+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 6. csütörtök, 11:09
Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Május 5-én, éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet módosítás, amely kimondta, a veszélyhelyzet hivatalos lejárta utáni 15. napig nem lehet kilakoltatni senkit. Az előző rendelkezések értelmében ugyanis a jogszabályok május 4. éjféltől számos ilyen akciót lehetővé tettek volna, még úgy is, hogy a járvány elleni védekezés, és a veszélyhelyzet jogi környezete továbbra is fennmaradnak.

 

A Mérce május 6-án reggel arról számolt be, az új rendelet már egyértelműen kimondja, „a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani” már nem lehet,

 

tehát a moratóriumot - egyébként értelemszerűen - végül ugyancsak a veszélyhelyzethez kötötték.

 

A korábbi, május 5-ig fennálló jogi helyzet ugyanis kétértelmű, kusza helyzetet eredményezett. Ahogy arról riportban is beszámoltunk ugyanis, a kilakoltatási moratóriumot a téli időszakhoz kötötte a kormány, ráadásul a járványhelyzet idejére egy külön rendeletben még a „szigorított védekezés” megszűntétől számított 15 napon belül is kikötötte az ingatlankiürítések tilalmát. Így tehát május elejére mindkét tilalom lejárt volna, miközben a veszélyhelyzetet a kormány az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig meghosszabbította.

 

Most viszont ennél jóval tisztább lett a helyzet: a veszélyhelyzet utáni 15. napig bizony senkit sem lehet eltávolítani az ingatlanából.

 

Baloldali lakhatási- és civil szervezetek (A Város Mindenkié - AVM, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász Egyesület) május 4-én már közös felhívásban kérték az országgyűlési képviselőket arra, hogy a moratóriumot hosszabbítsák meg, korábban az aHang is indított az ügyben ezrek által aláírt petíciót, Tordai Bence párbeszédes képviselő pedig írásbeli kérdést is benyújtott a kormányhoz az ügyben. Ezenkívül az AVM szervezésében ismert színészek, közéleti személyiségek videókampányban is a helyzet egyértelmű rendezését kérték a törvényhozástól.

 

 

‼️ A jelenleg hatályos jogszabályok szerint május 4-én jár le a kilakoltatási moratórium, ezáltal tömegek kerülhetnek utcára a világjárvány közepén. Ezt meg kell akadályozni! ???? A lenti videóban Hámori Gabriella, Bánfalvi Eszter színésznő, Sárosdi Lilla, Kurta Niké és Laboda Kornél mondják el olyan érintettek történetét, akikkel éppen most kapcsolatban vagyunk, akik éppen most kilakoltatás előtt állnak, akiket éppen most hajléktalanná válásuk fenyeget. Az AVM próbál minden eszközzel segíteni rajtuk, de valós megoldást csak az állam nyújthat számukra. Ha nem történik változás, holnaptól megindulnak a végrehajtások, és rengeteg szegény, idős és beteg ember kerülhet utcára, gyermekeik pedig állami gondozásba. Ezt nem hagyhatjuk! ✏️ Küldd el Te is a nyílt levelünket a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén álló Kásler Miklósnak. Árasszuk el postafiókjukat a felhívásunkkal, emlékeztessük őket alapvető feladataikra, és erősítsük fel azok hangját, akikről a kormány megfeledkezett! ⬇ https://szabad.ahang.hu/petitions/hosszabbitsak-meg-a-kilakoltatasi-moratoriumot

Posted by A Város Mindenkié on Tuesday, 4 May 2021

 

A hatpárti ellenzék ugyancsak május 4-én pedig egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amit Az AVM és az Utcajogász lakhatási aktivisták és szakértők közreműködésével írt meg. Ezenkívül április folyamán levélküldő kampányt is szerveztek a meghosszabbítást követelők, amelynek során Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek küldtek a polgárok tömegesen leveleket.

 

Most az a szokatlan helyzet állt tehát elő, hogy egy eredetileg lakhatási aktivista törvényjavaslat lényegében átkerült egy fideszes kormányrendeletbe,

 

tehát azt a kormány egy az egyben átvette, persze különösebb hírverés nélkül.

 

A lakhatási aktivisták most azt kívánják a részsiker után elérni, hogy a rendelkezéseket kövessék más jogszabályi módosítások is, és hogy a magyar kormány ismerje el, az általuk büntetett hajléktalanság, és közterületen „életvitelszerűen” való tartózkodás egyik legfontosabb kiváltó oka éppen az, hogy miközben Budapesten és más magyar nagyvárosokban is ezrével állnak az üres lakások, aközben az elhelyezés nélküloi lakáskiürítési, kilakoltatási gyakorlat szabados engedélyezésével az állam éppen ezt a problémát súlyosbítja, és táplálja.

 

Csepregi Dorka, az AVM aktivistája korábban az Azonnalinak is úgy fogalmazott, mindez járvány idején nem csupán erkölcstelen, hanem veszélyes is lehet:

 

„Úgy gondoljuk, hogy most a járványhelyzet kellős közepén, amikor a munkavesztés hatására tömegek adósodtak el a vírus következtében, még indokoltabb kiterjeszteni a kilakoltatási moratóriumot legalább a rendkívüli vészhelyzet végéig, mely jelenleg őszig tart. Hiszen az otthonvesztés következtében az amúgy is túlzsúfolt hajléktalanszállókra hárul a kilakoltatott emberek elhelyezése, ami most fertőzési kockázatokkal is jár” - mondta el ekkor.

 

NYITÓKÉP: AVM / Facebook 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás