Ilyen lesz az ötödik Orbán-kormány (szerintünk)

A tízmillió szövetségi kapitány és virológus országa négyévente néhány hétre kormányzati szakértővé (is) változik, és tuti tippek alapján állítja össze már jó előre a biztos kormánynévsort. Az Azonnali sem bírt ellenállni a kísértésnek, jöjjenek a mi jóslataink!

Május másodikán megalakulhat az új Országgyűlés, ahol ismét Orbán Viktor kap majd kormányalakítási megbízást Áder Jánostól. Az viszont, hogy ötödik kormányát kikből és hogyan fogja felállítani, nagy találgatások tárgya.

A miniszterelnök eddig is mindig hozzányúlt a kormány struktúrájához az új ciklusok kezdetén,

és a kormánya tagjait is ilyenkor cserélgette.

Ciklus közben ezt ritkán tette meg, olyannyira, hogy egyetlen kivételtől eltekintve – Trócsányi László EP képviselő lett, helyére Varga Judit érkezett – a negyedik kormánya lényegi változtatás nélkül érte meg a ciklus végét. (Ciklus közbeni változtatás volt még korábban, hogy 2017-ben Süli János paksi bővítésért felelős, 2020-ban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszteri rangot kapott.)

Most újdonságként viszont jó előre be is jelentette, hogy komoly változásokat eszközöl majd a kormánystruktúrában, ami rengeteg találgatásra és rengeteg idegeskedésre adott okot, utóbbit a vezető fideszesek között. Bár az új kormány névsora valójában csak Orbán fejében lehet meg,

az egyeztetések, megkeresések folyamatosak,

és ahogy az lenni szokott, az információk – vagy dezinformációk – rendszeres témái szűk körű egyeztetéseknek. A valóság béklyóitól megszabadulva találgassunk egy kicsit mi is.

Kezdjük az atombiztosnak mondott kategóriával, ahol fix 1-esre veszi mindenki a jövőt.

Pintér Sándor (74)

Abban minden forrásunk egyetért, hogy ha valaki kirobbanthatatlan egy Orbán-kormányból, az Pintér Sándor belügyminiszter. Bár sokszor híresztelnek betegségéről, az idén már 74 éves Pintér rendkívül szívósnak bizonyult. A hozzá közel állók szerint a munka élteti, pont abba halna bele, ha egy nap nem kellene bemennie reggel dolgozni.

Bár felmerült, hogy valamelyik embere, például Papp Károly államtitkár, volt országos rendőrfőkapitány váltja, régebben pedig Kocsis Máté is aspirált a pozícióra, de egységesen minden hír arról szól, hogy ez nem fog megtörténni, Pintér Sándor olyan hatalommal bír, hogy számára a belügyminiszteri poszt élethosszig tartó megbízatás. (Kocsis Mátéról időközben ki is derült, hogy marad frakcióvezető.)

A belügyminisztert nem csak az erőszakszervezeteknél övezi csorbítatlan tekintély, de a NATO-ban is érdekes módon, Pintér többször járt már Washingtonban, hogy személyesen próbálja meggyőzni az amerikai döntéshozókat: nincs oka, hogy megrendüljön a bizalmuk a magyar lojalitást illetően. Nem mellesleg nem történhet olyan botrány a magyar-amerikai kapcsolatokban (pedig volt ebből 2010 óta éppen elég), hogy ne legyen kitüntetett vendége a budapesti amerikai nagykövetség július 4-i fogadásainak.

Rogán Antal (50)

A helikopterezős-bulibárós bulvárvilágból a második feleségétől való válás után eltűnő, a valódi énjéhez sokkal közelebb álló szürke eminenciás pozíciójába visszatérő Rogán az egyik legközelebbi kulcsembere Orbánnak, akihez a végsőkig ragaszkodik. Bár lehet, hogy a sok miniszterelnök körüli szervezeti egység nem pont úgy fog felállni, mint eddig, de hogy Rogán továbbra is a miniszterelnök egyik legközvetlenebb munkatársa marad, és jelentős hatalma lesz több kiemelt terület fölött is, a turisztikától az informatikáig, abban mindenki biztos.

Varga Mihály (57)

A pénzügyminiszter, akinek fát lehet vágni a hátán, aki ritkán emeli fel a hangját, és többnyire mindig hűségesen végrehajtja a pénzelőteremtési mutatványokat, legyen szó bármiről, akár sokadszorra is lehetetlennek tűnő elvárásokról. Varga annyira megbízható káder, hogy valódi miniszterelnök-helyettesként rá lehet bízni a nemszeretem kabinetmunkákat, az előterjesztések hegyeit, a költségvetést, bármit.

Dacára a Matolcsy Györggyel vívott mérkőzéseinek, az alapvetően csendes habitusú, botránymentes életet élő Varga alapembere volt eddig minden Orbán-kormánynak, és az egybehangzó információk szerint ez most sem fog változni. A költségvetés rendbetételéhez szükséges népszerűtlenebb intézkedéseket viszont információink szerint már nem venné a nevére, ezért ezek egy új, gazdaságinak nevezett minisztériumhoz tartoznak majd, ennek élére a Népszava Nagy Mártont, a jegybank volt alelnökét jósolta.

Semjén Zsolt (60)

A Kereszténydemokrata Néppárt vezetőjeként bérelt helye van az első miniszterelnök-helyettesi pozícióban. Komoly ügyeket azért nem bíznak rá, valójában még az egyházügyet meg a határon túli magyarok ügyeit sem, amelyekben ha jeleskedik is, nem mindig pozitív végkifejlettel.

Semjén amolyan vattaember, akit arra tartanak, hogy bármilyen, akár vállalhatatlan, súlyos érdekeket sértő vagy egyenesen törvényekbe ütköző parlamenti előterjesztésekhez vagy törvényjavaslatokhoz is adja az aláírását kérdés nélkül. Mivel ezek az aláírások más, nála fontosabb emberek fedezését szolgálják, ezért szükség van egy ilyen emberre az Orbán-kormányban.

Semjén Zsolt pozícióját sem a vállalhatatlan törvényjavaslatok, sem a magánéleti botrányai, a plágiumügye vagy a svéd helikopteres háziállat-vadászata nem ingatta meg eddig, még egy saját vadászati kiállítást is kapott ajándékba, ezért várhatóan folytathatja azt, amit eddig.

A következő kategóriában már van némi bizonytalanság, de nem a személy, hanem a betöltendő pozíció kapcsán.

Szijjártó Péter (44)

A munkamániás, világjáró (a stratégiai partnerség kedvéért még szerbül is tanuló) Szíjjártó Péterhez szintén a végsőkig ragaszkodik Orbán, és alapvetően továbbra is külügy- és külgazdasági miniszterként. Ám ebben meggátolhatja, hogy a Szíjjártó által vitt odamondogatós, beszólogatós stílus bár Orbánnak kifejezetten tetszik, diplomáciai körökben bonyodalmakat okozott, és a magyar külügyért egyre kevesebb helyen látják szívesen.

A baráti kapcsolatok szűkülésével így lehet, más személyre lesz szükség ezen a poszton. Szijjártó Péter eddig minden botrányt úgy rázott le magáról, mint kutya a vizet, a yachtozástól a Kaleta-ügyön át a Külügyminisztérium számítógépes rendszereinek orosz titkosszolgálatok által történt feltöréséig, aminek egyetlen oka a saját ars poeticájában keresendő: ő arra tette fel az életét, hogy Orbán Viktort szolgálja. Neki pedig pont ilyen emberekre van szüksége.

Ha esetleg mégsem külügyminiszterként, akkor a miniszterelnökséget vezető miniszterként, vagy akár egy kifejezetten neki kreált, bel- és külgazdasági tárca élén, amelyhez az állami vagyon egyes elemei is tartoznának – ilyesmiket emlegetnek a források – , de a reggeli futást soha ki nem hagyó teremfocista mindenképpen Orbán Viktor legközvetlenebb munkatársai között marad.

Felmerült a lehetősége annak is, hogy a külügyeket és a nemzetközi tárgyalásokat Orbán magánál tartja, ilyen megoldást láthattunk már a világban számos miniszterelnöki típusú rendszerben. Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint egy „klasszikus” külügyminisztériumot Orbán Balázs vezethet majd – róla később részletesen is lesz még szó.

Varga Judit (42)

Szijjártó Péter női megfelelője a kormányban, a kormányszóvivő Kovács Zoltánnal így hármasban alkották eddig az ütő frontot, akik bármely genderista nyugati újságíró vagy politikus támadását képesek Facebookon, Twitteren vagy akár élő adásban is visszaverni, ha kell magas szintű angolsággal. A miniszterelnök kifejezetten kedveli és hozzá is a végletekig ragaszkodik.

Varga Judit abban is hasonlít Szíjjártóra, hogy rajta sem fogtak a botrányok, sem a CSOK-ügyek, sem a családi viszály, sem a Völner-ügy, nem utolsó sorban pedig ő is focista. Szóval Varga Judit maradni fog a kormányban, a kérdés csak az, be kell-e esetleg ugrania csereként Szíjjártó helyére a külügybe – hátha a női karakter jobban eladható külföldön – , vagy marad az Igazságügyi minisztérium élén. Utóbbira sokkal nagyobb az esély.

Orbán Balázs (36)

Sokak számára meglepetés lehet a név, de amióta Orbán Balázs bekerült a miniszterelnök legszűkebb köreibe, személyesen a miniszterelnök „politikai igazgatója” lett a Miniszterelnökségen, és az elitképző Matthias Corvinus Collegium fejeként több száz milliárdos vagyont bíztak rá, az ügyeket értők számára világossá vált, hogy karrierje itt nem fog megállni.

A Miniszterelnökség vezetése még korai lenne, de több helyről mondták, hogy egy önálló minisztérium kiváló felkészülés lehetne erre a következő lépcsőfokra. Meg is nevezték ezt a minisztériumot, amely a várhatóan szétváló, működésképtelennek bizonyult EMMI helyett egy önálló oktatási tárca lehetne, amely kulcsterületet jelent, ugyanis pont az oktatás rendbetétele lesz várhatóan a most következő kormányzati ciklus legfontosabb feladata.

A másik, mint már írtuk a külügyminisztérium lehet. De az is elképzelhető, hogy Orbán Balázs mégsem lesz saját tárcával rendelkező miniszter. Annál sokkal fontosabb feladata lesz, inkább a politikai igazgatói vonalat viszi tovább, neki 0-24 órában személyesen Orbán Viktort kell majd közvetlenül segítenie.

Az, hogy ez milyen struktúrában, a jelenlegi államtitkári rangja helyett miniszteri rangban történik-e, még képlékeny, de akár miniszterelnök-helyettes is lehet belőle, mint ahogy az is előfordulhat, hogy mégsem lesz formális tisztsége. A Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnöki Kormányiroda stb. jelentette belső és még belsőbb univerzum várhatóan máshogyan fog felépülni, de Orbán Balázs a miniszterelnök egyik, ha nem a legközvetlenebb munkatársa lesz.

Gulyás Gergely (41)

A Miniszterelnökséget vezetni mindig is négyéves feladat volt, Orbán eddig minden alkalommal cserélt ezen a poszton, a kvázi ugyanezt a posztot betöltő Navracsics Tibort Lázár János, őt pedig Gulyás Gergely váltotta. (Mellesleg: ő is jól focizik.) A kormányinfó műfaját továbbvivő Gulyás Gergely munkája ezen túl sok mindenben nem érzékelhető a közvélemény számára, de botrányok sem pattantak ki a személye körül, ettől függetlenül egy Lázárral való összehasonlításból nem biztos, hogy ő jönne ki győztesen.

Bár az apparátusban erről valószínűleg másképp vélekednek: a kollégáit, sőt akár más minisztereket is szívesen egzecíroztató Lázár Jánoshoz képest a nem kevésbé munkabíró Gulyás Gergely jóval joviálisabb személyiség, ez sem elhanyagolható szempont. Megbízható kádernek számít, aki bizonyosan fog még kormányzati feladatot kapni.

Már négy évvel ezelőtt, Balog Zoltán EMMI-ből való távozásakor felmerült, hogy a kulturális területet miniszterként Gulyás vihetné tovább, ő azonban ezt akkor nem ambicionálta és igaza lett, végül a Miniszterelnökséget vehette át. Nagy kérdés, a kormányzati struktúrában marad-e a sok párhuzamosságot felhalmozó, más tárcák életébe folyamatosan belemászó és így sok érdeket sértő Miniszterelnökség az eddigi formájában és hatásköreivel, de egy átalakított verzióban is lehet helye Gulyás Gergelynek.

Ha viszont Orbán megkavarja a lapokat, vagy másnak, például Szijjártó Péternek lenne szüksége a pozícióra, akkor esetleg bejátszhat a kulturális miniszterség, de ezt a források is csak mellékes lehetőségként említették, alapvetően az lenne a meglepetés, ha Gulyás nem maradna az eddigi pozíciójában.

Eddig nem sok változás, evezzünk ingoványosabb területre és nézzük a további felmerült neveket és tárcákat.

Lázár János (47)

A kormányinfó műfaj megteremtője, akiről a Fidesz tagságának jelentős része gondolja, hogy Orbán Viktor utóda lehet, akinek kormányba való visszatérését a fél Fidesz alig várja, a másik fele meg alig leplezetlenül retteg tőle. Orbán szeret játszani az idegekkel a saját emberei között is, és Lázár visszatérésének pont általa történt belebegtetése remek lehetőség arra, hogy féken tartsa azokat, akik úgy gondolják, megerősödtek az elmúlt ciklusban, amikor Lázár János tüntetőleg a leghátsó sorba vonult.

Most viszont Márki-Zay Pétert egyéniben legyőző politikus a saját szavaival is újra „előre megy, nem hátra”, a kérdés az, hogy ez további gazdasági pozíciókat jelent-e, vagy kormányzatit is. Ha kormányzatit, akkor a hírek szerint az eddig általa preferált agrár- és vidékfejlesztési vonalat viheti, de abban mindenki egyetért, hogy egy kormányülés egészen másképpen fog kinézni akkor, ha azon Lázár is részt vesz, mert akármilyen pozíciót is kap, mindenki másnak a területére veszélyes lehet. (Máig mesélik, hogy egyszer a felkészületlen Hoffmann Rózsát vizsgáztatta megalázó módon oktatásügyből egy kormányülésen mindenki szeme láttára.)

Orbán is inkább tartja őt vetélytársnak, aki nem is annyira leplezetlenül miniszterelnök-várományosnak tekinti magát (pedig tudhatná, hogy ez a Fideszben egyenlő a politikai öngyilkossággal), de se kiköpni, se lenyelni nem tudja a vidéki fideszesek között népszerű, osztrák-német üzleti körök által bevédett Lázárt, akinek erősödése már most borítékolható, de a Miniszterelnökség vezetése azért nem valószínű. 


Palkovics László (57)

Nincs munkamániásabb ember Palkovics Lászlónál, aki állítólag alig napi három órát alszik, hajnalban és késő este, valamint hétvégéken is rendszeres értekezleteket tart, de amennyi területet felügyelt eddig miniszterként és kormánybiztosként, még így sem jut mindenre elegendő ideje.

Palkovics pitbullként vezényelte le a felsőoktatás és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati hadjáratot, két régiónak is gazdaságfejlesztési kormánybiztosa és a mások által elrontott, pl. a kínai ügyek is hozzá tartoztak, a vasútépítéstől a Fudanig. A gigatárcájának nyirbálása ugyanakkor már 2020 telén megkezdődött, várhatóan további területek kerülhetnek el, a felsőoktatást, az informatikát, a zöldgazdaságot és több más területet is elveszíthet.

Ugyanakkor a hírek szerint meggyőzte arról Orbánt, hogy az állami vagyon többfejű irányítása működésképtelenséget okoz, így ennek felügyelete hozzá kerülhet. Mager Andrea kormányzati pályafutása ezzel véget érhet, a vagyonkezelés Fónagy János államtitkárral együtt érkezhet.

Palkovics az ipari, közte a nagyon fontos hadiipari és a közlekedési területeket tarthatja meg, ami az állami vagyonnal együtt továbbra is igen tekintélyes portfolió – erre persze másoknak is fáj a foga. A miniszter állítólag tavaly januárban egyszer már a lemondását is benyújtotta, amikor Orbán a megkérdezése nélkül sorban eltávolította az államtitkárait, és legfontosabb bizalmi embereit, de egyelőre úgy tűnik, marad a kormányban.

Innentől pedig már nagyon vékony a jég a találgatásokban

Merkely Béla (56) vagy Szócska Miklós (61)
? Pintééér!!!!

Már régóta emlegetik a SOTE rektorát, mint az egészségügyi miniszteri poszt várományosát, aki a járványügyekben a kormány arca volt, az inkább csontokkal játszadozó, a minisztériumával egyre kevesebbet foglalkozó, helyette egyre bolondabb ügyeket felvállaló és mindenki által alkalmatlannak tartott Kásler Miklós helyett.

Ha, mint a kormányinfón kiderült, az EMMI átszervezésével nem is jön létre önálló egészségügyi tárca, egy újabb orvosprofesszor kinevezésével a miniszterelnök demonstrálhatja, hogy stratégiai ágazatként kezeli a területet és Merkely eddig is készségesen a kormánypárt szolgálatára állt, amikor szükség volt rá.

A másik név, akit várományosként emlegetnek, az a Szócska Miklós, aki államtitkárként egyszer már megpróbálkozott az egészségügy rendbetételével, de a miniszterelnök politikai kormányzásán a szakmai javaslatai elbuktak, így távozni kényszerült. Azonban nem árt figyelembe venni, hogy az egészségügy tényleges irányítása jelenleg is a belügyminiszter kezében van, és az országos főigazgató is egy volt rendőrtiszt. Ha Pintér Sándor nem akarja elengedni a területet, akkor az egészségügy végleg a belügy alá kerülhet. A Magyar Narancs szerint ez el is dőlt.

Áder János (63)

Nagy kérdés, mi legyen a két ciklust a köztársasági elnöki tisztségben lehúzó Áderrel, akinek valami testhezálló feladatot kellene találni. Senkinek a kezét nem engedik el, Ádernek meg azért van még pár éve a nyugdíjig. A köztársasági elnök hosszú évek alatt felépített magának egy környezetért felelősséget vállaló politikusi imázst, és bár az Orbán-kormányok egyike sem érdeklődött a zöld dolgok iránt, sőt, kifejezetten ellenségesen viszonyult a természetvédelemhez, PR-szempontok miatt létrehozni egy önálló zöld tárcát, amelynek élén egy jól bejáratott figura van, megfontolandó – lehet. 

Ráadásul lehetne is mutogatni rá egyes gazdasági intézkedések meg-nem hozatalakor. Persze ez már tényleg inkább csak feltételezés, ráadásul két ciklust kitöltő köztársasági elnökként magának Ádernek is furcsán hatna a „lefokozás”.

Süli János (66)

Paks 2 tárca nélküli mindenesének akkor folytatódhat a kormányzati szerepvállalása, ha lesz Paks 2. Erre most egyre kevesebb esély látszik, de pont a látszat fenntartása végett Süli még egy ideig eljátszhatja, hogy lesz. Főleg, hogy felmerült: a Roszatom helyét esetleg egy francia cég veszi át. Ha Süli nem kap további kormányzati megbízást, akkor viszont biztosan pontot tehetünk a sztori végére.

Az új ember (?)

Ritkán kerül be egy Orbán-kormányba meglepetés-szereplő új ember, olyan, akit Orbán nem a politika vonalából, hanem azon kívülről emel be, tehát a politika világában ismeretlennek számít. Legutóbb Palkovics László volt ilyen, de sokkal több ilyen példát nem is nagyon lehet találni.

A miniszterelnök inkább feltörekvő fiatalokból szeret választani, de közülük is egyre inkább csak olyanokat, akik nem a kormánypárthoz, hanem csak személyesen őhozzá kötődnek. Orbán Balázs ilyennek számít, de ő is már egy ideje államtitkárkodik. Legalább még egy hasonló káder megjelenésére számíthatunk, akinek a személye csak nagyon kevesek számára lehet ismerős, így meglepetésnek számít. Ő akár nő is lehet, hiszen a családügyi terület éléről Novák Katalin a köztársasági elnöki rezindenciára költözik át.

A 24.hu (régi)új emberként emlegeti Navracsics Tibort, mint uniós ügyekért felelős leendő minisztert, de ez szerintünk Orbán Viktor saját logikájával menne szembe: a kormányfő pénzforrásként és jogi-politikai csatározások színtereként tekint az Unióra, előbbire Ágostházy Szabolcs államtitkár a kipróbált embere, utóbbit, mint írtuk, a Varga-Szijjártó-Kovács triumvirátus hatékonyan vitte eddig – mármint a kormány szempontjából hatékonyan.

És a többiek?

Egyelőre mérsékelten forognak új nevek, minisztériumok. Valószínűleg a személyük nem olyan fontos, hogy érdekes legyen, a várható hatáskörük olyannyira korlátozott, hogy még a zuhanyhíradók sem szólnak róluk. Bár most az EMMI szétszabdalásáról szólnak alapvetően a források, de eddig minden egyes kormányátalakítás valójában egyre nagyobb központosítást jelentett, az egyes tárcák és a miniszterek önállóságának rovására.

Mára szinte átláthatatlanná burjánzott a miniszterelnök által közvetlenül irányított területek és hatáskörök lefedésére létrehozott szervezet:

• a Miniszterelnökség már önmagában egy kisebb kormánnyá nőtt, a tárca nélküli miniszterekkel és nem kevesebb, mint tucatnyi államtitkárral, sok esetben kvázi letükrözve a minisztériumok működését,
• ezen felül még ott van a külön, közvetlenül a miniszterelnök által irányított minisztériumként funkcionáló Miniszterelnöki Kormányiroda a tárca nélküli miniszterekkel és egy rakás államtitkárral,
• sőt, a szintén miniszterelnök és miniszter által is vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda, több direkt irányítású területtel, mint a kormányzati informatika vagy a koncessziók
• és ezen felül megszámlálhatatlan mennyiségű kormánybiztos és miniszterelnöki megbízott, akik mind direktben a miniszterelnökhöz vannak bekötve.

NYITÓKÉP: Az ország tűkön ülve várja a Nagy Bejelentést, fotó: miniszterelnok.hu