+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. április 27. kedd, 18:14
A veszélyhelyzet ugyan a nyitás után is marad, de a szigorított védekezés nevű állapotnak április 19-el vége. A kiürítések is újraindulhatnak. A veszélyhelyzetet bevezető, márciusi kormányrendelet azért bonyolítja a végrehajtók dolgát is a koronavírus-válság alatt.

Március 28-án, délelőtt transzparensekkel tüntető aktivisták másztak fel a Fidesz Lendvay utcai székházának erkélyeire, az ellen tiltakozva, hogy pár nappal előtte, március 23-án a kormánypártok a parlamentben szavazták le azt az ellenzéki indítványt, hogy a kilakoltatási moratóriumot a koronavírus-válság előre nem látott anyagi nehézségei miatt hosszabbítsák meg.

 

Az aktivisták, akik többek között József Attila-idézetekkel lepték be a székházat A Város Mindenkiéhez (AVM) tartoznak. Ők már március eleje óta kongatják a vészharangot: amint véget ér a szigorított védekezés szakasza – ez április 19-én megtörtént – onnantól 15 napot követően,

 

tehát május 4-én, a kilakoltatások is a maguk rendje szerint folytatódhatnak, mintha mi sem történt volna.

 

De jogos-e vajon az aggodalom, valóban kilakoltatások sora várható május 4. után? Utánajártunk.

 

Most akkor nincs veszélyhelyzet?

 

Már a koronavírus-járvány előtt is komoly probléma volt, hogy egyre több ember nézett szembe azzal, hogy kisebb, párhónapos elmaradások után már el is indították ellenük az eljárást, amelynek következtében kikerülnek a lakásaikból. Ezzel a módszerrel nem csupán a devizahitelesek esetében, de sokszor önkormányzati, vagy állami lakásoknál is egyre többször éltek, hogy a tulajdonos az ingatlant minél hamarabb hasznosítani tudja. A gond ezzel nem csupán az, hogy rengeteg kilakoltatott a hajléktalanok számát növeli, de az is, hogy sokszor családok, és kiskorúak is az utcán végzik ilyen intézkedések után, az állami szociális háló pedig az ilyen eseteket alig képes kezelni.

 

Csepregi Dorka, az AVM aktivistája az Azonnalinak elmondta: hiába hosszabodott meg a veszélyhelyzet őszig, ez nem mindenkin segít. Az eddig lefektetett szabályok világosak, a moratórium egyértelmű végdátuma most május 4-e. Noha a lakossági- és céges jelzáloghitel-törlesztésekre a kormány bevezetett egy ideiglenes, június 30-ig tartó, újabb moratóriumot, ez a rezsitartozással, lakbérrel elmaradtak és lejárt szerződéssel rendelkező bérlők összességén már értelemszerűen nem segítene.
 

Mint Csepregi erre figyelmünket felhívta, a május 4-i végdátum így a végrehajtásokban szerinte olyan helyzetet teremt, mintha nem is történt volna meg a koronavírus-járvány és annak súlyos gazdasági hatásai, és „mintha a téli kilakoltatási moratórium érne véget, elindulnak azok a lakáskiürítési eljárások, amelyek már a végrehajtói szakaszban járnak és csak a téli moratórium miatt »szüneteltek«”.

 

Hangsúlyozta azonban azt is, azokra van ez elsősorban súlyos hatással az első hónapokban, akiknek több éves ügye húzódik már a bírósági végrehajtási szakaszban.

 

Akik esetleg a vírus miatt veszítették el biztos keresetüket, állásukat, ennek következtében pedig azóta önkéntelenül is komoly rezsi- és albérlettartozásokat voltak kénytelenek felhalmozni,

 

ráadásul ha lakásbérleti szerződést közjegyző előtt kötötték, akkor külön bírósági eljárás nélkül is kilakoltathatóak.

 

Közülük ez azokat érinti most, akiknek a bérleti szerződése az önkormányzattal vagy az állammal már lejárt, őket ugyanis kizárólag ez a szigorított védekezési intézkedés védte meg télen.

 

Az, hogy valaki fizetésképtelen, nem szükséges módon jelenti azt, hogy azonnal ki is tudja lakoltatni őt az, akinek pénzzel tartozik. Mind lakbér, mind közüzemi számlatartozás esetén megelőzi ugyanis az ügye úgynevezett végrehajtói szakaszát egy bírósági szakasz – lakáskiürítésnek ugyanis csupán erről szóló bírósági határozat, vagy közjegyző által aláírt okirat birtokában kezdhet neki bárki.

 

Azt is hozzátette, az önkormányzati és állami bérlők egy részét veszélyhelyzet ideje alatt védi az a lehetőség, hogy írásban kérhetik, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig lakásbérleti szerződésüket hosszabbítsák meg, amennyiben az a veszélyhelyzet ideje alatt járt le. Így tehát az önkormányzati kilakoltatásoknak legalább egy része remélhetőleg elkerülhetővé válhat.

 

AZ AVM AKTIVISTÁINAK 2018-AS KÖVETELÉSEIT AZ ELLENZÉKI ÖNKORMÁNYZATOK JÓ RÉSZE MÁRA MÁR TELJESÍTI IS. FOTÓ: AVM, FACEBOOK


Manőverezési idő és lehetőség tehát így is van, azonban a jelenlegi szabályozás az AVM aktivistája szerint valós lehetőséget nem kínál arra, hogy a helyzetet az adós belátható időn belül rendezni is tudja. És noha az elmúlt négy év kilakoltatás-dömpingje után az ilyen akciók száma 2018-tól kissé csökkent, azt még nem tudjuk, hogy a járvány mennyi kárt okozott pontosan ezen a téren.

 

Hozzátette ehhez azt is, a téli moratórium szemlélete az AVM szerint alapvetően hibás, hiszen

 

a kilakoltatások nem csupán azért rosszak, mert kint hideg van, hanem eleve azért, mert otthontalanná tesznek embereket.

 

„Úgy gondoljuk, hogy most a járványhelyzet kellős közepén, amikor a munkavesztés hatására tömegek adósodtak el a vírus következtében, még indokoltabb kiterjeszteni a kilakoltatási moratóriumot legalább a rendkívüli vészhelyzet végéig, mely jelenleg őszig tart. Hiszen az otthonvesztés következtében az amúgy is túlzsúfolt hajléktalanszállókra hárul a kilakoltatott emberek elhelyezése, ami most fertőzési kockázatokkal is jár.” – mondta még el Csepregi.

 

A lakhatási aktivista szervezet és egy másik civil szervezet, az Utcajogász Egyesület is készített részletes kisokost, és tájékoztatót a helyzetről a bajba jutottaknak. Azt is javasolják, vagy őket vagy az Utcajogászt mindenképpen keresse fel az, aki esetleg május 4. után kilakoltatási felszólítást kap.
 

A veszélyhelyzet azért segíthet

 

A végrehajtás és a bírósági eljárás előtt nagyon fontos szerepe van a tartozások kezelésében Magyarországon a követeléskezelőknek is. Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke korábban az azenpenzem.hu portál érdeklődésére elárulta, 2021-re

 

a törlesztési moratórium június 30-i lejárta után mind a késedelmes hitelfizetések, mind a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek aránya meg fog növekedni, rövid időn belül.

 

Ennek egyik baljós jele szerinte a közüzemi számláknál tapasztalható elmaradások 2020 és 2021 folyamán történő elszaporodása is. Az Azonnali kérdéseire Bódizs azonban kiemelte, a veszélyhelyzetet ismét kihirdető kormányrendelet egy sor eszközzel korlátozza az újrainduló eljárásokat. Teszi ezt azok esetében, akik tudják bizonyítani azt, hogy a koronavírus-járvány következtében vesztették el állásukat vagy váltak fizetésképtelenné – ők nem kell szembenézzenek a nyár folyamán kilakoltatással.

 

AZ AVM AKTIVISTÁI EGY CSEPELI KILAKOLTATÁST PRÓBÁLNAK MEGAKADÁLYOZNI 2020-BAN. FOTÓ: AVM / FACEBOOK

 

„A kormányrendelet szerint a bíróság az adós kérelmére akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha a járványügyi intézkedések miatt került az adós méltányolható helyzetbe. Ha ezzel a lehetőséggel élt az adós, akkor vele szemben az elmúlt időszakban semmilyen végrehajtási cselekményt nem foganatosítottak” – közölte az Azonnalival Bódizs.

 

Az elnök kérdésünkre hangsúlyozta, a szövetségükbe tartozó cégek általában „nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és a fizetési kedvezmények kidolgozására”, mert a követeléskezelő eleve „az adóssal történő megállapodásban és az önkéntes teljesítésben érdekelt”.
 

Bódizs Kornél ugyanakkor hangsúlyozta, a MAKISZ véleménye szerint járvány ide, vagy oda, a felhalmozott hátralékokról elsősorban az adósok „pénzügyi tudatosságának” hiányosságai tehetnek.

 

Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kérdésünkre megerősítette, a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbításával egyben azt is lehetővé tette, hogy bármiféle önkormányzati kilakoltatás legalább ősz közepéig elhalasztódjon. Ezt a lépést a terézvárosi polgármester amúgy üdvözli is, ő maga pedig a kerület képviselő-testületének olyan javaslatot fog tenni, hogy náluk a kilakoltatás elhalasztása egészen 2022 áprilisáig maradjon érvényben, de erről az ellenzéki többségű testületnek még tárgyalnia kell.

 

A polgármester azt is megerősítette, számos különböző szociális juttatás, rendezési lehetőség is a rendelkezésére áll azoknak az adósoknak, akiket amúgy a végrehajtások érintenének. A kerület jelenleg teljes kapacitáson Családok Átmeneti Otthonát is működtet, amely arról gondoskodik, hogy a lakáskiürítés után se kerüljenek teljes családok azonnal az utcára, ezzel Soproni Tamás szerint most lehetőségeikhez mérten ők tudják kezelni a problémát. A kerületi vezetésnek arról azonban még nincs adata, hogy a problémát maga a járvány mennyire erősítette fel.
 

Kerestünk két fideszes vezetésű kerületi önkormányzatot is, hogy az ő véleményüket is kikérjük. A Pokorni Zoltán vezette XII. kerületi önkormányzat megkeresésünkkel nem kívánt élni, így kérdéseinkre sem válaszolt, a Borbély Lénárd vezette XXII. kerületi, csepeli önkormányzat pedig a cikk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésünkre.

 

NYITÓKÉP: A Város Mindenkié akciója a Fidesz-székház előtt a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáért. / Fotó: AVM, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás