Tényleg elneveztek egy teret Puczi Béláról Budapesten

Ő volt az, aki az 1989-es marosvásárhelyi pogrom alatt társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő román tömegektől.

A nemzetközi romanap alkalmából, április 8-án Puczi Béla roma hősről elnevezett közteret avatott fel a fővárosi önkormányzat a Westend bevásárlóközpont, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen, közölte a városháza az Azonnalival.

Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis több roma szervezet kérésére pár hete kezdeményezte, hogy Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi pogrom magyar-cigány hőséről nevezzenek el közteret Budapesten. Az ötlet kifejezetten pozitív fogadtatásra talált Schmidt Máriától egészen Jámbor Andrásig:

Mint az Gergely Előd Gellért 2017-es azonnalis cikkéből kiderül: a Marosvásáthelyen a magyarok oldalára álló és őket védelmező cigányok nagy árat fizettek hősiességükért. Míg a konfliktust kezdeményező, annak másik oldalán álló románok közül egyet sem ítéltek el, a magyaroknak segítő romákat perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, és jelentős pénzbírságot, valamint néhány napostól másfél évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki rájuk.

Puczi Béla egyike volt a magyarok védelmére siető roma csapat vezetőinek és annak a hat embernek – hárman közülük romák –, akiket őrizetbe vettek a román hatóságok. Hét napig tartó kihallgatása alatt végig verték, majd kilenc hónapi előzetes letartóztatás után utcai huliganizmus vádjával több mint másfél év börtönbüntetésre ítélték. Puczi Magyarországra menekült, megjárta a bicskei menekülttábort és a magyar menekültügyi hivatalt, de csak majdnem tíz év után kapott menekültstátuszt. Időközben elszegényedett, munkanélküli lett, utolsó éveit pedig a Nyugati pályaudvaron töltötte hajléktalanként. 2009-ben halt meg betegen, elhagyatva, nincstelenül.

Az immáron Puczi Béla teret a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel együtt avatta fel. A helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban. Itt 2017-ben emléktáblát adtak át a tiszteletére, akkor a politika még csak észre se vette az eseményt.

„Puczi Béla sorsa azért lehet annyira fontos felkiáltójel számunkra, mert azt mutatja, hogy az elmúlt 30 évben hány minőségében bukott meg a magyar állam emberségből. És az, hogy most itt vagyunk, és hogy sokak számára fontos volt, hogy ezt a teret róla nevezzük el, mégis egy esélyt ad arra, hogy legalább felismerjük a hibáinkat, és próbáljuk azokat orvosolni” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Setét Jenő szerint ez a nap arra is alkalom, hogy elismerjük a romák és az ő hőseik létezését, nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben: „Budapest az a város, amely mintát adhat arra, hogy az emberi jogok nem pusztán leírt malasztok és deklarációk, hanem megélhető valósággá kell váljanak Budapesten is, így például a roma közösségeknek reprezentációhoz kell jutni az önkormányzati alkalmazottak körében, a közoktatási tananyagokban és a döntéshozó testületekben is.”

FOTÓ: Setét Jenő / Facebook