+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 2. péntek, 12:50
Miközben az osztrák pénzügyminiszter még mindig nem tudta magát tisztázni a vád alól, miszerint illegális adományokat fogadott el a Kurz-párt számára, újabb ügy hozza kellemetlen helyzetbe a kancellárt: az osztrák állami tulajdonrészeket felügyelő cég élére nem szakmai, hanem baráti alapon nevezett ki valakit. Az ügy azt is megmutatta, hogyan akart Kurz a katolikus egyházon bosszút állni két éve.

2019 májusában, amikor kikerült az Ibiza-videó, és az akkori, az Osztrák Néppártból (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ) álló Kurz-kormány bukása várható volt, Thomas Schmid nagy erőkkel törölt minden addigi levelezést, üzenetváltást a mobiltelefonján.

 

A 2000-es években még Karl Heinz Grasser expénzügyminiszter szóvivőjeként, majd Wolfgang Schüssel exkancellár irodavezetőjeként dolgozó Schmid 2019 márciusában lett azon állami cég (Öbag) vezetője, amely az osztrák állami tulajdonrészeket kezeli a különféle tőzsdei cégekben. Az üzenetek között voltak olyanok is, amelyek egyértelműen bizonyítják: nem szakmai hozzáértése, hanem Sebastian Kurz néppárti kancellárhoz való közelsége miatt kapta meg a posztot.

 

Szmájlik és posztok

 

A Kurz-kormányok sajátos személyzeti politikájának kivizsgálására alakult egy parlamenti bizottság is, miután kiderült: a korrupciós államügyészség több esetben is már régóta nyomoz. Schmid kapcsán például sikerült lefoglalniuk a mobilját, és minden üzenetét vissza tudták állítani. Például azt is, amiben

 

Kurz azt írja neki három puszit dobó szmájli kíséretében, hogy „mindent megkapsz, amit akarsz”. Schmid oda volt az örömtől, rögtön válaszolt is: „annyira boldog vagyok, imádom a kancelláromat”.

 

Schmid ugyanis már régóta pedálozott azért, hogy megkaphassa az Öbag irányítását. Még az előző – azaz a Néppárt (ÖVP) és a Szabadságpárt (FPÖ) közötti – Kurz-kormány idején pénzügyminiszteri főtitkárként ő írta ki az Öbag vezetésére az álláshirdetést – értelemszerűen olyan feltételekkel, hogy abban bízott: rajta kívül más esélyes pályázó nem is lesz. Végül egy női jelölt majdnem keresztülhúzta a számításait, mert ő is jelentkezett volna a posztra. Schmidet azonnal riasztotta is az Öbag egyik felügyelőbizottsági tagja SMS-ben:

 

„Az idegeimre mennek ezek a nők, szar kvótarendszer!”

 

De aztán le tudták a jelöltet pattintani, az imádott szövetségi kancellár pedig 2019-ben kinevezhette Schmidet az Öbag élére. Azt azonban nem sejtette, hogy már ekkor is a nyomában volt az a korrupciós államügyészség, amely független az igaszágügyi minisztériumtól és a rendes ügyészségi szervezettől is – ezért nem tudja Kurz könnyedén kicsinálni –, ráadásul még Christian Kern egykori szocdem kancellárnak sikerült oda főleg a mára ellenzéki szociáldemokratákhoz közelálló ügyészeket betennie.

 

Az ügyészség azonban egyelőre még nem tud vádat emelni, elvégre nem tudni, milyen tényállás alapján tehetné ezt. Amiről az üzenetek tanúskodnak, még nem korrupció vagy hivatali visszaélés – hanem

 

azon jól bevett, az egykori monarchia országaiban is ismert gyakorlat, amit urambátyám világnak nevez a magyar, a bécsi pedig posztokért való alkudozásnak, azaz Postenschachernak.

 

Ez főleg a konzervatívok és a szocdemek közötti nagykoalíciók idején volt teljesen bevett: akkoriban az ország minden állami állása – a pedellustól a bankigazgatóig – fel volt osztva aszerint, hogy vörös vagy fekete párttagkönyv kell-e hozzá. Ezen Freunderlwirtschaftnak, azaz haveri vircsaftnak is nevezett metódus ellen indult harcba az 1990-es évek elején Jörg Haider az FPÖ élén – de amikor pártja 2000-ben, majd 2017-ben hatalomra került, nem bizonyult sokkal tisztábbnak.

 

„SZIVI, PUSZI, BASTI” – ÍRJA A BALLIBERÁLIS NEWS HETILAP PÉNTEKI SZÁMÁNAK CÍMLAPJA, AMELYEN A KURZ ÉS A SCHMID KÖZÖTTI LEGROMANTIKUSABB ÜZENETVÁLTÁS IS ELOLVASHATÓ. FOTÓ: NEWS / FB

 

Erhard Busek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) egykori elnöke az Österreich bulvárnapilapnak a Kurz és a Schmid közötti üzenetváltásokat egyszerűen csak úgy értékelte, hogy

 

„ezek barmok”.

 

Busek nem először bírálja élesen Kurz kancellárt. 2018 nyarán az Azonnalinak adott fiumei interjújában a volt osztrák külügyminiszter gyakorlatilag Mussolinihez hasonlította Kurzot.

 

Forgandó szerencse

 

Az ellenzék – ahol a szocdemek, a liberálisok és az FPÖ-sök ülnek – a kikerült SMS-ek miatt rendkívüli parlamenti ülésnapot kezdeményez. A három párt – a köztük lévő ideológiai ellentétek ellenére is – Kurz ellen egyre szorosabban működik együtt.

 

Az FPÖ-nek azért is megéri az ellentámadás, mert a párt maga is nagyban benne volt hasonló ügyekben. Mint ismert: az akkor még Heinz-Christian Strache vezette FPÖ kormányon az ausztriai kaszínómonopóliummal rendelkező Casinos Austria kapcsán került hasonló ügyekbe. Egy FPÖ-közeli ember, Peter Sidlo jutott vezető tisztséghez a cégben. Az FPÖ ráadásul azért is akarta a posztot, mert közben meg azért dolgozott, hogy a Novomatic szerencsejátékcég – amely 2020-ig még kisebbségi tulajdonosa volt a Casinos Austriának – beléphessen önálló szereplőként az osztrák kaszinóbizniszbe. Az FPÖ aztán, miután kikerült a kormányból, már nem lett érdekes, azaz Sidlo is távozott a Casinos Austriából.

 

A kaszinóügyek azonban továbbkísértik Kurz kancellárt. Amint arról az Azonnali beszámolt:

 

idén februárban házkutatást tartottak Gernot Blümel néppárti pénzügyminiszternél, Kurz legszorosabb szövetségesénél.

 

GERNOT BLÜMEL (BALOLDALT) SEBASTIAN KURZ (JOBBOLDALT) LEGSZOROSABB SZÖVETSÉGESE. FOTÓ: ÖVP WIEN / FB

 

Megint a korrupciós ügyészség lépett: a gyanú szerint Blümel a Néppárt számára bécsi tartományi elnökként adományokat fogadott el a Novomatictól. Blümel először tagadta ezt, aztán kikerültek tőle is SMS-ek, amelyekben ő maga ígér találkozót a Novomatic tulajdonosa és Kurz között. A téma pedig nem más, mint „először is az adomány, másodszor pedig egy olaszországi probléma” – ahogy a Novomatic egyik munkatársa írta Blümelnek.

 

Blümel ezután már kezdett valamira mégiscsak emlékezni, de csak az olasz ügyre – a Novomatic egy olaszországi üzlet miatt kérte volna Kurz segítségét –, az adományok kapcsán mindent tagadott. De Blümelnek eleve gondjai vannak a memóriájával: 2020 nyarán, amikor egy másik korrupciós ügy miatt hallgatta meg őt egy parlamenti vizsgálóbizottság, tucatszor hivatkozott emlékezetkiesésekre.

 

Persze Kurzék se tétlenkedtek. Christian Pilnacek, aki idén februárig az amúgy a Zöldek vezette igazságügyi minisztériumban volt titkárságvezető, folyamatosan egyeztetett Blümellel, hogyan tudná kikerülni a szerinte vörös korrupciós ügyészség nyomozásait.

 

Pilnacek minisztériumi iratokat is átjátszott vagy eleve blokkolta a nyomozásokat

 

– ezt tavaly őszig nagyon könnyen meg tudta tenni, mert ő felelt a büntetőügyekért és az ügyészségekért. Alma Zadić zöld igazságügyi miniszternek azonban csak idén februárban lett teljesen elege belőle, és felfüggesztette Pilnaceket az állásából (nem kirúgta, azaz ha nem bizonyosodnak be a vádak Pilnacek ellen, vissza kell vennie). Pilnaceknél is volt már házkutatás, amit ő puccsként értékelt. A balliberális Der Standard napilap szerint azonban Pilnacek példája is azt mutatná, hogy „egyes közszolgák az ÖVP-nek szolgálnak elsősorban”.

 

Blümelről közben kiderült, hogy legalább két mobiltelefont is használ – a kínosabb ügyeket azonban nem is a neve alatt tárgyalja le. A korrupciós ügyészség kihallgatásán Blümel végül beismerte, hogy

 

Danilo Kunhar név alatt folytatott sokszor megbeszéléséket, ilyen név alatt is voltak telefonjai.

 

A Kurz körüli korrupciós ügyek kellemetlenül érintik koalíciós partnerét, a balliberális Zöldeket is. A párt eddig is elég sok kérdésben – főleg a menekültpolitikában – adta fel a nézeteit, a korrupció elleni harcban azonban már csak azért sem érné meg nekik meghátrálni, mert a korrupcióban eleve nem is érintettek. Eddig azonban nem mertek itt sem élesen fellépni – egyedül

 

a zöld igazságügyi miniszter lépése, amivel felfüggesztette Pilnaceket, értékelhető Kurz elleni támadásként.

 

Werner Kogler, a Zöldek elnöke, egyben alkancellár az Öbag-ügy kapcsán azonban csak annyit mondott, hogy esetleg vissza kellene hívni Schmidet a cég éléről.

 

Kurz nekirontott a katolikus egyháznak, és még a pálinka se segített

 

A Schmid és a Kurz közötti üzenetváltások nemcsak azt mutatják meg, hogy a kancellár hogyan osztogat posztokat – de a katolikus egyházzal kapcsolatos ellenséges viszonyát is. Amikor Schmid még a pénzügyminisztérium főtitikára volt, Kurz arra utasította, hogy:

 

„teljes gázzal” kell beindulni a katolikus egyház ellen.

 

„Minden adókedvezményt eltörölni, a támogatásokat csökkenteni” – adta parancsba a konzervatív kancellár. Hogy miért dühödött be ennyire azon Kurz az egyházakra, akinek pártja amúgy klerikális-kereszténydemokrata erőnek számít? Mert Kurz nem tudta megbocsátani Christoph Schönborn bécsi érseknek, hogy az keményen kritizálta az akkori ÖVP-FPÖ-kormány menekültellenes politikáját.

 

Schmid tehát még 2019 tavaszán rögtön fel is kereste Peter Schipkát, az osztrák katolikus püspöki konferencia titkárát, hogy közölje vele az „örömhíreket”. Schmid a találkozó után kéjes örömmel számolt be Kurznak, hogy „Schipka először elvörösödött, majd halálsápadt lett”.

 

A püspöki konferencia titkára először azzal akarta menteni a helyzetet, hogy pálinkával kínálta meg Schmidet, de az gunyorosan a böjti időszakra hivatkozva visszautasította azt.

 

Kurz halom szmájlival köszönte meg az egész jelenetet – és azt írta Schmidnek, hogy „te kis felügyelőbizottsági tagság-gyűjtő”. Ugyanis Schmid közben további állami cégek felügyelő bizottságaiba akarta magát bekönyörögni Kurznál.

 

NYITÓKÉP: Sebastian Kurz telefonál / SK, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás