+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. május 18. kedd, 12:13
A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy ezt követően nem Orbánék fogják megmondani, hogy viselnünk kell-e a nyári forróságban is a maszkot, vagy meddig vásárolhatunk.

128 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 0 tartózkodás mellett megszavazták a parlamentben azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében a veszélyhelyzetben elfogadott kormányrendeletek egészen az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig érvényben maradhatnak. Ezzel a törvénnyel biztosították be Orbánék, hogy az eredetileg csak július 3-ig érvényben lévő veszélyhelyzetet jó előre meghosszabbítsák úgy, hogy

 

ne kelljen a nyári törvénykezési szünetben azzal pepecselniük, hogy soron kívül összehívják a parlamentet a meghosszabbítás céljából.

 

Hogy az őszi ülésszak kezdetét követő 15. nap pontosan mikor lesz, azt majd Varga Judit igazságügyi miniszter hivatott közzétenni a Magyar Közlönyben akkor, ha már ismert lesz az őszi ülésszak első napjának dátuma. Mindenesetre tavaly az őszi ülésszak szeptember 21-én kezdődött

 

ha hasonló lesz a menetrend idén is, 2021. október elejéig minden további nélkül fenntarthatják a veszélyhelyzetet.

 

A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges, amit a kormánypárti képviselők biztosítottak. A veszélyhelyzet meghosszabbítását az ellenzéki képviselők nem szavazták meg, mert szerintük a kormány már megmutatta, hogy vissza tud élni a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A független képviselők is egy kivételével a veszélyhelyzet meghosszabbítása ellen szavaztak: az exjobbikos Volner János viszont igent nyomott a Fidesz javaslatára. (Igaz, a független képviselők közül Bencsik János, Sneider Tamás, Farkas Gergely és Fülöp Erik nem vett részt a szavazáson.)

 

A kritikákra válaszul kormánypárti képviselők – például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Azonnali kérdésére a kormányinfón – azt hangsúlyozzák, hogy a kormánynak a törvény lehetőséget ad a veszélyhelyzet korábbi eltörlésére is, így „a veszélyhelyzet egy nappal sem fog tovább tartani, mint ameddig szükség van rá”. Igaz, a törvénynek inkább az az értelme, hogy a kormány kényelmesen, az egyenletből a parlamentet kizárva dönthessen arról, hogy pontosan mikor oldja fel a veszélyhelyzetet – úgy, hogy közben egyébként az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig lehetőséget biztosított magának a veszélyhelyzeti szabályok átmentésére akkor is, ha egyébként eltörlik a veszélyhelyezet.

 

És hogy most miért van még szükség a veszélyhelyzet meghosszabbítására, miközben a kormány minden nap ötször elmondja, hogy mekkora siker a magyar oltási kampány, és pünkösd után – az ötmillió beoltottat elérve – a korlátozások döntő részét egyébként is feloldani tervezik? A törvényjavaslat indoklása szerint azért, mert „az új vírusvariánsok (…) Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.

 

Igazából mindegy is, hogy mikor oldja fel a kormány a veszélyhelyzetet

 

Akármennyire is hivatkozik a kormány arra, hogy a veszélyhelyzetet a parlament hozzájárulása nélkül előbb is feloldhatja, mint ősszel, még ha ezt meg is teszi, az sem fog sokat jelenteni.

 

A törvény szövege ugyanis két kiutat is biztosít a kormányoldalnak ahhoz, hogy az életünket alapjaiban befolyásoló veszélyhelyzeti rendelkezéseket hatályban tartsa, vagy átmentse: egyrészt lehetőség van azon rendeletek őszig tartó hatályának meghosszabbítására, amelyek általánosan kötelező magatartási szabályokat határoznak meg, és amelyeket – az Alaptörvény 53. cikke alapján – a kormány a koronavírus-járvány közvetlen veszélyének, illetve hosszabb távú következményeinek elhárítása érdekében vezetett be. 

 

Ez praktikusan azt jelenti, hogy hiába vezeti ki a kormány mondjuk július közepén a veszélyhelyzetet, az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig

 

simán érvényben maradhatnak a kötelező maszkviselési szabályok (akár kültéren is), az üzletek látogathatósági idejének szabályozása, vagy éppen az egyes rendezvények védettségi igazolványok nélküli látogatásának tilalma.

 

Mindezt a törvényjavaslat azzal indokolja, hogy „a veszélyhelyzetet előidéző világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések ezért lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is.”

 

De még ha ezt nem is akarják végül meglépni Orbánék, csak annyi a teendője a Fidesz-KDNP-s kétharmadnak, hogy a június 14-én véget érő tavaszi ülésszak alatt

 

törvényben fogadják el a parlamentben, hogy mely szabályokat szeretnék meghosszabbítani várhatóan október elejéig, amit nem fog befolyásolni az, ha menetközben a kormány kivezeti a veszélyhelyzetet.

 

Gulyás Gergely az Azonnalinak adott válasza alapján a kormánypártok inkább az utóbbi megoldás felé húznak: szerinte rengeteg olyan rendeletet hozott a kormány (például a hitelmoratóriumról vagy a személyi okmányok meghosszabbított érvényességi idejéről), amiknek a hatályát indokolt lehet fenntartani majd akkor is, ha nem lesz veszélyhelyzet. Ezért aztán – mint azt Gulyás elmondta – az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak végéig kell elfogadni azokat a szabályokat, amiket a veszélyhelyzet alatti rendeletekből a veszélyhelyzet végével is meg akar tartani.

 

Akármit is lépjen a kormány, akár feloldja nyáron a veszélyhelyzetet, akár nem, egy dolog biztosan kijelenthető: a most elfogadott törvényjavaslattal

 

Orbán Viktorék bebiztosították, hogy várhatóan október elejéig ők, és csakis ők mondhassák meg, hogy a magyarok milyen járványügyi szabályokat kell kövessenek.

 

A törvény egyébként május 22-én, szombaton lép hatályba.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktornak magyaráz Varga Judit igazságügyi miniszter. Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás