Szaúd-Arábia nem engedi be a külföldieket a legnagyobb muszlim zarándoklatra

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Szombat délben jelentette be a szaúd-arábiai zarándoklatügyi minisztérium, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is csak saját állampolgárai vehetnek részt az évente megrendezett legnagyobb muszlim zarándoklaton, a haddzson. A minisztérium közleménye szerint azok,

Az idei 60 ezres megengedett létszám mindenképp enyhítés a tavalyi előírásokhoz képest: akkor csak ezer zarándok számára engedélyezték a belépést a mekkai nagymecsetbe. Az idei haddzs csak július közepén kezdődik, azonban a közleményt már most nyilvánosságra hozták, hogy az eljuthasson a muszlim többségű országok közvéleményéhez, azért, hogy azok állampolgárai ne is induljanak el a zarándoklatra. A legnépesebb muszlim állam, a délkelet-ázsiai Indonézia például már ki is jelentette, hogy idén nem szervezi meg a haddzsot Mekkába és állampolgárait is otthonmaradásra szólította fel.

Szaúd-Arábiában két vakcina engedélyezett és azzal oltják az állampolgárokat: a Pfizer-BioNtech-et és az AstraZeneca-vakcinákat használják. Az országba látogató külföldiek pedig a Moderna és az egydózisú Johnson&Johsont válaszhatják. Az Al Dzsazíra szerint a körülbelül 34 milliós országban eddig 15 millió vakcinát adtak be, vagyis a teljes védettséget szerzett egyének száma ennek fele lehet: 7,5 millió, amely az ország lakosságának 22 százaléka.

Mi a haddzs, mit érdemes tudni róla?

Még a koronavírus-járvány előtt évente 2,5 millió muszlim látogatta meg Szaúd-Arábiát, és vett részt évente a pár napig tartó haddzson. A földkerekség második legnagyobb monoteista vallását, az iszlámot annak hetedik századi kezdetétől öt pillér határozza meg:

+ a hitvallás (saháda), amelyben a hívő elfogadja, hogy egy isten létezik, és Mohamed az ő prófétája,

+ az ima (szalát), amelyet naponta ötször kell elvégezni,

+ az adakozás/jótékonyság (zakát),

+ a böjt (szaum),

+ és a zarándoklat Mekkába (haddzs).

A zarándoklat elválaszthatatlan Mekkától, Mohamed próféta szülővárosától. Ekkor történik az, hogy a világ minden tájáról muszlimok milliói keresik fel a mekkai nagymecsetet, megkerülik azt. A zarándoklat előírása már a muszlimok szent könyvében, a Koránban is benne van:

„Az emberek kötelessége Allahhal szemben a zarándoklat a Házba – amennyiben ennek szerét tudják ejteni.” (3:97).

A zarándoklat egészen a huszadik századig, a tömegutazás megjelenéséig valódi megpróbáltatásnak számított: például a középkori Spanyolországból, Marokkóból, vagy a világ másik végéről, Malajziából, vagy Indonéziából több hónapba telt Mekkába utazni. Éppen ezért a zarándoklatot nagyívű tervezés előzte meg: ennek során a zarándok rendelkezett a vagyonáról, rendezte pénügyeit, a családtagjairól – ha nem közösen indultak zarándoklatara – való gondoskodást rábízta valakire.

Miután Mekkába érkezett, a zarándok számos rítust kellett elvégezzen. Például hétszer körbe kell kerülni a Kábát, amely körülbeül így néz ki:

A zarándoklat, mint az iszlám ötödik pillére az összetartozást erősíti:

A zarándokok itt valódi – a római katolikus egyházhoz hasonló – univerzalizmusban részesülnek. A zarándoklat ugyanakkor életre szóló élményekkel is gazdagítja az azon részt vett személyeket: helyi közösségükben tisztelettel viselkednek azokkal, akik jártak már Mekkában.

A koronavírus-járvány nemcsak a muszlimok zarándoklatát, hanem a böjtjüket is befolyásolta. Erről itt írtunk.

NYITÓKÉP: A Kába-szentély a mekkai nagymecsetben. Fotó: Lasttubborn / Flickr