Bencsik János: Nem vagyunk populisták, amiért azt követeljük, hogy nyugdíjprémium helyett hallgatói prémium legyen

Az államnak ahelyett, hogy a nyugdíjasok szavazatait próbálná megvásárolni a nyugdíjprémiummal, az erre szánt 200 milliárd forintot inkább a járványt leginkább megszenvedő egyetemistákra kellene költenie – mondja az exjobbikos Bencsik alapította Polgári Válasz, ami országos aláírásgyűjtést indít ennek érdekében. Bencsik szerint nem populizmus, hogy az időseknek beígért pénzt a fiataloknak adnák, sőt, ez annak a politikai tabunak a megdöntése, hogy nem beszélünk arról, hogy mindenki a nyugdíjasok szavazatát akarja megvenni a demagóg, egymásra licitáló ígéreteivel.

„Nyugdíjprémium helyett hallgatói prémiumot!”

– ezzel a szlogennel indított kedden országos aláírásgyűjtést a Jobbik korábbi budapesti elnöke, Bencsik János alapította, tavaly zászlót bontott, idén párttá is alakuló, és az ellenzéki összefogást úgy, mint a Fidesz-KDNP-t elutasító harmadikutasságával a polgári értékeket magáénak valló Polgári Válasz.

Mint azt a párt elnöke, Bencsik János az erről szóló sajtótájékoztatón elmondta, szerinte sem az ellenzék, sem a kormány nem foglalkozik érdemben azokkal, akik a koronavírus-járvány meg úgy alapvetően az elmúlt tíz év legnagyobb kárvallottjai: a fiatalokkal, egyetemistákkal.

Miért pont az egyetemistákat kellene támogatni?

Éppen ezért szeretné elérni a Polgári Válasz, hogy a kormány ahelyett, hogy

a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj visszavezetése felett még 200 milliárd forintot adjon ennek a társadalmi rétegnek nyugdíjprémium címén (ebből a 2,5 millió nyugdíjasnak és nyugdíjszerű ellátásban részesülő embernek alanyi jogon 80 ezer forintos összeg fog jutni, melyet novemberben kapnak meg), ezt az összeget inkább a felsőoktatásban tanulókra költse.

Mint azt Bencsik János elmondta, ezt többek között az indokolja, hogy a fiatalok életkilátásai, lakhatási körülményei elképesztő ütemben romlanak, ami megmutatkozik például abban, hogy 2010 óta:

• a tanulmányi ösztöndíjban részesülők aránya 24-ről 19 százalékra csökkent;
• a rendszeres szociális támogatásban részesülők aránya 17-ről 12 százalékra esett vissza;
• a kollégiumba jelentkezők felének jut ma már csak férőhely, miközben az egyetemvárosokban az albérletárak másfél-kétszeres mértékben emelkedtek;
• a nappali tagozatos egyetemisták több mint fele dolgozik a tanulmányai mellett, és az ő körükben is többségben vannak azok, akik ezt pusztán megélhetési, nem pedig karriercélból teszik;
• miközben a gyorsétteremben dolgozók óradíja a duplája annak, mint ami egy frissdiplomás tanársegédnek jár (ezért is tartotta a Polgári Válasz a petícióról szóló sajtótájékoztatót az ELTE kampusza mellett található, Rákóczi úti Burger King előtt);
• összességében pedig a hallgatói normatíva reálértékét tekintve 5,6 százalékkal nőtt csupán, miközben a nyugdíjak esetében ez a növekmény 10,7 százalékos, tehát az egyetemisták még a nyugdíjasoknál is nagyobb vesztesei az elmúlt tíz évnek – nem tagadva, hogy a nyugdíjasszegénység valódi probléma Magyarországon.

(A fenti adatokat egyébként a Polgári Válasz a KSH és a HÖOK adatai, valamint sajtócikkek alapján számolta ki.)

Legyen hallgatói prémium és hallgatói szépkártya is!

A „Most ti jöttök címmel” és a fenti szlogennel meghirdetett aláírásgyűjtés olyan szempontból félrevezető, hogy a Polgári Válasz nem pusztán azt mondja, hogy amit Orbánék nyugdíjprémiumként az időseknek adnának, azt inkább en bloc adják oda a fiataloknak – ötleteiket hat pontba foglalták:

1. Valóban a 200 milliárdból jusson minden nappali tagozatos hallgatónak alanyi jogon egy egyszeri, 80 ezer forintos transzfer novemberben.
2. Emeljék a tanulmányi ösztöndíjak mértékét.
3. Ahogy a szociális támogatások mértékét is.
4. Történjen meg a felsőoktatásban dolgozók bérrendezése: ennek keretében a pályakezdők és az egyetemi tanárok nem kereshetnének a mindenkori átlagbér alatt, ami jelenleg nettó 287 ezer forint.
5. A koronavírus-járvány magyarországi begyűrűzése, 2020. március 1-je óta felvett diákhiteleket az állam engedje el.
6. Illetve vezessék be a hallgatói szépkártyát: ez minden állami ösztöndíjas hallgatónak 100 ezer forintos keretet biztosítana, amit elkölthet lakhatási, tanulmányi, kulturális és közösségi célokra.

Bencsik János ígérete szerint mint országgyűlési képviselő erről – jogi kötőerővel amúgy még elfogadása esetén sem rendelkező – határozati javaslatot fog benyújtani a parlamentnek, illetve az elkövetkező hetekben részletesen ismertetni fogják az ifjúságpolitikára vonatkozó javaslatcsomagjukat, aminek a fenti követelések is részei.

Nem populizmus, hanem tabudöntögetés a nyugdíjprémiumot támadni

Az Azonnali felvetésére, hogy mindez szépen hangzik, de ahogy az általuk nagy elánnal kritizált ellenzéki összefogás pártjaitól is eléggé populista fogás, amikor a fideszes oligarchák pénzeit ígérik meg a népnek, úgy a Polgári Választól is elég visszás, hogy ők meg a nyugdíjprémium összegét vennék el és adnák oda a fiataloknak, a párt elnöke úgy reagált: ez nem populizmus.

Sőt, értelmezésében a nyugdíjprémium célkeresztbe helyezésével egyúttal egy társadalmi tabut is szeretne a Polgár Válasz megdönteni: nevezetesen azt, hogy a kormány a nyugdíjprémiummal egyértelműen az idősek szavazatait akarja megvásárolni.

„Felháborító, hogy szavazatvásárlás miatt osztogatnak az időseknek, és mivel a fiatalok szavazata nem ér annyit, ezért őket meg cserben hagyja és hagyta ez a kormány, meg az ezt megelőző kormányok is. A nulladik lépés egy igazságosabb nyugdíjrendszer felé az, ha merünk szakítani azzal a politikai korrektséggel, hogy az idősek leplezetlen szavazatvásárlásáról nem beszélünk, holott tud róla mindenki, sokszor maguk az érintettek is.”

Bencsik szerint már kampány szlogene („nyugdíjprémium helyett hallgatói prémiumot”) is ennek a visszás helyzetnek állít görbe tükröt, és populizmussal pont akkor lennének vádolhatók, ha a kormányhoz és az ellenzékhez hasonlóan ők is beszálltak volna ebbe a szavazatvásárlási színjátékba, demagóg módon, egymásra licitáló, populista szociális ígéreteket téve a nyugdíjasoknak.

„Ha populisták akartunk volna lenni, akkor nem annak a társadalmi csoportnak a képviseletét tűztük volna magunk elé, akiknek egyébként a szimpátiáját a legnehezebb szavazatokra váltani.”

Az Azonnali kérdésére, hogy ettől függetlenül a nyugdíjasok ezt most úgy élhetik meg, hogy a kormány megígért nekik valamit, amit a Polgári Válasz elvenne tőlük, a párt elnöke úgy reagált: lehet, hogy ezt valaki így fogja értelmezni, de az első tapasztalatok alapján nem ez a helyzet, az emberek sokkal inkább a felelős, hosszú távú gondolkodást látják meg az akciójukban.

Elmondása szerint több idősebb ember is odament a standjaikhoz, biztosítva őket, hogy egyetértenek a párt kezdeményezésével, „mert azt szeretnék, ha az unokáik már egy szebb, boldogabb jövőben élnének, és nem kéne külföldre menniük”.

Diákhitel-elengedés, de csak a szerencséseknek

Az Azonnali arra is kíváncsi volt, hogy nem igazságtalan-e, hogy az állam valakit ugyanolyan finanszírozási előnyben részesítsen, mint az állami ösztöndíjat elnyert hallgatókat, pusztán azon az alapon, hogy – az érettségin és a felvételin nyújtott teljesítményétől függetlenül – történetesen pont 2020. március 1-je után kötött diákhitel-szerződést önköltséges hallgatóként.

Kérdésünket Bencsik János azzal ütötte el, hogy az államnak körbe kell néznie, hogy kik szorulnak rá leginkább a támogatásra a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt, és az egyetemi hallgatókat fogja ott találni.

Felvetésünkre, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy fiatal összességében rosszul járt a pandémiával (például szülei home office-ban meg tudták tartani az állásukat, és a digitális távoktatás miatt még az egyéb járulékos költségek, mint a kollégiumi/albérleti díjak, vagy az utazási költségek sem terhelik őt és a családját), a Polgári Válasz mégis erre tekintet nélkül mindenki számára elengedné a diákhiteleket, ha azokat 2020 márciusa után kötötték, Bencsik János úgy reagált:

generális jogszabályokat egyéni élethelyzetekhez igazítani nem lehet, a megoldást pedig a rászoruló hallgatók szociális támogatásának emelésében látja: így ők sem érezhetnék igazságtalannak, hogy a náluk jobb helyzetben lévőknek is elengedik a diákhitelt.

Visszakérdésünkre, hogy mi van azokkal a hallgatókkal, akik ugyan valóban megszenvedték a koronavírus-válságot, viszont történetesen 2019 szeptemberében kezdték meg tanulmányaikat, és vettek fel diákhitelt, a Polgári Válasz elnöke úgy felelt: valamilyen időbeli szűrőt muszáj volt beépíteni a javaslatukba, és a vírus begyűrűzése tűnt erre a legalkalmasabbnak.

Bencsik azonban felhívta arra a figyelmünket: ha az erről szóló határozati javaslatát a parlament elfogadná, az csak arra kötelezné a kormányt, hogy az ahhoz illeszkedő rendeleti szabályokat megalkossa, és ekkor dönthet úgy, hogy a kedvezményezettek körét (akár időben) szélesíti.

A Polgári Válasz elnöke egyébként – mint az Azonnali kérdésére kifejtette – konkrét célszámot nem tűzött ki maguk elé, hogy hány aláírással lenne a párt elégedett,

„de önmagában az is fontos, ha ez a téma a tabusított nyugdíjas szavazatvásárlástól kezdve a hallgatók rossz helyzetéig teret kapjon a nyilvánosságban”.

NYITÓKÉP: Polgári Válasz / Facebook