+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. március 27. szombat, 18:08
1931. március 27-én fedezték fel az összevert Steinherz Rudolfot utastársai egy ceglédi vonat fülkéjében. Az áldozat egy nap múlva belehalt sérüléseibe. Gyilkosát pár héttel később Bécsben elfogták – az ügy azonban itt még nem ért véget, kiderült ugyanis, hogy a gyilkosságot Steinherz maga szervezte önmaga ellen.

Steinherz Rudolf, a Fruktus Rt. vezérigazgatója 1928-ban sikkasztási ügybe keveredett. Megrémülve attól, hogy a jövőben családja bevétel nélkül marad, furcsa lépésre szánta el magát. Több biztosítónál is igen magas életbiztosítást kötött (az egyiknél még százezer svájci frankról is szó volt), majd úgy döntött, hogy véget vet életének.

 

Halálát azonban jobb szerette volna rablógyilkosságként beállítani, ezért felbérelte a 18 éves Fischl Frigyest, hogy végezzen vele.

 

STEINHERZ RUDOLF A KORABELI LAPOKBAN. FORRÁS:  ESTI NAPILAP ÉS KÉPES PESTI HÍRLAP / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR

 

Megbízó és áldozat

 

A tettet 1931. március 26-án éjszaka, a Kecskemétről Budapestre tartó éjszakai vonat fülkéjében hajtották végre. Steinherz először jó adag veronált (nyugtatót) vett be, hogy ne érezze a fájdalmat, majd Fischl kezébe nyomott egy kalapácsot. Ezután a vonat ülésére hajtotta fejét és felszólította a fiatalembert, hogy üssön.

 

Fischl tíz csapást mért az ötvenegy éves borkereskedőre, aki ennek következtében eszméletét veszítette.

 

Miután a nála található értékektől megfosztotta Steinherzet, Fischl csendben távozott a vonatról.

 

A LIBERÁLIS ESTI KURIR A CÍMLAPON ADOTT HÍRT A STEINHERZ-ÜGYRŐL. FORRÁS: ESTI KURIR / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR

 

A borkereskedőre másnap reggel bukkantak utastársai, amikor a vonat a ceglédi állomáson várakozott.

 

Azonnal kórházba szállították, még eszméletét is visszanyerte pár órára.

 

Ekkor vallomást tett, melyben egy bizonyos Kovács Ferenc nevű lajosmizsei kertészt gyanúsított meg a gyilkossággal, akivel állítólag egy szállodában lakott.

 

Steinherz nem sokkal később a kórházban meghalt.

 

Az esetet rögtön felkapta a szenzációéhes sajtó, amit jól mutat a Pesti Napló 1931 áprilisában írt összefoglalója:

 

„Rejtélyek rejtélye, megoldhatatlan talány a ceglédi vonaton történt rablógyilkosság ügye. Két főkapitányság, három kapitányság és egy csendőrörs emberei kutatják a Duna-Tisza-közét, hajszolják a gyilkost, akiről nem tudják, hogy kicsoda, világosság helyett egyre sűrűbb homály borul a különös bűntény hátterére. Az alföldi városok és falvak népe ideges nyugtalansággal várja ennek a minden bűnügyi regénynél titokzatosabb és érdekesebb esetnek tisztázását.”

 

A nyomozás

 

A rendőrség hamarosan kihallgatta Kovács Ferencet, ám ő megfelelő alibivel rendelkezett arra az estére.

 

Közben a biztosítótársaságok is nyomozni kezdtek az ügyben, mert feltűnt, hogy Steinherz a halála előtt több helyen is próbálkozott élet- és balesetbiztosítást kötni.

 

Mivel felesége nem tudott további részletekkel szolgálni, a nyomozók feltörték Steinherz páncélszekrényét. A házkutatásról a Pesti Napló a következőképpen tudósított:

 

„Minden iratkötegen Steinherz kezétől származó utasítás ill. minden iraton kivétel nélkül 8-10 soros utasítás van, amely az iratköteg célját jelöli meg. Ebből arra következtetnek a kecskeméti rendőrkapitányságon, hogy Steinherz ezekkel a kisebb írásokkal végrendelet szerűen, meghatározta azt az irányt, amelyben esetleges halála után családjának el kell járnia.”

 

Emellett holttestét exhumálták, majd boncolást végeztek rajta. Ennek során sikerült kimutatni a halála előtt szervezetébe juttatott veronált.

 

Ekkor fogalmazódott meg először a nyomozóhatóságokban az „ön-agyonveretés” teóriája,

 

melyet az akkori sajtó meglehetősen idegenkedve fogadott. A Borsszem Jankó nevű vicclap publicistája például a következőképpen fakadt ki:

 

„Bocsánat, egy monstruózus föltevés miatt mégsem lehet élő asszony férjét, élő gyermekek apját mint valami utolsó rongyot a szenzációéhségnek odavetni. Sőt: ha az a kecskeméti kereskedő csakugyan képes lett volna a képtelenségre, a heroizmusok heroizmusára, hogy a családja érdekében agyonkalapáltatja a koponyáját, akkor a szülői önfeláldozásnak ez előtt a megrendítő tragikuma előtt talán illenék megemelni a kalapunkat.”

 

A BORSSZEM JANKÓ ÉLCLAP SZERZŐJE LÁTHATÓAN KÉTELKEDETT AZ ÖNGYILKOSSÁGBAN. FORRÁS: BORSSZEM JANKÓ / ARCANUM DIGITÁLIS TUDOMÁNYTÁR

 

A megoldást végül a vonat kalauza szolgáltatta, aki a bűnügyi nyilvántartás fotográfiái között

 

felismerte Fischl arcképét.

 

A fiatalember ugyanis nem volt ismeretlen a törvény őrei előtt: kommunistagyanús volt, ráadásul kisebb ügyek miatt már volt dolga az igazságszolgáltatással.

 

Fischlt 1931. április 6-án fogták el Bécsben, és azonnal kihallgatták – ráadásul telefonon keresztül! Ekkor már mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy

 

Steinherz azért menekült a halálba, hogy a biztosítási összegekkel családjának kiszámítható jövőt biztosítson.

 

Fischl Frigyest a bíróság négy év börtönbüntetésre ítélte, melyet később három évre enyhített.

 

A kezdetben pedig oly szkeptikus Borsszem Jankó utólag végül „jókat” élcelődött az ügyön. Például így:

 

„Mikor Fischl Frigyes, Steinherz Rudolf gyilkosa belépett a vasúti kupéba, az utóbbi megkérdezte:

— Hogy van, Fischl?

— Köszönöm, jól, — felelte Fischl és lekopogta.”

 

Az ügy később bejárta a világsajtót: cikkezett róla az ausztráliai Daily News és a Chicago Tribune is. Erich Kästner, az Emil és a detektívek írója versben emlékezett meg róla Ballada Steinherz úrról címmel. Az ügy erkölcsi tanulságával Karinthy Frigyes is foglalkozott Az Est hasábjain, aki szerint nehéz eldönteni, hogy kinek volt igaza:

 

a becsapott biztosítótársaságoknak vagy Steinherznek, aki a maga szempontjából a biztosítási feltételeket betartotta...

 

NYITÓKÉP: Steinherz gyilkosának elfogása a Friss Újság címlapján / Arcanum Digitális Tudománytár

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás