Volt, hogy egy hétig állt a határon a sofőr – magyar fuvarosok a brexitről

2021.03.18. 11:05

Lassan már három hónapja, január 1-jén léptek életbe a Brexit nyomán az új kereskedelmi szabályok az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A fuvarozók élete azóta nem könnyű: megnőtt adminisztrációs terhekkel, magasabb költségekkel és kiszámíthatatlan szállítmányokkal kell megküzdeniük. De hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Fuvarozócégeket kérdeztünk!

Volt, hogy egy hétig állt a határon a sofőr – magyar fuvarosok a brexitről

2021. január 1-jétől új szabályok érvényesek az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelemre, így a fuvarozásra is. Az átmeneti időszak lejártával ugyanis megtörtént a gazdasági brexit, így most már a két szereplő között nem az uniós szabályok a mérvadók, hanem a határidőre éppen csak elfogadott megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

Az első bő két hónap tapasztalatai alapján az átmenet nem zökkenőmentes: annak ellenére, hogy több termék esetén csak április 1-től vagy július 1-től lesznek érvényesek az új szabályok, a kilépés megnövelte az adminisztrációs terheket mindkét fél vállalkozói és fuvarosai számára, még

olyan banális problémák is felmerülnek, hogy az Egyesült Királyságból az EU-ba tartó kamionosoktól elveszik a szendvicseiket.

Az új szabályozás értelmében ugyanis nem szabad bizonyos ételeket –  hús, gyümölcs, zöldség vagy hal – engedély nélkül behozni az EU területére.

Azonban a szendvicselkobzások csak a legkisebb problémát jelentik: a Nagy-Britanniából rendelt termékek több hetes késéssel érkeznek meg az új szabályok miatt, de az Egyesült Királyságban is később jutnak hozzá az emberek a megrendelt termékeikhez, aminek részben az az oka, hogy csökkent a szállítmányozás a két fél között:

2021 januárjában közel 50 ezerrel kevesebb kamion hajtott át az Angliát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagúton 2020 januárjához képest,

így januárban az is előfordult, hogy alapvető élelmiszerek hiányoztak az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország boltjainak a polcairól.

De miért ennyire nehéz most az Egyesült Királyságba exportálni? És hogyan élik meg a kamionosok a kilépés okozta helyzetet? Mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg, pontosan mit is tartalmaz az EU és az Egyesült Királyság megállapodása a kereskedelem és a szállítás kapcsán.

Milyen szabályok változtak?

A megállapodás létrejötte azért is volt mindkét fél érdeke, mivel így nem kellett visszatérni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott alapokhoz, azaz például nem vezettek be kvótákat a különböző termékekre, és a vámot sem kellett kivetniük a két félnek egymás termékeire. A kereskedelem tehát még így is sokkal gördülékenyebb az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, mintha nem lett volna megállapodás.

Azonban sok új szabály lépett érvénybe: például

ha valaki az Egyesült Királyságba exportál terméket, akkor a brit egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok a mérvadók a termékek kapcsán,

viszont ha valaki az Európai Unióba importál, akkor az EU-s szabályozást kell betartania – korábban a brit jogot az EU-s joggal harmonizálták.

Ezenkívül a kereskedőknek vámáru-nyilatkozatokat kell tenniük, ami megnövekedett adminisztrációs terhet jelent, hiszen ezekben rögzíteni kell, hogy pontosan miből mit, mennyit, honnan, milyen értékben és mivel szállítanak, és

a határátlépés előtt a hatóságok a papírok mellett a rakományt is ellenőrzik.

Bizonyos termékek esetén speciális engedélyek szükségesek – ez elsősorban az élőállat-, az élelmiszer- és a növényszállítmányokra jellemző –, amiknek a beszerzése időigényes.

Növekedő adminisztrációs terhek, növekedő tranzitidő

Az Azonnali megkeresésére Tóth Csaba, a Trans Sped logisztikai- és fuvarozócég fuvarozási igazgatója elmondta, hogy a megnövekedett adminisztrációs terhek mellett nemcsak a kamionosoknak, hanem a megbízóknak is megnőtt az ügyintézés és az adminisztrációs feladatok száma, mivel csak a megfelelő vámpapírokkal lehet exportálni Nagy-Britanniába.

De a vámokmányok mellett megjelentek a különböző kikötői engedélyek, az ENS (Belépési összefoglaló nyilatkozat) és a Kent megyére szóló belépési engedély, hiszen általában ebben a megyében lépnek be Nagy-Britannia területére a kamionok – most már ehhez is külön engedély szükséges.

Ezeket az engedélyeket minden kocsi esetén külön el kell készíteni, ami Tóth szerint

amellett, hogy növeli a költségeket, még a tranzitidőt is egy nappal hosszabbá teszi.

Ugyanakkor Tóth szerint Nagy-Britanniába még így is egyszerűbb szállítani, mint onnan importálni, mivel a fuvarozási igazgató szerint a legtöbb cég az Európai Unióban még nem készült fel a plusz adminisztrációs terhekre, ezért az EU-s importoknál „kiszámíthatatlanul megnövekedett” a tranzitidő, és a vámeljárás is nagyon lassú lehet.

Tóth az Azonnalinak elmondta: emiatt az ő esetükben

volt már példa hétnapos várakozásra is egy Nagy-Britanniából szállító kamion esetében.

Hasonló jelenségről számolt be az Azonnalinak Potsubay Andrea, a Waberer’s International Nyrt. nagyobb ügyfeleivel való kapcsolattartásért felelős munkatársa is: a Waberer's-nél

a fuvardíjak jelentősen, fuvaronként többszáz euróval emelkedtek.

Ennek az az oka, hogy a költségeiket nagyban befolyásolja a megnövekedett várakozási idő, illetve a megnövekedett adminisztrációs teher. Potsubay ezenkívül azt is elmondta, hogy ha minden okmány és az adminisztráció is rendben van, még akkor is legalább kétszer-háromszor hosszabb átkelési idővel kell számolniuk – viszont ha csak egy okmánnyal is probléma akad, az akár többnapos várakozási időt vonhat maga után.

A brexit győztesei eddig az ír kikötők

Azért, hogy a megnövekedett költségeket kikerüljék, sok fuvarozó új szállítási útvonalakat keres, hogy ne kelljen elhagyniuk az Európai Unió területét. Így a Franciaország és az Ír Köztársaság között működő kompjáratok száma jelentősen megnövekedett, ahogyan az ezen az útvonalon átmenő kereskedelem is:

csak januárban 37 százalékkal nőtt 2020 januárjához képest a francia-ír útvonalon közlekedő kompok száma,

míg a kontinentális teherforgalom 447 százalékkal, bár ez elsősorban az Ír Köztársaságba tartó fuvarokat érintette, hiszen eddig többnyire Nagy-Britannián keresztül juttatták el az Ír-szigetre tartó szállítmányokat.

A DEUTSCHE WELLE RIPORTJA A BREXIT ELSŐ NAPJÁRÓL ÉS AZ EU-UK HATÁRON KIALAKULT HELYZETRŐL.

A Trans Sped fuvarozási igazgatója, Tóth Csaba szerint

annyira megnőtt a francia-ír kompforgalom, hogy gyakran egy héttel hamarabb kell jegyet váltani ezekre a kompokra, miközben a megnövekedett igény miatt azoknak a költségei is megnőttek.

Ugyanakkor Tóth azt mondja, ez csak a brexit „mellékhatása”, mert Nagy-Britanniába továbbra is szállítanak, és az oda tartó megbízások száma is nő.

Tóth szerint a kezdeti időszakra jellemző gyér forgalom márciusra már visszaállt a korábban megszokott erősebb forgalomra, mivel a fuvarozók a kezdeti fennakadásokat már leküzdötték – ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt még mindig nehéz Nagy-Britanniába szállítani, hiszen a vonat- és a kompjáratokon csökkentették a szállítható kamionok számát a biztonsági védőtávolság betartása miatt, jelenleg pedig ez határozza meg leginkább, hogy mennyit kell várni egy fuvarnál.

Ennek ellenére a cég nem csökkentette az angliai fuvarok számát, sőt, még növelték a kapacitást is, mivel Tóth elmondása szerint

több szállítmányozással foglalkozó cég jelentősen csökkentette vagy időszakosan fel is függesztette az Egyesült Királyság felé tartó fuvarjait.

Hasonlóan látja Potsubay is. A Waberer’s szintén növelte a fuvarjainak a számát, bár náluk leginkább ez amiatt következett be, mert a megnőtt tranzitidő miatt csak újabb kamionok bevonásával tudják teljesíteni ugyanazon volumenű kiszolgálást – annak ellenére, hogy a cég már 2020 első felében elkezdett felkészülni a brexit jelentette kihívásokra.

Mikor normalizálódhat a Nagy-Britanniába tartó kereskedelem?

A kilépést követő komolyabb nehézségek egy részét az Azonnalinak megszólaló két cég már maguk mögött hagyta, szerintük kezd rutinszerűvé válni a fuvarozás, ugyanakkor Potsubay szerint ez nem jelenti azt, hogy bármi is könnyebbé vált volna –

egyszerűen a mindennapi munka részéve váltak az új adminisztrációs feladatok.

Tóth úgy látja, hogy márciusban már kezd visszaállni a megszokott mennyiségű forgalom, és „mostanra stabilizálódott a helyzet”, ugyanakkor szerinte a legnagyobb kihívást most a koronavírus-járvány jelenti, ez jobban nehezíti a szállítmányozást, mint a Brexit.

Arra, hogy mikorra válik „megszokottá” az új rendszer az egész piac számára, a fuvarozócégek munkatársai nem akartak jóslásba bocsátkozni, mivel április 1-től, illetve július 1-től is új szabályok fognak életbe lépni – ezekről bővebben itt írtunk korábban.

NYITÓKÉP:  Az Egyesült Királyság legforgalmasabb átkelőhelye, a doveri kikötő. Fotó: Ethan Wilkinson / Unsplash

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek