+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. március 31. szerda, 18:12
Lakhatási aktivisták szerint nem segítség a túl laza terézvárosi Airbnb-szabályozás, ami az első fecske Budapesten, ráadásul őket be sem vonták annak megalkotásába. Soproni Tamás polgármester az Azonnalinak arról beszélt: „élni és élni hagyni alapon, orvosi szikével” javítanák ki az eddigi kaotikus rendszert. Mutatjuk az első kerületi tervezetet a rövidtávú lakáskiadás szabályozására!

Március 25-én Soproni Tamás terézvárosi kerületi polgármester és a kereskedelemért és köztisztaságért felelős alpolgármestere, Kerék-Beleznay Zsuzsanna is közzétett egy „Élni és élni hagyni!” című bejegyzést, amelyben az ellenzéki vezetésű önkormányzat által meghatározott legfontosabb Airbnb-szabályozási keretek szerepelnek. Terézváros ezeket a kereteket egy korábban kiírt lakossági konzultáció alapján határozta meg.

 

ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI – ÍGY MŰKÖDHETNEK A JÖVŐBEN A TERÉZVÁROSI AIRBNB-K A rövid távú szálláshelyek szabályozásával...

Posted by Soproni Tamás on Thursday, March 25, 2021

 

Noha eredetileg a kiadható vendégéjszakák maximalizálása volt a cél, Beleznay Zsuzsanna a konzultáció alapján végül olyan tervet tárt a nyilvánosság elé,

 

amelynek keretében a tulajdonosok bizonyos feltételek betartása mellett továbbra is 360 napon keresztül adhatnának ki rövid távra lakásokat.

 

Néhány szabályért egész éves engedély

 

A rendelet-tervezetet a jogszabály értelmében Terézváros önkormányzata most megküldte ellenőrzésre a Sára Botond által vezetett Budapesti Kormányhivatalhoz, és a Gazdasági és Versenyhivatalhoz (GVH) is, ha ők nem emelnek jogi kifogást ellene, akkor tulajdonképpen érvénybe léphet, ha viszont igen, akkor jöhet az újratervezés.

 

A most előterjesztett kerületi tervezet – amelyet a kerületvezetés Erzsébetvárossal is folyamatosan egyeztet – elvileg akkor biztosítana lehetőséget AirBnb működtetésére Terézvárosban, ha

 

+ az Airbnb kiadója ehhez a társasház minden lakástulajdonosának beleegyezését megszerzi;

 

+ 0-24 órában ő, avagy megbízottja elérhető tud lenni úgy, mint egy szálloda recepciója;

 

+ jól látható helyen kifüggeszti a lakáskiadó engedélyszámát, és az angol nyelvű házirendet is.

 

Ha mindez megvan, a lakás vendégéjszakák korlátozása nélkül üzemelhet majd. A koncepció kialakítására azután kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 2020 július 14-én olyan törvényt fogadott el, amely az önkormányzatok hatáskörébe utalta át a rövid távú, turisztikai célú szálláskiadó-platform szabályozását: konkrétan egy kérdést, az évente engedélyezett vendégéjszakák számát lehetne önkormányzati rendeletetben előírni.

 

Karácsony Gergely főpolgármester már ekkor jelezte, egységes szabályozásra törekedne teljes Budapesten, ennek első lépése lenne, hogy a kerületek megírják, majd később a kormányhivatallal és a Gazdasági- és Versenyhivatallal is egyeztetik saját szabályozásukat.

 

A lakhatási aktivistákkal nem egyeztetett a kerület, az Airbnb-sekkel igen

 

A 2019 októberében megválasztott ellenzéki terézvárosi vezetés amúgy már 2020 januárjában elkezdte az Airbnb szabályozását azzal, hogy a kötelező parkolási helymegváltást előírta a szálláshelyszolgáltatóknak, lényegében ezt a fajta szabályozás-rendszert egészítenék ki most az új rendeletükkel.

 

Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere kérdésünkre megerősítette, a szabályozást már megküldték mind a két kormányszervnek, és elismételte, a most megjelent szabályozással

 

a céljuk az volt, hogy „a kormánypártok által nekik adott bunkósbotból orvosi szikét faragjanak”.

 

SOPRONI TAMÁS TERÉZVÁROSI, NIEDERMÜLLER PÉTER ERZSÉBETVÁROSI, ÉS PIKÓ ANDRÁS JÓZSEFVÁROSI POLGÁRMESTEREK TEKERNEK A NAGYKÖRÚTON. AZ AIRBNB-KÉRDÉS MINDHÁROM KERÜLETBEN ÉGETŐ PROBLÉMA. FOTÓ: SOPRONI TAMÁS, FACEBOOK

 

Ez alatt a polgármester azt értette, döntenie kellett arról, „bedarálják-e az Airbnb-szektort, vagy pedig élni hagyják”, ebben a kérdésben pedig utóbbi mellett döntöttek. A kérdésre, hogy miért nem éltek a vendégéjszakák korlátozásának parlament által is biztosított jogával, Soproni megemlítette: a kerületben tavaly „felmérték a lakók körében a problémákat”, ebből pedig egyértelműen kiderült, a terézvárosi válaszolók nem ellenzik az Airbnb-t, mint intézményt és „csak bizonyos aspektusaival van problémájuk” – mégpedig azzal, hogy a vendégek sokszor hangosak, rendetlenek és a lakók nem mindig tudják ezt a szállásadóknak időben jelezni.

 

Soproni szerint a kidolgozott szabályozásuk ezeket a problémákat kezelné. Az Airbnb-nek így a kerületben ugyanazokat a szabályokat kellene betartani, mint a szállodáknak – amennyiben ezeket nem tartják be, az önkormányzatnak lehetősége van csökkenteni a kiadható napok számát.

 

Az Airbnb-kiadás érdemi szabályozását ugyanakkor élesen kritizálta Csepregi Dorka, az A Város Mindenkié csoport szóvivője. Csepregi az Azonnalinak elmondta: eredetileg, a tavaly nyári törvény elfogadása után egyáltalán nem erről volt szó, hanem arról, hogy Soproniék már eleve korlátozzák majd a kiadható napok számát.

 

A szervezet, amely több más, lakhatási jogi szervezettel és baloldali mozgalommal együtt tavaly elindította Stop Airbnb!-kampányt,

 

azt szeretné elérni, hogy Budapesten belül egységesen maximum évi 30 napra lehessen rövid távú lakásokat kiadni.

 

Ezzel szemben szerintük a feltételekhez kötött 360 nap nagyon kevés. Hangsúlyozta: nem az Airbnb betiltása volt a céljuk, és a rövidtávú lakásközvetítésben utazó cégekkel, a fővárossal, kerületekkel is tárgyaltak korábban a kérdésről, Soproniék most mégsem kérték ki a véleményüket.

 

Sőt, Csepregi szerint a parlamenti törvény adta lehetőségeket tulajdonképpen „megkerülve” most épp hogy nem napokban korlátozta az Airbnb-kiadások számát Terézváros, ráadásul a teljes évben lehetséges működést többségében olyan feltételekhez kötötte, amelyeket a szállásadóknak a szállásmegosztó platformon elvileg már eleve be kellene tartaniuk.

 

Ezen kívül a lakhatási válság enyhítéséről Csepregi szerint „szó sincs a javaslatcsomagban” az csupán „a lakókörnyezet minőségének javítását” célozza.

 

Csepregi hangsúlyozta azt is, hogy Terézváros önkormányzata végül, a tervezet elkészítése előtt nem vonta be a lakhatási szervezeteket a munkába, és miközben a lakossági konzultáció mellett az Airbnb-s érdekképviseletekkel már tárgyalt, velük idáig még nem. Emiatt elég csalódottak, és

 

az AVM szóvivője szerint az sem bizonyos, hogy a szabályozástervezet ebben a formában jogszerű-e és átmegy-e a Kormányhivatal és a GVH szűrőjén.

 

Soproni az AVM felvetéseire úgy válaszolt, szerinte a szabályozás-tervezet mindenképpen át fog menni, hiszen nincs vele jogi probléma. Hozzátette ehhez, ő polgármesterként „elsősorban a budapestiek és kerületi lakók felé felelős”, nem pedig a civil szervezetek felé, és úgy véli, az AVM harmincnapos korlátozást javasló ötlete „tönkretenne egy iparágat”.

 

A polgármester azzal sem ért egyet, hogy az Airbnb-zés minimálisra szabásával bármilyen módon kezelni lehetne a lakhatási válságot. Soproni hangsúlyozta: baloldali emberként

 

a lakhatási válságot ő is elismeri, mint fő problémát, erre azonban a VI. kerület a lakásukat hosszútávra kiadók megerősítésével, az önkormányzati bérlakásrendszer fejlesztésével kíván hozzájárulni,

 

miközben nem bántaná azokat „akik saját lakásukat, vagy öröklött lakásukat Airbnb céljából kiadják”.

 

Az AVM szóvivője szerint viszont a harmincnapos korlátozás egyáltalán nem lehetetlenítené el az iparágat, sőt, ez az Airbnb eredeti, kezdetben megfogalmazott céljaihoz esne közelebb, korábban ugyanis a rendszer tényleg arról szólt, hogy egy-egy nyaralás vagy külföldi út idejére a lakástulaj befogadhasson akár turistákat is. Csepregi Dorka azt mondja, a kereskedelmi, rövidtávú szállásértékesítés helyett a rendes, havi albérletbe való lakáskiadás rendszere segíthetne csak a lakhatási szegénység és a hajléktalanság problémáin – ennek pedig a lakásfenntartásba, felújításokba is beszálló, sok kerületben már működésüket is megkezdő önkormányzati lakásügynökségek lehetnek a főbb eszközei.

 

A lakhatási válságot kezeljük, vagy a lakókörnyezet problémáit?

 

Az Csepregi Dorka szerint is jól látszik azonban – akár az ingatlan.com számain keresztül is –, hogy mivel a pandémia miatt most az Airbnb-s turisták száma rendkívüli módon visszaszorult, ez jelentősen csökkentette az átlagos havi albérletárakat a fővárosban.

 

A JÁRVÁNY ALATT FELSZÍVÓDÓ AIRBNB ELÉRHETŐVÉ TETTE AZ ALBÉRLETÁRAKAT IS MAGYARORSZÁGON. ÁBRA: INGATLAN.COM

 

A szóvivő szerint az is fontos, hogy nem látszik, a jelenlegi szabályozást a VI. kerület vezetése hogyan tudná betartatni.

 

Ha ugyanis a társasházak összes lakástulajdonosának beleegyezése nem születik meg, esetleg a házirendet sem függeszti ki egy Airbnb-kiadó, és telefonon is elérhetetlen, akkor kérdés, hogy a szankciókat, a kiadható napok korlátozását hogyan tudja érvényesíteni, kikényszeríteni az önkormányzat.

 

Ráadásul a szabályozás lényegében „legalizálja az Airbnb teljes tevékenységét”, a kifehérítés azonban nem mérsékelheti szerintük a nagyobb, rendszerszerű problémákat.

 

„A külső kerületekben továbbra is növekednének az albérletárak, a belső kerületekben pedig így a turisták lesznek egyre többen”

 

– hangsúlyozta Csepregi Dorka. Szerinte ezért kellene lényegi szabályozás és visszaszorítás, ez ugyanis a fővárosban állandóan lakók helyzetét könnyítené meg lényegesen, ahelyett, hogy egyre több hosszútávú lakáskiadót kényszerít át a versenyhelyzet a rövid távú piacra. Az évente harmincnaposkorlátozás Csepregi szerint „nem ölné meg a szolgáltatást”, de visszaadná eredeti funkcióját.

 

BALOLDALI AKTIVISTÁK ALÁÍRÁST GYŰJTENEK AZ AHANG.HU-N PUBLIKÁLT, SZIGORÚ AIRBNB-SZABÁLYOZÁST KÖVETELŐ KEZDEMÉNYEZÉSÜKHÖZ BUDAPEST BELVÁROSÁBAN, 2020. SZEPTEMBERÉBEN. FOTÓ: SZIKRA MOZGALOM, FACEBOOK

 

„A lakás nem egy árucikk, legtöbbünknek nincsen két-három ingatlanja, hanem maximum egyetlen egy, amiben éppen lakik. Számunkra az a cél, hogy mindenki lakhasson valahol, csak ezután lehet mérlegelni, hogy az ingatlant vagyontárgyként mire fordítsa az, aki ilyesmivel rendelkezik”

 

– tette hozzá az AVM szóvivője.

 

Soproni Tamás szerint azonban az Airbnb-vel foglalkozók érdekeit és jogait is tiszteletben kell tartani.

 

Számos átlagos terézvárosi is rendelkezik például örökölt lakástulajdonnal, amiben nem ő lakik, de szeretné tulajdonát használni.

 

Bízik azonban abban is, hogy a lakhatási aktivistákkal is le tud ülni egyeztetni a jövőben a szabályozásról, és ki tudnak dolgozni megoldásokat a mélyebb lakhatási válság kezelésére, ahogy ezt megtette a két, Airbnb-ző lakástulajdonosokat képviselő szervezettel is – külön konzultációt azonban kizárólag a lakókkal folytat.

 

A terézvárosi polgármester az Azonnalinak elismerte, hogy ez a szabályozás nem kezeli a lakhatási válságot, de szerinte nem is ez volt a célja.

 

Szerinte ugyanis a megfelelő modell az, amit a szociáldemokrata vezetésű Bécs is követ, azaz minél több embernek kellene önkormányzati fenntartású, de minőségi bérlakásban élnie Budapesten is. Soproni a bérlakásépítési programoknak is fontos szerepet szánna ebben: vásárolnak lakásokat, sőt, még bérházépítést is tervez a kerület.

 

Mivel korábban a sajtó megszellőztetett olyan információkat is, hogy több kerülettel együtt a Soproni-vezette VI. kerület munkáját is segíti politikai tanácsadóként Varga Áron, aki az Airbnb magyar kirendeltségének is dolgozik, röviden megkérdeztük Sopronit arról is, Varga most közreműködött-e a szabályozás kidolgozásában. Soproni Tamás elmondása szerint egyáltalán nem, sőt nagyon elővigyázatos volt abban, hogy Varga semmiféle olyan iratra ne lásson rá, ami ennek a tervezetnek az előkészítésével kapcsolatos.

 

Az Azonnali megkereste Balogh Lászlót, az ingatlan.com elemzőjét is. Baloghot arról kérdeztük, milyen hatással lehetnek majd a Terézvárosban tervezett szabályozások a budapesti lakáspiacra. Az elemző szerint a tény, hogy az Airbnb-k kontrollját és legalitását a helyzet megoldásában legérdekeltebb szomszédoknak és lakóknak adják át, önmagában olyan tényező, ami

 

„tisztíthatja a piacot”, és alkalmas lehet a vad Airbnb-k visszaszorítására is.

 

Emlékeztetett: mivel belvárosi kerületről beszélünk, ezért itt gyakran nem is húsz- ötven-, hanem százlakásos, óriási, századelős bérházakat kell elképzelni. Míg az eddigi rendeletek szerint Airbnb-üzemeltetési engedélyek kiváltásához elég volt a lakógyűlésen a minősített többség elérése, a terv, amely szerint ezentúl bármely lakónak lehet vétójoga Balogh szerint alkalmas arra is, hogy azok akik hosszútávra adják ki ingatlanjukat, vagy életvitelszerűen a házakban élnek, jogaikat és érdekeiket érvényesíteni tudják.

 

„Az biztos, hogy

 

azok az ingatlanok, ahol a feltételeket már eddig is betartották, ezzel a szabályozással jól járnak, ingatlanjaik befektetői szempontból értékesebbek lesznek, mint amik nem rendelkeznek engedéllyel.

 

Ahol engedély van, ott kétszer is meggondolják, hogy eladják-e azokat” – tette hozzá Balogh.

 

Balogh azt mondja: intézményesen nem befolyásolja a kerületi szabályozás a budapesti albérletárakat, viszont egy folyamat fontos állomásának tekinthető. A 2020-as évben már látszott, hogy az Airbnb-törvény elfogadása után visszaszorult a rövidtávú lakáskiadás – igaz, ebben a pandémia is közrejátszott – ez pedig máris nagyon jelentős árcsökkenést idézett elő a belvárosi albérleteknél, amelyek így hozzáférhetőbbek is lettek. Balogh álláspontja szerint így még az ilyen, a kiadott napok számát nem is korlátozó szabályozások is alkalmasak lehetnek az Airbnb szabályozására.

 

NYITÓKÉP: Dián Ákos, Táncsics Radikális Balbárt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás