Mire akarják költeni a budapestiek a rájuk bízott egymilliárd forintot?

Még tavaly szeptemberben jelentette be a fővárosi önkormányzat, hogy a fejlesztési költségvetéséből egymilliárd forintot ún. részvételi költségvetésre különít el. Így a politikusok helyett a városlakók dönthetik el, hogy mit fejlesszenek ebből. Ott voltunk a részvételi költségvetés tanácsának első ülésén, és mutatjuk, mire is szeretnék költeni az adóforintokat a budapestiek!

Mint korábban beszámoltunk róla, Budapest 2020-ban összesen egymilliárd forintot különített el a fejlesztési projektekre szánt költségvetésből, hogy annak elköltéséről ne a politikusok, hanem a budapestiek döntsenek. A főváros az erre a célra elkülönített pénzt ún. részvételi költségvetésnek nevezi, és az ennek koordinálásáért létrejött fővárosi tanács szombat reggeli első plenáris ülésén bejelentette, hogy miként is fogják elkölteni ezt az egymilliárd forintot.

142 projekt megvalósításáról kell döntenie a budapestieknek

Le Marietta, a fővárosi önkormányzat Nyitott Budapest Osztályának a vezetője, illetve a részvételi költségvetési tanács elnöke elmondta, hogy összesen 687 ötletet küldtek be, amik közül a hivatal munkatársai végül 277-et hagytak jóvá, azonban a különböző összevonások miatt

Elmondása szerint e 142 projekt megvalósítása összesen 9 milliárd forintba kerülne, azonban mivel csak 1 milliárd forint áll a rendelkezésre, így ezeket még ki kell szűrni a tanács tagjainak. A tanácsba kerületenként két magánszemélyt hívtak, de rajtuk kívül különböző civil szervezetektől is vártak delegáltat, hogy így egy maximum 60 fős tanács jöjjön létre, akik 5-10 fős csoportokban fogják majd megvitatni a különböző ötleteket.

A tanács elnöke elmondta, hogy három kategóriába sorolták a beérkező ötleteket:

+ Zöld Budapest. Ide tartoznak a különböző környezetvédelmi, klímavédelmi és zöldberuházások. A kiszűrt 142 ötlet közül összesen 60 projekt sorolható ebbe a témába. E kategóriában összesen 250 millió forintot költenek el, projektenként maximum 50 millió forint értékben.

+ Gondoskodó Budapest. Ide leginkább olyan ötletek tartoznak, amelyek elősegítik a társadalmi szolidaritást, illetve a közösségfejlesztést – ilyen például az akadálymentesítés. E kategóriában 32 projekt közül választhatnak majd a tanács tagjai. A Zöld Budapest kategóriához hasonlóan itt is 250 millió forint áll rendelkezésre, és projektenként maximum 50 millió forint a költségkeret.

+ Egész Budapest. Ebbe a kategóriába azon ötletek tartoznak, amelyek az egész fővárosra, vagy legalább három kerületre vonatkoznak – ezzel is ösztönözve a kerületek közötti együttműködést. Összesen 50 ilyen ötlet megvalósítása közül kell döntenie majd a budapestieknek. A budapesti önkormányzat erre összesen félmilliárd forintot szán, projektenként maximum 250 millió forint értékben.

Ugyanakkor mint azt Le Marietta jelezte: a projektek maximális keretösszege nem jelenti azt, hogy ezt feltétlenül fel is kell használnia egy projektnek. Ugyan vannak olyan ötletek, amelyeket csak a maximális keretösszegből lehetne megvalósítani, de ahelyett, hogy például az Egész Budapest kategóriára szánt 500 millió forintot két 250 millió forintba kerülő projektre költenék, a résztvevők úgy is dönthetnek, hogy inkább több, de ezeknél kicsivel kisebb projektek valósuljanak meg.

Milyen ötletek érkeztek?

Le Marietta előadásában arról is beszélt, hogy mik voltak a leggyakoribb ötletek, amik sorsáról az április 17-18-i hétvégén a tanács dönteni fog.

Elmondása szerint a beérkező ötletek közül nagyon sok projekt a közvécék fejlesztéséről szólt, de érkeztek ötletek a közösségi kertek, komposztálók, zöldmegállók létesítéséről; kerékpártámaszok, szelektív utcai szemetesek kihelyezéséről; zebrák, traffipaxok létesítéséről; illetve voltak ötletek, amelyek különböző környezetvédelemhez köthető kampányokat; az online elérhető, nagyobb és átláthatóbb adatnyilvánosságot vagy kulturális, szociális központok létrehozását célozták meg.

A Nyitott Budapest Osztály vezetője azt is elmondta, hogy

A végleges szavazára majd csak májusban fog sor kerülni, míg a projektek megvalósítása júniusban kezdődhet meg.

Karácsony Gergely szerint fontos, hogy mélyítsük a demokráciát

Az online tartott ülésén Karácsony Gergely párbeszédes főpolgármester, illetve az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, a momentumos Kerpel-Fronius Gábor is részt vett, akik az ülés előtt nyitóbeszédeket is tartottak.

Karácsony leginkább arról értekezett, hogy a főváros számára miért is fontos ez a projekt, és hogy a mostani ülés egy közös tanulás a budapesti városvezetés, illetve állampolgárok között, hogy „hogyan tudjuk a legszélesebb körben meghozni a döntéseket”.

Karácsony eddig pozitívnak értékelte az eddig elért eredményeket. Mint mondta, számukra pozitív tapasztalat, hogy ennyien érdeklődnek a fővárosi önkormányzat működése iránt, és akarnak részt venni annak munkájában. A főpolgármester szerint még több ilyen próbálkozásra lenne szükség, mert ő úgy látja: van társadalmi igény az ilyen együttműködéeksre.

Nyitógondolataiban kiemelte, hogy

Ugyanakkor elmondta: ez a döntés nem egyszerű bólogatást jelent, hanem kemény, sok esetben fárasztó munkát, hiszen csak úgy kerülnek valódi döntéshelyzetbe a tanács munkájában résztvevő budapestiek, ha minden információt megkapnak, és azok figyelembe vételével hoznak döntéseket. Számára pozitív megerősítés, hogy ilyen sokan részt vesznek a tanács munkájában, és szerinte ezzel közösen „egy új politikai kultúra és intézmény kialakításán” dolgoznak.

Kerpel-Fronius: Nincs különbség az ellenzéki és kormánypárti kerületek között

Karácsony mellett Kerpel-Fronius Gábor, a tanács fővédnöke, illetve az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes is felszólalt az ülés sajtó számára még nyilvános részén.

vagy ahogy ő fogalmazott: „réseket nyissunk az önkormányzat falain”. A főpolgármester-helyettes elmondta, hogy ugyan tanulmányozták a külföldi példákat, és azokat próbálták a magyar sajátosságokhoz igazítani, de „nincs nálunk a bölcsek köve”, ezért előfordulhatnak kisebb hibák még az elején. A momentumos politikus szerint a főváros, illetve a kerületek hivatalai is nagyon konstruktívan álltak a projekthez, „látszott az attitűdön, hogy valóban érdemes ezt csinálni”, mivel szerinte ez szemléletváltozást hoz a hivatal működésében is.

Kerpel-Fronius emellett pozitívan értékelte azt is, hogy

Karácsony Gergelyhez hasonlóan a részvételért felelős főpolgármester-helyettes is megköszönte azok részvételét, akik szabadidejükből áldoznak időt a részvételi költségvetési tanács ülésére. „Nagyon fontos, hogy van ennyi elkötelezett lokálpatrióta, aki rászánja erre a hétvégéjét” – mondta.

Az április 17-18-i hétvégén a tanács arról fog dönteni, hogy májusban mely projektek megvalósításáról szavazzanak. Arról, hogy pontosan mi is ez a részvételi költségvetés, itt írtunk bővebben.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali