, fentebb tárgyalt javaslatát. A konkrét kérdéseinkre ebből nem tudtunk információt leszűrni.   

Az MSZP és a Párbeszéd többszörös megkeresésünkre sem reagált a kérdéseinkre. 

NYITÓKÉP: DOMINIQUE HOMMEL / © European Union 2019, EP