+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tóth Csaba Tibor
2021. április 24. szombat, 11:10
V. Naszályi Márta, az I. kerületi párbeszédes polgármester azt ígéri, az lesz, amit a címben írtunk. A budai várban kísérleti jelleggel elindul a tulajoktól bérlő és viszontbérbe olcsóbban rászorulóknak lakást kiadó ügynökség, a koncepciót egy civil szervezettel dolgozták ki. Mutatjuk, mire számíthat, aki velük köt üzletet.

Április 21-én, hosszabb lebegtetés után végül bejelentette az I. kerületi, ellenzéki többségű önkormányzat, hogy elfogadták azt a rendeletet, amely létrehoz egy kerületi lakásügynökséget. A Budavári Önkormányzat Facebook-bejegyzése szerint „az induló Budavári Lakásügynökség Nonprofit Kft. egy olyan gazdasági társaság, amely ingatlanok hasznosításával foglalkozik, és egyaránt kezel önkormányzati, saját, és cégektől vagy magánszemélyektől használati szerződéssel használatba vett ingatlanokat”.

 

A tervvel az ígéret szerint első körben a kerület alulfizetett közalkalmazottai, azaz óvónők, bölcsődei dolgozók, rendőrök, tűzoltók és egészségügyisek bérelhetnek majd lakást a piaci díj 40 százalékáért. Az ambíciók komolyak, hiszen a kerület előző, fideszes vezetése alatt Bayer Zsolt és Palkovics László lakásügyeitől volt hangos ez a kerület. De mennyire reális maga a koncepció? Megszereztük a terveket és utánajártunk.

 

Öt-tíz lakással indulnának el

 

A cél az, hogy a nonprofit cégen keresztül növeljék az elérhető lakások számát a kerületben.

 

Az önkormányzat által foglalkoztatott, közalkalmazotti jogállású, maguknak piaci árú lakásbérletet megengedni nem tudó dolgozók az alábbi feltételek alapján juthatnak lakáshoz:

 

+ a nonprofit kft. elsősorban azokat a kerületi ingatlantulajdonosokat keresi meg, akinek a lakását ők könnyebben ki tudnák adni,

 

+ nekik az ügynökség olyan használati szerződést ajánl, ahol az önkormányzati társaság a bérlő,

 

+ az ügynökség a használati szerződés megkötése után viszontbérleti szerződésben továbbadja az arra anyagilag rászoruló magánbérlőnek a lakást, a csökkentett bérleti díjat ők szedik be, azt kiegészítik, majd a lakás tulajdonosának havonta folyósítják is.

 

Mint az ebből a szövegből kiderül, a koncepcióban hathatósan közreműködött V. Naszályi Márta párbeszédes polgármesterrel egy lakhatási civil szervezet, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) is.

 

A koncepció első olvasatra ötvözi a 2019. októberi önkormányzati választás előtti, számos fideszes önkormányzatban bevezetett gyakorlatot, amely szerint önkormányzati dolgozók juthatnak elsősorban lakáshoz, azonban annak súlyos hibáit is igyekszik kezelni. Ismert történet például, hogy a Kocsis Máté vezette VIII. kerületi önkormányzat az önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakáscélú ingatlanokat a kerület általában jobban kereső köztisztviselői között „szolgálati lakás” címen osztotta szét. A mostani budavári koncepció azonban nem csupán önkormányzati tulajdonú, hanem magántulajdonban lévő lakásokat is bevonna a programba, illetve ezeket kizárólag az igazoltan szociálisan rászoruló, jóval kisebb keresetű állami és önkormányzati közalkalmazottak kapnák meg, tehát nem a köztisztviselői elit.

 

Vagyis a szociális ügynökségi terv nem a legszegényebbekről vagy a hajléktalan emberekről szól, hanem egy másik, lakhatásában egyébként veszélyeztetettebb, de stabil jövedelemmel rendelkező csoport problémáit kezelné.

 

Váradiné Naszályi Márta, a kerület polgármestere ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, számos olyan, létfontosságú közszolgáltatást végző dolgozójuk van, aki ugyan az I. kerületben dolgozik, de vidékről jár be a nehezen megfizethető lakásárak és albérletárak miatt. Ezért és amiatt, mert a budavári polgárok bizalmát a tervvel kapcsolatban szerinte így lehet a legjobban megnyerni, a lakásügynökség velük kezd majd.

 

A projekt céljaira jelenleg 44,7 millió forint van elkülönítve a kerület idei költségvetésében,

 

az ügynökség ezzel gazdálkodhat majd, de a piaci bevételek sem elképzelhetetlenek: „Elindítjuk, és látni fogjuk, mennyit módosítunk majd rajta. (...) Nyilván a nonprofit kft. közszolgáltatási szerződés keretében annyiból gazdálkodik, amennyit a kerületi önkormányzat erre szán.” A polgármester szerint a lakásügynökség tervezete alapvetően egy keretrendszer, tehát ha felújítandó lakással jelentkezik be náluk egy tulajdonos, a kft. ügyvezetőjének az üzleti tervet módosítania kell majd.

 

Megtudtuk: tizenhat felajánlott lakásuk van eddig, ideális célként egy év alatt az 5 és 10 közötti lakással való elindulást is sikernek könyvelné el. Mint mondja, egy 2016-os mikrocenzus alapján az I. kerületben többezer üresen álló lakás van, a cél, hogy ezek a lakások biztos, garantált bérlőhöz jussanak, ami még akkor is megérheti a tulajdonosoknak, ha a lakásügynökségnek való kiadás csak a piaci ár alatt hozna bevételt – így ugyanis nem kell fizetnie nekik a lakások után a rezsit és közös költséget –, miközben a bérlőknek is biztonságot, alacsony bérleti díjat és kiszámíthatóságot hozhat.

 

De mi is van a tervezetben pontosan?

 

Az Azonnali belenézett a már nyilvános, az önkormányzat honlapjára azonban még fel nem töltött, részletes, elfogadott rendeletbe. A mintegy harminc oldalas koncepció szerint

 

a végső cél az, hogy mind a huszonhárom budapesti kerület, és külön a Fővárosi Önkormányzat is létrehozza a saját lakásügynökségét, hogy minden, a célra alkalmas és a tulajdonosok átal is szívesen bérbeadott ingatlan feltérképezhető legyen.

 

Minderre a Budapesten a rendszerváltást követően kialakult speciális helyzet miatt van szükség, az akkori szabályozás ugyanis a legtöbb alkalmas és elérhető lakást magánkezekbe adta, ezzel mindenféle kontroll elveszett az egyes épületek felújítása és az albérletárak fölött.

 

A koncepció kidolgozói szerint erre a speciális helyzetre a tulajok és rászoruló bérlők közé iktatott önkormányzati fenntartású lakásügynökségek hálózata a legjobb megoldás. Ezek ugyanis a mediációval szerintük alkalmasak lehetnek rá, hogy az alacsony keresetű közszolgák is meg tudják fizetni a lakásaikat, és közben a tulajdonosok se járjanak rosszul. A kidolgozott, egységes budapesti koncepció mintegy „pilot projektje” az I. kerület, a tervek szerint 2021 első negyedévében még csak itt indulna el az önkormányzati cég.

 

EGY FELÚJÍTÁSRA NEM SZORULÓ LAKÁS BÉRLETÉNEK KÖLTSÉGMEGOSZTÁSA AZ I. KERÜLET LAKÁSÜGYNÖKSÉGÉNEK TERVEI SZERINT

 

Az ügynökségen keresztül történő bérlésre bemutat a koncepció egy példát is:

 

+ egy jó állapotban lévő, I. kerületi, 50 négyzetméteres lakást, amelynek mostani piaci bérleti díja havi 130 ezer forint, úgy kezelne a lakásügynökség, hogy

 

+ a viszontbérlő (jellemzően közalkalmazott) a piaci ár 40 százalékáért, azaz 52 ezer forint havidíjért bérelné azt tőlük,

 

+ a lakás piaci árának 20 százalékáról (a példában 26 ezer forintról) a megkötendő szerződés értelmében havonta a lakástulajdonos mondana le, cserében az ügynökség javít, felújít, intézi a bérlő ügyes-bajos dolgait helyette.

 

+ További 52 ezer forintot pedig a lakásügynökség tenne bele a bérleti díjba,

 

így a példában szereplő 130 ezres bruttó lakbérből a tulajnál maradna tisztán 104 ezer forint.

 

De szerepelnek tervek arra is, mi történne, ha esetleg egy átvett lakás komoly felújításokra szorul. Ezesetben egy ugyanolyan, 50 négyzetméteres budavári lakásnál 130 ezres piaci bérleti díjjal számolnak 3 millió forint értékű felújítással. Ebben az esetben a lakástulajdonos ugyanúgy lemond a piaci bérleti díj 20 százalékáról a lakásügynökség javára, a 3 milliós felújítási értéket havi 50 ezer forintos, kamatmentes, fix törlesztőrészlettel ugyancsak a tulaj fizetné, további 40 százalékot (52 ezer forint) a bérletbe befizetne az ügynökség, és a felújítás után a rászoruló közalkalmazott így 50 négyzetméteres, felújított lakást vehetne bérbe ugyancsak 52 ezer forintos havi áron.

 

EGY FELÚJÍTÁSRA SZORULÓ LAKÁS BÉRLETI KONCEPCIÓJA.

 

A tervezet szerint ez azért jó a tulajdonosnak, mert a lakásügynökség pénzt előlegez meg egy teljeskörű és igényes felújításra a tulajdonán, ezek után havi, biztos 54 ezres jövedelmet biztosít a tulajdonosnak, akinek így lehetősége lenne a felújítást követően 60 hónapon keresztül, kiszámítható körülmények között fizetnie az önkormányzatnak, aki biztosan nem tesz kamatot a részletekre, és nem is háborgatja a tulajt esetlegesen változó feltételekkel, mint néha egy hitelező bank teszi.

 

Pontosan kik vehetnék ezt igénybe?

 

Kérdéseinkre Szaniszló Judit, az Utcáról Lakásba Egyesület tervért felelős egyik munkatársa elárulta: az I. kerület kérése volt, hogy kezdetben önkormányzati közalkalmazottakkal menjen a projekt, a terv fontos része volt, hogy kicsit lássuk más színben is a lakhatási szegénységet, az ugyanis nem csupán munkanélkülieket, hanem teljesen hétköznapi, stabil állással rendelkező budapestieket is érint: „A lakhatási nehézségekkel küzdők csoportja Magyarországon a közhiedelemmel ellentétben igen széles spektrumon mozog (mintegy hárommillió ember érint), és ebbe beletartoznak azok az albérletben, szívességi lakhatásban élő közalkalmazottak is, akik fizetésének túl nagy százaléka megy el a lakhatási költségekre, és még így sem feltétlenül tudják a szükségleteiknek megfelelő lakhatási körülményeket megfizetni.”

 

Arra a kérdésünkre, jelentkeztek-e már tulajdonosok és ők mit gondolnak, Szaniszló annyit mondott, az érdeklődést máris elég nagynak tartja: „Legalább 20 százalékkal a piaci ár alatt, tehát 80 százalékos piaci áron megsaccolt albérleti díjjal már örömmel beszállnának a tulajok a lakásukkal. Kerületenként, önkormányzatonként változó, mennyi és milyen jellegű támogatást tud az önkormányzat hozzátenni a projekthez.” Hozzátette, az eddig felajánlott lakások 40 és 70 négyzetméter között mozognak.

 

A tervezet felveti, noha a lakásügynökség végső és klasszikus célja minél több saját lakás építése, vagy már létező ingatlanok megvásárlása és bérbeadása, ehhez jelenleg a kerületi önkormányzatok rendkívül tőkeszegény állapotban vannak. Azt is hangsúlyozzák, hogy amíg ez a hosszú távú cél megvalósul, koncepciójuk segíthet abban, hogy a tipikusan nettó 160 ezer és 210 ezer forint körül a közalkalmazotti bértábla szerint kereső

 

+ helyi bölcsődei, óvodai, sport- és szabadidőközponti dolgozók,

 

+ a polgármesteri hivatal ilyen bérezésű munkatársai,

 

+ a katasztrófavédelmi örs munkatársai,

 

+ és a helyi egészségügyben dolgozók terheit így tudják könnyíteni olyan modellel, aminek költségeit még vállalni tudják.

 

Ebben a tervben potenciális, széles célcsoportként tehát nagyjából 435 fős, kerületi célcsoportot vonnának be a programba, akiknek a körében a KSH adatai szerint is jellemző a dolgozói szegénység, tehát az, hogy nem futja a nettó fizetésből lakhatásra, élelmiszerre, utazásra és kikapcsolódásra is.

 

A tervezet felhívja a figyelmet, az ügynökségre esetükben szükség van már csak azért is, mert számos okból a bérlakáspiac Budapesten egyre szűkül, módszerük pedig kisebb, de évekre előre kiszámítható, biztos havi keresettel csábítaná el a lakástulajdonosokat. Első körben úgy döntöttek, azokra a tulajokra fókuszálnak a meggyőzésben, akiknek ingatlanja eleve üresen áll, nem kapnak utána jövedelmet, nekik lenne ugyanis a konstrukció a legelőnyösebb, az üres lakások pedig újra használatba kerülnének.

 

A koncepció kidolgozásának keretében előzetes igényfelmérés is történt, ami egyelőre nem mutat kitörő érdeklődést: tizennégy megkeresett kerületi intézmény közül kilenc vezetője jelezte, hogy érdeklődne egy vagy több munkatársuk a lehetőség iránt. A tervezet leadásakor viszont az érdeklődők száma még csupán 21 fő volt, felük a húszas-harmincas éveiben jár.

 

NYITÓKÉP: Budavári Önkormányzat, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás