Hét történet, amiből megérted, hogyan léptek ki a britek az EU-ból pont öt éve

2021.06.23. 17:10

Hosszú utat jártak be a brit politikusok, míg végül sikerült elérniük azt, amire pontosan öt évvel ezelőtt a többség szavazott: kilépni az Európai Unióból. Elég változatos éveken vannak túl, de hogyan jutottak el idáig? A hét legviccesebb és legabszurdabb történeten keresztül megmutatjuk!

Hét történet, amiből megérted, hogyan léptek ki a britek az EU-ból pont öt éve

Pontosan öt éve, 2016. június 23-án tartották a brexitnépszavazást, ahol a brit pártrendszerre jellemző törésvonalakat újrarajzolták:

a kilépés és a maradás mellett is a Konzervatív Párt két meghatározó figurája kampányolt.

A maradást az akkori miniszterelnök, David Cameron képviselte, aki kampányában leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy ugyan az EU nem tökéletes, de a briteknek így is jobb helyük van az EU-ban, amit belülről legalább meg tudnak reformálni. Emellett még arra helyezte a hangsúlyt, hogy egy esetleges kilépés következtében mennyire bizonytalan a jövő, az mennyire visszafogná majd a brit gazdaság teljesítőképességét, ezért a helyes döntés a status quo és a maradás.

A kilépés túloldalán két egymástól külön kampányoló csapat is volt: a hivatalos tory álláspontot a Vote Leave képviselte, aminek reklámarca Boris Johnson korábbi londoni főpolgármester, míg a kampány valódi megtervezője Dominic Cummings volt. Kampányuk szlogenje a „Szerezzük vissza az irányítást!” volt, amivel leginkább egy érzést akartak adni a választóknak konkrét tervek helyett. Mellettük – de nem velük – kampányolt még az akkor még EP-képviselő Nigel Farage és pártja, a UKIP is, akik leginkább a migrációra húzták fel a kampányukat, meg persze arra, hogy a kelet-európai munkások elveszik a britek munkáját. A népszavazást végül Boris Johnsonék és a távozáspártiak nyerték 51,89 százalékkal, aminek következtében David Cameron lemondásra kényszerült.

De hogy jutottak el öt év alatt a kilépésig? Nézzük meg a legabszurdabb és legviccesebb történetekkel, hogy végül hogyan sikerült Boris Johnsonnak a „let’s get brexit done” ígéretét teljesíteni!

1. Talán nem kellett volna mindent ígérni a kampányban

A népszavazás másnapján a legtöbb politikus kamerák elé állt. Ki azért, hogy bejelentse lemondását, ki azért, hogy a győzelem mámorában kifejtse, hogyan fogják teljesíteni az ígéreteket. Előbbiek közé David Cameron, a Konzervatív Párt elnöke és akkori brit miniszterelnök tartozik, míg utóbbiba többek között Nigel Farage, a UKIP nevű minipárt elnöke. 

Farage-ot élő adásban kérdezték meg, hogy most akkor tényleg ilyen sok pénz jut majd az egészségügyre, ha már nem kell fizetni az EU-tagságért, és hogy ő ezt garantálni tudja-e, ha már Boris Johnsonék ezzel kampányoltak, sőt, ezt az üzenetet még egy piros kampánybuszra is felfestették.

Farage élő adásban elmondta, hogy hiba volt ezt ígérnie Johnsonék kampányának,

de a riporter hajthatatlan volt, és utánakérdezett, hogy akkor mégis miért ezzel kampányoltak, és garantálni tudja-e Farage, hogy teljesülni fog-e ez az ígéret, azonban mivel ezt nem Farage kampánycsapata ígérte, így egy kínos, egymás mellett kicsit elbeszélő beszélgetést nézhettek végig a Good Morning Britain nézői a népszavazás reggelén.

2. Az előrehozott választás, amit Theresa May nagyon benézett

Miután David Cameron lemondott miniszterelnöki, illetve a Konzervatív Pártban betöltött minden posztjáról, elindult a versengés a toryk között, hogy ki legyen Cameron utódja, és ki legyen az a miniszterelnök, akinek a történelemkönyvek lapjain összeforr a neve a brexittel. A választás végül Theresa May-re esett, aki amúgy a maradás mellett kampányolt.

May ugyan végül nem tudta végigvinni a kilépést, abba belebukott, miután háromszor is leszavazták a Képviselőházban az EU-val megkötött alkuját. Azonban May kapcsán nem ez a legnagyobb pofon, hanem az, hogy megválasztása után előrehozott választásokat tartottak, hogy növelje a kilépéspárti képviselők számát, azonban ebbe már ekkor kishíján belebukott:

May nemhogy növelni nem tudta többségét Westminsterben, az ugyanis olyan mértékben csökkent, hogy az északír unionista DUP külső segítségére volt szükség a többséghez.

May végül nem 2017-ban bukott bele a brexitbe, hanem 2019-ben. Utódja, Boris Johnson is először előrehozott választással próbálkozott, de May-jel ellentétben vele történelmi sikert ért el a Konzervatív Párt, majd 2020. január 31-én megtörtént a politikai, míg 2021. január 1-jével pedig a gazdasági brexit is.

3. Boris Johnson egy munkavacsora közben jött rá, hogy az északírek nélkül nincs brexit

May leginkább az ún. backstopba bukott bele, ugyanis May terve szerint az Egyesült Királyság addig nem hagyta volna el a közös piacot, amíg Észak-Írország helyzetét nem rendezi az EU és a brit kormány. Észak-Írország ugyanis egy nagyon speciális ország: az Egyesült Királyság részeként nekik is el kellett hagyniuk az EU-t, azonban az Ír-szigeten dúló vérzivataros harcokat az 1998-as nagypénteki egyezménnyel úgy sikerült lezárni, hogy kimondták: nem lehet határ az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között.

Azonban a kilépés miatt valahogy meg kell akadályozni, hogy ellenőrizetlenül kerülhessenek át javak az Egyesesült Királyság, illetve az Európai Unió területére egymástól – May ezt úgy oldotta volna meg, hogy addig nem hagyja el az ország a közös piacot, amíg ezt a problémát valahogy meg nem oldják. Boris Johnson már másképp gondolkodott, ő mindenképpen véghez akarta vinni a brexitet, méghozzá nem úgy, hogy a kilépést akár az örökkévalóságig lehetett volna húzni. Elő is hozakodott egy tervvel, miszerint Észak-Írországra a kilépés után az élelmiszerekre és a haszonállatokra vonatkozó EU-s szabályok továbbra is érvényben maradnának, azonban ez még továbbra sem jelentett volna megoldást az északír problémára.

Minderre Johnson az Európai Bizottság akkori elnökével, Jean-Claude Junckerrel tartott munkavacsorán döbbent rá.

Johnsonnak végül sikerült előállnia egy jobb tervvel, az ún. északír protokollal, ami alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság részeként elhagyta az Európai Uniót, azonban a közös piacot nem, hogy ne létesítsenek ismét határokat az Ír-szigeten. Ezzel azonban a magukat britnek valló unionista északírek – akik az északírek mintegy 35-40 százalékát adhatják – egyáltalán nem elégedettek, és az északír protokoll miatt politikai válság alakult ki Észak-Írországban.

4. A soha véget nem érős, kilépés nélküli brexit

Ugyan már 2016-ban a népszavazáson megszavazták az EU-ból való kilépést a britek, majd miután a parlament is megszavazta, Theresa May 2017. március 29-én elindította a brilépést jelentő 50. cikkelyes eljárást, azonban az aktuális határidőkre soha nem sikerült az EU és a brit kormány főtárgyalóinak megállapodnia, ezért mindig halasztást kértek.

Így éveken keresztül a kilépés nélküli brexittel szórakoztatták a britek a nagyérdemű közönséget.

Először 2019. március 29-én lett volna a kilépés, de ezt végül március 14-én 2019. június 30-ra halasztották. Mivel azonban ebben a három hónapban sem sikerült megállapodnia a May-kormánynak a kilépésről, ezért már április 10-én azt kérték a britek, hogy csak október 31-ig kelljen megállapodniuk. Azonban mivel ezt sem sikerült, ezért már a brexitbe belebukó Mayt követő Boris Johnson kérte azt az EU-tól, hogy 2020. január 31-ig halasszák el a kilépést. 

Eddigre sikerült megállapodni a kilépés egy részéről, azonban a legfontosabb kérdésekről, mint például a kereskedelmi megállapodásról a február 1-jével megkezdődött az átmeneti időszakban döntöttek, ami 2021. január 1-ig tartott.

Sokáig úgy tűnt, hogy az átmeneti időszakot is meg kell hosszabbítani, mert a halászat, a vállalkozások kormányzati támogatása, illetve a jövőben felmerülő kérdések jogi döntéséről nem sikerül egyezséget kötni, ez azonban végül 2020. december 24-én sikerült:

így 2021. január 1-jével, az átmeneti időszak lejártával a politikai brexit után megtörtént a gazdasági is.

BORIS JOHNSON EZZEL A KÉPPEL ÜNNEPELTE 2020. DECEMBER 24-ÉN, HOGY SIKERÜLT MEGÁLLAPODNIA AZ EU ÉS A BRIT KORMÁNY FŐTÁRGYALÓINAK. FOTÓ: BORIS JOHNSON / FACEBOOK

5. A nagy halháború, ami miatt majdnem borult az egész megállapodás

Az EU-s és a brit tárgyalók leginkább a halászat kérdésén feszültek egymásnak, hiszen a brit tagság megszűnésével az Egyesült Királyság kilépett az EU Közös Halászati Politikájából (KHP). A KHP-nek a lényege, hogy mindegyik tagállam halászhat egy másik tagállamhoz tartozó vizeken, azonban a halpopuláció fenntartása érdekében kvóták vannak.

A tárgyalások során az EU azt szerette volna, hogy maradjon a status quo, míg a britek mindenképpen változtatni szerettek volna ezen, hiszen a brit vizekből a halak többségét az uniós tagállamok halászai fogták ki – 2019-ben például a teljes kvóta 55 százalékát.

A halászati kérdések annak ellenére akadályozták a megállapodást, hogy az éves brit GDP-nek mindössze 0,1 százalékát adja,

de a felek nem igazán voltak hajlandóak engedni másiknak.

Azonban végül sikerült megállapodni, ami szerint a britek dönthetik el, hogy kik halászhatnak, viszont az arányokat csak kicsit csökkentették. Ennek ellenére a britek sokszor nem adták meg az engedélyt az uniós hajóknak a halászatra, ezért az Egyesült Királysághoz tartozó Jersey-re a francia halászok tüntetést is szerveztek.

Mivel Johnsonék azon aggódtak, hogy blokád alá veszik a szigetet, ezért két brit hadihajót küldtek oda, hogy elrettentsék a franciákat.

A tüntetés végül hatást ért, és kompromisszum született, mindenesetre az első komolyabb EU-brit konfliktust a brexit következtében Johnson elrettentéssel próbálta megoldani.

6. A brexit miatt teljesen megosztottá vált a brit politika

A népszavazás következtében sokat változott a brit pártrendszer. Míg korábban a különböző társadalmi és gazdasági kérdések mentén lehetett elkülöníteni a pártokat, azonban 

2016 óta a kilépéshez való viszonyulás határozza meg a brit belpolitikát.

A Konzervatív Párt teljesen a kilépéspártiak pártjává vált, ezért vannak olyan korábbi párttagok, akik egyszerűen kiléptek a pártból, míg például John Bercow egyszerűen átlépett a Munkáspártba, mert szerinte Johnson egy „reakciós, populista, nacionalista és idegengyűlölő” politikát folytat, és már nem ismer rá arra a pártra, amibe még egykor belépett.

Közben a Munkáspárt romokban hever: Jeremy Corbyn a 2019-es előrehozott választásokon a párt legrosszabb eredményét érte el 1935 óta, amiért le is mondott posztjáról. Azonban az őt követő Keir Starmernek sem sikerült eddig javítani a párt megbecsülésén, ugyanis az önkormányzati választásokon, illetve a korábban a Munkáspárt északi bástyájának számító Hartlepool városában is alulmaradtak a munkáspárti jelöltek a torykkal szemben.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a brit parlamentarizmus történetében még sohasem volt olyan megosztott az ország, mint 2021-ben, és

a brit társadalom fele is úgy látja, hogy ennyire még sosem volt polarizált az Egyesült Királyság.

7.  Egyben marad-e az Egyesült Királyság?

Már 2016-ban, a brexitnépszavazás másnapján megszólaltak a vészharangok,

mivel Skócia és Észak-Írország többsége is a maradás mellett döntött,

azonban mivel az Egyesült Királyság legnagyobb országában, Angliában a kilépés mellett döntöttek, ezért a skótoknak és az északíreknek is akaratuk ellenére kellett elfogadni az eredményt.

A skót első miniszter, Nicola Sturgeon ezért már 2016-ban újabb skót függetlenségi népszavazást követelt, mondván: a brexit miatt megváltoztak a körülmények és a skótok biztosan másképp döntöttek volna 2014-ben, ha tudták volna, hogy két évvel később akaratuk ellenére el kéne hagyniuk az Európai Uniót.

Azonban sem May, sem Johnson nem hajlandó engedi Sturgeonnak, aki emiatt a 2021-es skót parlamenti választásokat a második függetlenségi népszavazással kötötte össze: ha a skótok elégedetlenek Johnson hajthatatlanságával, akkor szavazzanak a kilépéspártiakra, hogy így üzenjék meg nekik: a skótok újabb népszavazást akarnak.

Végül három függetlenségpárti erőből kettőnek sikerült bejutnia a skót parlamentbe, és együtt többségük is van Holyroodban – ugyanakkor Johnson még mindig nem hajlandó 2055-nél hamarabb kiírni egy újabb skót függetlenségi népszavazást.

íGY TÜNTETETT AZ ÍR NACIONALISTA TRADÍCIÓ LEGNAGYOBB PÁRTJA, A SINN FÉIN, AMIKOR 2019-BEN BORIS JOHNSON BELFASTBA LÁTOGATOTT. FOTÓ: SINN FÉIN / FLICKR

Észak-Írországban még ennél is bonyolultabb a helyzet: az 1,9 milliós ország ugyanis úgy lépett ki az Egyesült Királyság részeként az EU-ból, hogy az uniós közös piac része maradt, így jelenleg egy gazdasági határ választja el az északíreket az Egyesült Királyság többi részétől.

Emiatt egyre nagyobb politikai válság alakul ki Észak-Írországban,

ahol az ír nacionalista tradíció azt követeli, hogy az északírek szavazhassanak arról, hogy az Egyesült Királyság vagy az Ír Köztársaság részei szeretnének-e lenni, míg a brit unionisták az északír protokoll eltörlését követelik, mivel a protokoll miatt úgy érzik, hogy másodrendű brit állampolgárokká váltak saját országukon belül, emiatt 2021 áprilisában országszerte tüntetéseket is tartottak.

Így rövidtávon kérdéses, hogy Johnson és a toryk miként lesznek képesek egyben tartani az országot és egyesíteni azt, hiszen az Egyesült Királyság két országában is a társadalom egy nem elhanyagolható része szakítani akar a monarchiával. Azonban hosszútávon még siker is lehet a kilépés, de ezt majd csak a történészek fogják tudni megállapítani.

NYITÓKÉP: Boris Johnson, David Cameron, Nigel Farage és Theresa May FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek