Ramadán alatt napközben is megkaphatják az oltást a muszlimok

2021.04.13. 14:53

Nem befolyásolja a böjtöt az oltás, mondta az Azonnalinak a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.

Ramadán alatt napközben is megkaphatják az oltást a muszlimok

Miközben a világ a koronavírus-járvány vakcinákkal való legyőzésére koncentrál, nem árt emlékeztetni: vannak társadalmak, amelyek működését

évszázadokon kialakult szokásjogok és vallásos hagyományok befolyásolják.

Például ilyen az oltás kérdése is, amelynek beadása a muszlim társadalmak esetében annak értelmezésétől is függhet, hogy éppen böjt van, vagy nincs. A muszlim társadalmak, amelyek számára idén tavasszal van a ramadán, az iszlám naptár kilencedik, szent hónapja. Pontosabban április 13-án, kedden kezdődött a szent hónap a magyarországi muszlimok számára.

Mit a ramadán és mit érdemes tudni róla?

„Ramadán a hónap, amelyben a Korán leküldetett , vezetésként az emberiség számára, és a vezetés egyértelmű bizonyítékaként, és megkülönböztetőként. Tehát aki közületek jelen van a hónapban, az böjtölje végig! (2:185)”

A fentebbik Korán-részlet mutatja, hogy a muszlimok ramadán hónapban a vallás szent könyvének, a Koránnak a próféta általi kinyilatkoztatását ünneplik, amikor is a Korán Allahtól alászállt Mohamed lelkébe. Az iszlám vallást a kezdetektől öt pillér határozza meg:

+ a hitvallás (saháda), amelyben a hívő elfogadja, hogy egy isten létezik, és Mohamed az ő prófétája,

+ az ima (szalát), amelyet naponta ötször kell elvégezni,

+ az adakozás/jótékonyság (zakát),

+ a böjt (szaum),

+ a zarándoklat Mekkába (haddzs).

A SZENT KÖNYV, A KORÁN. FOTÓ: BICANSKI / PIXNIO

A ramadán tehát egy egész hónapos böjtölés, amelynek lényege, hogy

napközben a muszlimok nem fogyaszthatnak sem ételt, sem folyadékot, és csak napnyugta után pótolhatják mindezt be.

Míg a felnőtt férfiak és nők számára kötelező ezen rendelkezések betartása, addig vannak kivételezettek is, akik mentesülnek a kötelező böjt alól: az öregek, a betegek, a gyerekek, a nehéz munkát végzők, valamint a szoptató nők.

Erre az időszakra vonatkozóan jelent meg a szerbiai muszlim közösség vezetőjének, Sead Nasufović nagymuftinak az iránymutatása, írja az Euractiv.

Eszerint a muszlimok számára a szent hónapban megengedett a koronavírus elleni oltás,

ugyanis ahogyan Nasufović elmondta: „Böjtölés alatt egyetlen cseppnyi vizet, ételt vagy gyógyszert nem vehetünk magunkhoz, de megengedett az oltás akkor, ha az nem tartalmaz semmilyen tápanyagot. A koronavírus elleni vakcinával ez a helyzet” – ugyanakkor nem pontosította, hogy melyik vakcinára gondolt.

A szerb állásponthoz nagyon hasonlót fogalmazott meg még januárban a romániai Muszlim Muftiátus is. Eszerint felhívják a hívők figyelmét arra, hogy hivatalos forrásból tájékozódjanak az oltással kapcsolatban, valamint 

ne féljenek, minél hamarabb oltassák be magukat.

A MEKKAI ZARÁNDOKLAT A MEKKAI NAGYMECSETBEN A SZENT KÁBA KŐ KÖRÜL. FOTÓ: KONEVI / PIXABAY

A muszlim társadalmak másik fontos pillérét, a Szaúd-Arábiaiában található mekkai zarándoklatot is az oltás meglétéhez kötötték az idei évi Ramadán-zarándoklaton, írja az Al Jazeera.

A szaúdi haddzs (zarándoklatügyi) minisztérium közleménye szerint csakis „immunizált zarándokok vehetnek részt a mekkai nagymecsetben a ramadánnal kezdődő zarándoklaton”.

Az immunizált kategória alatt a már megszokott feltételeket értik: azon személyek, akik az oltás mindkét adagját megkapták, aztán azon személyek, akik az elsőt megkapták és 14 nap eltelt az oltás beadatása után, illetve azok, akik felgyógyultak a betegségből. Arról az Al Jazeera még nem írt, hogy kötelező-e az oltás megléte a többi zarándoklat esetében.

Mit mondanak a magyarországi muszlimok?

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Iszlám Közösséget is, hogy a magyarországi muszlimok mit tesznek a böjt alatt.

A Magyar Iszlám Közösség alelnöke, Tóth István szerint „injekciót kapni a karba, combba, fenékbe nem érvényteleníti a böjtöt (mivel nem halad keresztül az emésztőrendszeren)”.

Elmondta még, hogy azért nem adtak ki állásfoglalást ezzel az üggyel kapcsolatban, mert „ezt tulajdonképpen minden muszlimnak tudnia illik, ha legalább egy kicsit részletesebb könyvet elolvasott a böjtről”.

NYITÓKÉP: Jakováli Hasszán dzsámijának imaterme. Fotó: Zairon / Wikimedia Commons

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek