+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 17. szombat, 16:32
Az Európai Bizottság német elnöke diplomáciai protokollhibát vétett, amikor visszautasította az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij meghívását Kijevbe. De ezenkívül az is aggályos, hogy von der Leyen épp akkor utasít vissza egy ilyen meghívást, amikor orosz csapatösszevonások történnek az orosz-ukrán határon, illetve a Krím-félszigeten.

Ismét diplomáciai botrányba keveredett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. Ezúttal azonban nem elszenvedője volt, mint Törökországban, ahol a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan nem készített ki neki széket, amikor az európai államfő- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökével, a belga Charles Michellal együtt volt látogatáson Ankarában, hanem okozója:

 

von der Leyen ugyanis a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök, Vologyimir Zelenszkij meghívását.

 

De mi ezzel a probléma?

 

Zelenszkij még április elején hívta meg levélben az Európai Bizottság elnökét, hogy augusztus 23-24 között von der Leyen is vegyen részt Ukrajna függetlenségének kihívásának a harmincadik évfordulóján, azonban a von der Leyen kabinetfőnöke, a német Björn Seibert által jegyzett levélben „különösen sűrű napirendre” hivatkozva utasítják vissza a meghívást, ami már csak azért is érdekes, mert augusztusban általában a legtöbb EU-s intézményben épp nyári szünetet tartanak, és az alkalmazottak szabadságukat töltik.

 

Azonban a legfőbb problémát nem ez adja:

 

a levelet ugyanis nem von der Leyen írta alá, hanem a kabinetfőnöke, amivel megsértették a diplomáciai protokollt.

 

A protokoll szerint ha egy állam- vagy egy kormányfő hívja meg a vele egyenrangú EB-elnököt, akkor illő, ha a meghívott személy jegyzi a válaszlevelet, nem pedig az egyik legközelebbi munkatársa.

 

A protokollhiba mellett pedig az is visszás, hogy akkor utasítanak el egy ilyen meghívást, amikor az ukrajnai konfliktusban hivatalosan kimaradó Oroszország épp több tízezer katonát mozgósít az orosz-ukrán határon, illetve az oroszok által 2014-ben annektált – az Európai Unió által még mindig Ukrajna területeként számon tartott – Krím-félszigeten.

 

A Politico által megszerzett levélen április 7-i dátum szerepel, azonban a sajtóhoz csak egy héttel később szivárgott ki. A protokollhibára már a Bizottság is reagált: csütörtökön a Bizottság szóvivője, Eric Mamer újságírói kérdésre azt mondta, hogy a levelet von der Leyennek kellett volna aláírnia, ugyanakkor a Politico beszámolója szerint Mamer zavarosan azt is elmagyarázta a sajtótájékoztatón, hogy a levelet „a szokásos csatornákon keresztül” még nem kapta meg az ukrán fél, és von der Leyen saját maga fog válaszolni Zelenszkij meghívására.

 

Charles Michel még a szabadságát is megszakítaná a kijevi látogatásért

 

Az ügynek külön pikantériát ad, hogy az ukrán elnök ugyanúgy meghívta egy másik EU-s csúcsszerv, az Európai Tanács elnökét, a belga Charles Michelt, aki EU-s hivatalnokok szerint megígérte Zelenszkijnek, hogy részt fog venni az eseményen, még akár annak árán is, ha ez azt jelentené, hogy újra kell terveznie a szabadságát.

 

A tervek szerint az augusztus 23-24-i ünnepség mellett Zelenszkij egy EU-ukrán csúcstalálkozót is szeretne tartani, azonban úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságot nem az elnöke, hanem valaki más fogja képviselni.

 

NYITÓKÉP: DAINA LE LARDIC / © European Union 2021, EP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás