Nem befolyásolja a böjtöt az oltás, mondta az Azonnalinak a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.
Miközben a világ a koronavírus-járvány vakcinákkal való legyőzésére koncentrál, nem árt emlékeztetni: vannak társadalmak, amelyek működését
Például ilyen az oltás kérdése is, amelynek beadása a muszlim társadalmak esetében annak értelmezésétől is függhet, hogy éppen böjt van, vagy nincs. A muszlim társadalmak, amelyek számára idén tavasszal van a ramadán, az iszlám naptár kilencedik, szent hónapja. Pontosabban április 13-án, kedden kezdődött a szent hónap a magyarországi muszlimok számára.
Mit a ramadán és mit érdemes tudni róla?
„Ramadán a hónap, amelyben a Korán leküldetett , vezetésként az emberiség számára, és a vezetés egyértelmű bizonyítékaként, és megkülönböztetőként. Tehát aki közületek jelen van a hónapban, az böjtölje végig! (2:185)”
A fentebbik Korán-részlet mutatja, hogy a muszlimok ramadán hónapban a vallás szent könyvének, a Koránnak a próféta általi kinyilatkoztatását ünneplik, amikor is a Korán Allahtól alászállt Mohamed lelkébe. Az iszlám vallást a kezdetektől öt pillér határozza meg:
+ a hitvallás (saháda), amelyben a hívő elfogadja, hogy egy isten létezik, és Mohamed az ő prófétája,
+ az ima (szalát), amelyet naponta ötször kell elvégezni,
+ az adakozás/jótékonyság (zakát),
+ a böjt (szaum),
+ a zarándoklat Mekkába (haddzs).
A ramadán tehát egy egész hónapos böjtölés, amelynek lényege, hogy
Míg a felnőtt férfiak és nők számára kötelező ezen rendelkezések betartása, addig vannak kivételezettek is, akik mentesülnek a kötelező böjt alól: az öregek, a betegek, a gyerekek, a nehéz munkát végzők, valamint a szoptató nők.
Erre az időszakra vonatkozóan jelent meg a szerbiai muszlim közösség vezetőjének, Sead Nasufović nagymuftinak az iránymutatása, írja az Euractiv.
ugyanis ahogyan Nasufović elmondta: „Böjtölés alatt egyetlen cseppnyi vizet, ételt vagy gyógyszert nem vehetünk magunkhoz, de megengedett az oltás akkor, ha az nem tartalmaz semmilyen tápanyagot. A koronavírus elleni vakcinával ez a helyzet” – ugyanakkor nem pontosította, hogy melyik vakcinára gondolt.
A szerb állásponthoz nagyon hasonlót fogalmazott meg még januárban a romániai Muszlim Muftiátus is. Eszerint felhívják a hívők figyelmét arra, hogy hivatalos forrásból tájékozódjanak az oltással kapcsolatban, valamint
A muszlim társadalmak másik fontos pillérét, a Szaúd-Arábiaiában található mekkai zarándoklatot is az oltás meglétéhez kötötték az idei évi Ramadán-zarándoklaton, írja az Al Jazeera.
Az immunizált kategória alatt a már megszokott feltételeket értik: azon személyek, akik az oltás mindkét adagját megkapták, aztán azon személyek, akik az elsőt megkapták és 14 nap eltelt az oltás beadatása után, illetve azok, akik felgyógyultak a betegségből. Arról az Al Jazeera még nem írt, hogy kötelező-e az oltás megléte a többi zarándoklat esetében.
Mit mondanak a magyarországi muszlimok?
Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Iszlám Közösséget is, hogy a magyarországi muszlimok mit tesznek a böjt alatt.
Elmondta még, hogy azért nem adtak ki állásfoglalást ezzel az üggyel kapcsolatban, mert „ezt tulajdonképpen minden muszlimnak tudnia illik, ha legalább egy kicsit részletesebb könyvet elolvasott a böjtről”.
NYITÓKÉP: Jakováli Hasszán dzsámijának imaterme. Fotó: Zairon / Wikimedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.