+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. május 6. csütörtök, 09:33
A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

Hiába sikerült megegyezni a kilépési tárgyalások során az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a halászat kérdése kapcsán, Franciaországban továbbra sem örülnek annak, hogy több mint 40 év után a észak-franciaországi halászok egy jelentős része kénytelen máshol kidobni a hálóját, ugyanis a brexitmegállapodás értelmében 2026-ig 25 százalékkal csökkentik az EU-tagállamok halászainak a hozzáférését a brit felségvizekhez.

 

Azonban e vállalás mellé az is jár, hogy innentől kezdve a brit hatóságok adhatnak engedélyt a halászoknak, hogy a brit vizeken halászhatnak-e vagy sem, a britek pedig az alapján döntenek erről, hogy ha a kérvényező be tudja bizonyítani, hogy a halászhajónak „történelmi joga” van a brit vizekhez.

 

Ezt a feltételt mindenki elfogadja, hiszen a brexitmegállapodásban is ez szerepel, azonban a francia halászok úgy vélik, hogy a normandiai partokhoz nagyon közeli, ám a brit korona alá tartozó Jersey szigete visszaél a hatalmával: eddig mindössze 41 engedélyt adott ki, ezért csütörtök délelőttre száz halászhajóval tüntetést szerveznek a francia halászok a Csatorna-szigetek legnagyobbikára.

 

Ugyan a halászok azt mondták, hogy nem fogják blokkolni a sziget legnagyobb kikötőjét, azonban Boris Johnson aggódik emiatt,

 

ezért elővigyázatosságból a brit királyi haditengerészet két járőrhajóját küldte el a szigetre.

 

Egymást fenyegetik a fraciák és a britek

 

A francia tengerészeti miniszter, Annick Girardin kedden még arról beszélt, hogy országa kész „megtorló intézkedéseket” bevezetni, ha a britek szándékosan diszkriminálják a francia halászokat, és azt is kilátásba helyezte, hogy Franciaország 

 

a sziget áramellátásának 95 százalékát nyújtó francia áramszolgáltatást egyszerűen felfüggesztené.

 

Girardin ugyan sajnálja, hogy így alakult, de jelezte, „megtesszük, ha kell”.

 

Johnson és Jersey kormányfője, John Le Fondré ezt elfogadhatatlannak tartja, és attól tartanak, hogy a helyzet eszkalálódni fog – ezért kért Le Fondré segítséget Johnsontól, aki küldött két hadihajót a térségbe.

 

A vita alapját egyébként az adja, hogy több francia halászhajó nem kapott engedélyt, hogy Jersey vizein halásszanak, és a franciák azt állítják, hogy a brexitmegállapodáson kívül újabb követelményeket támasztottak a halászati engedélyekhez, amit előzetesen London nem egyeztetett Párizzsal. Jersey ugyanis csak akkor ad ki engedélyt, ha a halászok bebizonyítják, hogy az elmúlt évben 10 napot is halásztak Jersey vizein, emellett pedig olyan technikai feltételeket is szabtak, amik korábban nem voltak, és csak az engedélyeztetés közben derültek ki.

 

A BBC tudósítása szerint

 

a francia halászok úgy vélik, hogy az új követelményekkel szinte lehetetlen engedélyt szerezni,

 

és a briteknek csupán az a céljuk, hogy ellehetetlenítsék, hogy engedélyt kapjanak. Ugyanakkor Jersey belügyminisztere, Ian Gorst még úgy nyilatkozott szerdán, hogy szerinte találnak majd megoldást, és több időt biztosítanak a majd a franciáknak, hogy benyújthassák az engedélyhez a bizonyítékokat.

 

Az ügybe beszállt az Európai Unió is: a Bizottság még kedden küldött levelet Johnsonnak, amiben magyarázatot várnak a brit miniszterelnöktől, hogy miért nem értesítették előre Brüsszelt, miközben a megállapodás szerint ez kötelező. Ezenkívül arra szólították fel a briteket, hogy addig ne vezessék be az új követelményeket, amíg a britek meg nem indokolják, hogy erre miért van szükség. 

 

A halászat a brit GDP évi kevesebb, mint 0,1 százalékát adja, míg a francia GDP-nek az 1,6 százalékát – igaz, ha beleszámítjuk a mezőgazdaságot és az erdészetet is.

 

Jersey szigete egyébként itt található:

 

FOTÓ: TUBS / WIKIMEDIA COMMONS.

 

NYITÓKÉP: Az egyik Jerseybe küldött hadihajó, a HMS Tamar még egy korábbi bevetésen. FOTÓ: Brit Haditengerészet

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás