+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. április 8. csütörtök, 16:55
Ő volt az, aki az 1989-es marosvásárhelyi pogrom alatt társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől.

A nemzetközi romanap alkalmából, április 8-án Puczi Béla roma hősről elnevezett közteret avatott fel a fővárosi önkormányzat a Westend bevásárlóközpont, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen, közölte a városháza az Azonnalival.

 

Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis több roma szervezet kérésére pár hete kezdeményezte, hogy Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi pogrom magyar-cigány hőséről nevezzenek el közteret Budapesten. Az ötlet kifejezetten pozitív fogadtatásra talált Schmidt Máriától egészen Jámbor Andrásig:

 

ő volt ugyanis az, aki társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől. Csatakiáltása („ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!”) azonnal szállóigévé vált.

 

Mint az Gergely Előd Gellért 2017-es azonnalis cikkéből kiderül: a Marosvásáthelyen a magyarok oldalára álló és őket védelmező cigányok nagy árat fizettek hősiességükért. Míg a konfliktust kezdeményező, annak másik oldalán álló románok közül egyet sem ítéltek el, a magyaroknak segítő romákat perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, és jelentős pénzbírságot, valamint néhány napostól másfél évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki rájuk.

 

Puczi Béla egyike volt a magyarok védelmére siető roma csapat vezetőinek és annak a hat embernek – hárman közülük romák –, akiket őrizetbe vettek a román hatóságok. Hét napig tartó kihallgatása alatt végig verték, majd kilenc hónapi előzetes letartóztatás után utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. Puczi Magyarországra menekült, megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalt, de csak majdnem tíz év után kapott menekültstátuszt. Időközben elszegényedett, munkanélküli lett, utolsó éveit pedig a Nyugati pályaudvaron töltötte hajléktalanként. 2009-ben halt meg betegen, elhagyatva, nincstelenül.

 

 

Az immáron Puczi Béla teret a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel együtt avatta fel. A helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban. Itt 2017-ben emléktáblát adtak át a tiszteletére, akkor a politika még csak észre se vette az eseményt.

 

„Puczi Béla sorsa azért lehet annyira fontos felkiáltójel számunkra, mert azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évben hány minőségében bukott meg a magyar állam emberségből. És az, hogy most itt vagyunk, és hogy sokak számára fontos volt, hogy ezt a teret róla nevezzük el, mégis egy esélyt ad arra, hogy legalább felismerjük a hibáinkat, és próbáljuk azokat orvosolni” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

 

Setét Jenő szerint ez a nap arra is alkalom, hogy elismerjük a romák és az ő hőseik létezését, nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben: „Budapest az a város, amely mintát adhat arra, hogy az emberi jogok nem pusztán leírt malasztok és deklarációk, hanem megélhető valósággá kell váljanak Budapesten is, így például a roma közösségeknek reprezentációhoz kell jutni az önkormányzati alkalmazottak körében, a közoktatási tananyagokban és a döntéshozó testületekben is.”

 

FOTÓ: Setét Jenő / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás