Mégis min vitázik az EU és az Egyesült Királyság, ha a britek már kiléptek az Unióból?

Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!

Múlt hét hétfőn Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke és a brit-EU-s vegyes bizottság EU-s elnöke bejelentette: 

illetve mert nem konzultált a vegyes bizottsággal, mielőtt egyoldalúan meghosszabbította a Nagy-Britanniából Észak-Írországba folyó árucikkek ellenőrzésének szüneteltetésére vonatkozó időszakot.

De mi is az az északír protokoll és mi a problémája az EU-nak?

Az EU-ból való kilépésükkor a britek a közös piacot is elhagyták. Ez már csak azért is problémát jelent Észak-Írország helyzetére nézve, hiszen

Az 1998-ban megkötött egyezmény hatalmas lépés volt a béke felé az Ír-szigeten: az Ír-Északír határ miatt ugyanis még egészen a nyolcvanas évekig halálos áldozatokat követelő terrorcselekmények rázták meg az Egyesült Királyságot.

A köztársaságpártiak (akik az ír újraegyesülés hívei) ugyanis elfogadhatatlannak tartották az igen szigorú, sokszor katonák által őrzött határátkelőt. Az unionisták miatt viszont – mivel ők elsősorban britnek vallják magukat – az Egyesült Királyság része akarnak maradni, így kizárt volt újraegyesítés lehetősége.

Kompromisszumos megoldásként minden határellenőrzést eltöröltek. Az egyezményt az EU-nak köszönhetően lehetett megkötni, hiszen akkor még mindkét állam tagja volt a közös piacnak, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a két állam között eltöröljék a fizikai határokat.

Azonban a brexit bonyodalmat okozott, hiszen

ami megsértette volna a nagypénteki egyezmény egyik kulcspontját.

Hogy ezt elkerüljék, és hogy a briteknek ne kelljen a közös piacban lenniük – ezáltal a közös piac szabályai alapján kereskedniük –, kompromisszumos megoldás született: kvázi egy gazdasági határ született Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, tehát

mivel az Ír-szigeten lévő nyitott határ miatt azok könnyen átjuthatnak az Ír Köztársaságba, és ezáltal az EU-s közös piacra. Ez a brexitmegállapodásban az ún. északír protokoll.

Ehhez a kompromisszumhoz viszont a brit kormány feláldozta az északír unionisták érdekeit, akiket természetesen zavar, hogy nem kereskedhetnek tovább zökkenőmentesen az ország többi részével. A „tengeri határt” Nagy-Britanniától való eltávolodásként értékelik.

Mivel egyértelmű volt, hogy ez a helyzet problémákat fog okozni Észak-Írországban, amolyan biztonsági lépésként a felek megegyeztek, hogy bizonyos termékekre egy átmeneti időszak végéig, április 1-ig nem vonatkoznak a bevezetendő ellenőrzések.

Papíron működik, a gyakorlatban már problémás az északír protokoll

A probléma az, hogy a még nem teljesen implementált szabályrendszer is gondokat okozott az elmúlt három hónapban.

A további bonyodalmak elkerülése érdekében a britek bejelentették, hogy bizonyos cikkekre, például a levélcsomagok és mezőgazdasági élelmiszerek ellenőrzésére még 6 hónappal, október 1-ig kitolják az átmeneti időszakot, tehát nem ellenőrzik továbbra sem ezeket a termékeket az Ír-tengeren.

Ezzel az EU-nak alapvetően két problémája van. Ahogy az Európai BIzottság az uniós-brit vegyes bizottság társelnöke, Maroš Šefčovič hivatalos levelében írta, ez már önmagában megsérti a brexitmegállapodást, hiszen abban világosan szerepel, hogy ennek az átmeneti időszaknak április elsején véget kell vetni.

Brüsszel azért ragaszkodik az ellenőrzéshez, mert nem akarja, hogy olyan cikkek kerüljenek át Észak-Írországon keresztül Írországba és ezáltal a közös piacra, amelyek nem felelnek meg az EU-s szabványnak, ahogy azt sem, hogy Észak-Írországon keresztül csempésszenek az Egyesült Királyságba termékeket.

A második pont amiért az EU elindította a kötelezettségszegési eljárást a britek ellen az, hogy szerintük a britek a jóhiszeműségi passzust is megszegték, hiszen a brexitmegállapodás értelmében amennyiben probléma merül fel bármelyik oldalon, a brit és EU-s diplomatákból álló úgynevezett Közös Bizottságon keresztül kell megoldást találni.

A britek azonban egyoldalúan akarják felülírni a megkötött egyezményt, amivel gyakorlatilag megsértik a nemzetközi jogot. Mivel az Egyesült Királyság egybentartásáért felelős brit miniszter, Michael Gove és Šefčovič többször beszéltek, de nem jutottak dűlőre, így

A brit kormány álláspontja szerint a hosszabbítás pusztán egy átmeneti döntés, ami sok nemzetközi kereskedelmi egyezmény megkötése után be szokott következni, és alapvetően nem sérti a megállapodást. Azonban sajtóértesülések szerint a brit kormány az átmeneti időszak egyes elemeit 2023-ig akarja meghosszabbítani.

Az EU által elindított eljárásra a briteknek egy hónapja van reagálni. Amennyiben az Unió a válaszukkal nem elégedett, hivatalosan is kérheti, hogy az Egyesült Királyság azonnal változtasson irányt. Ha azonban ez nem történik meg, akkor az Európai Bíróság dönt az ügyben. A jóhiszeműségi ponttal kapcsolatban, ha a britek nem ülnek le a Közös Bizottságba tárgyalni, akkor az EU választottbírósági eljárást kezdeményezhet, ami először pénzbüntetést, de

Miért döntöttek egyoldalúan a britek?

Az átmeneti időszak egyoldalú meghosszabbítása már csak azért is érdekes, mert a brit és az ír fél számára is nyilvánvaló, hogy jelenleg problémák vannak Észak-Írországban, így valószínűleg az EU nyitott lett volna tárgyalások után közösen meghosszabbítani az átmeneti időszakot – ezt azonban a britek mindenféle konzultáció és előzetes bejelentés nélkül tették meg, ami tovább mérgezi London és Brüsszel kapcsolatát.

A britek a hosszabbítást nem sokkal azután jelentették be, hogy Boris Johnson miniszterelnök a briteket a brexittárgyalások során képviselő főtárgyalót, David Frostot nevezte ki nemzetközi és EU-ügyi államtitkárrá. Frostnak brexitfőtárgyalói pozícióján túl egyébként rengeteg tapasztalata van az EU-ban (több európai követségen, illetve Brüsszelben is dolgozott), így az őt ismerők épp az ő héja módszereit vélik felfedezni a konfrontatívabb brit politika mögött.

Frost kinevezése és a britek konfrontatívabb hozzáállása azért is érdekes, mert az ír közmédia brüsszeli tudósítója, Tony Conelly szerint február végén mindkét fél némi konszolidációt várt az első pár döcögős hónap után, valamint szimbolikus és északír ügyeket érintő ügyekben gesztusokat tettek volna egymásnak, amolyan új kezdetet jelezve a kapcsolatukban.

Mujtaba Rahman brit EU-s politikai elemző szerint a brit kormány keményvonalas viselkedése annak köszönhető, hogy Londonban úgy értékelik,

hiszen Theresa May konstruktívabb és közelebbi együttműködést szorgalmazó politikája hatalmas kudarcot vallott.

A két fél közötti kapcsolat elsősorban a brexit elengedhetetlen folyományaként romlott meg, de akkor került mélypontra, amikor ősszel Boris Johnson meg akarta sérteni a kilépési egyezményt, és ezáltal a nemzetközi jogot (Šefčovič ezt meg is említi a közleményben). Már akkor is az északír protokoll volt a középpontban, ami jól mutatja, hogy a jövő brit-EU-csatározásai elsősorban Észak-Írországban fognak lezajlani.

Novemberben Boris Johnson egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amiben megengedte volna, hogy Észak-Írország törvényhozása bizonyos kereskedelmi szabályokról egyedül döntsön, mint például az állami támogatások vagy a környezetvédelem, ami már az említett protokoll értelmében szembemegy a brexitmegállapodással, mivel Észak-Írország gyakorlatilag tagja a közös piacnak, és emiatt ezekről a Közös Bizottságban kellene dönteni. Végül nemzetközi, EU-s, és belső nyomásra elálltak a javaslattól.

Azóta több összezördülés is történt: volt, hogy az EU a nagypénteki egyezményt és a brexitmegállapodást megszegve ellenőrizni akarta az Észak-Írországba szállítandó vakcinákat; a brit kormány nem hajlandó elismerni az EU-s nagykövetet nagykövetként, illetve nemrég az EU fenyegette meg a briteket azzal, hogy átmenetileg megtiltja a koronavírus elleni vakcinák Egyesült Királyságba való exportját. A Bizottság álláspontja szerint szerződésük van arról, hogy az AstraZeneca a brit gyáraikból is szállítson Európába vakcinákat, aminek nem tesz eleget. A britek viszont azt mondják, hogy nekik is van szerződésük EU-s gyárakból érkező vakcinákra, tehát az Unió ezzel egy teljesen jogosan megkötött szerződés kivitelezésébe avatkozna bele.

Nem jogi, politikai feszültség

A brit keményvonalas fellépés a brexitre szavazóknak is szól, akik értékelik az EU-val szembeni keménykedést. Az AstraZeneca körüli affér óta viszont még az egyébként kevésbé nacionalista orgánumok, például a Guardian is hajlamos kissé ellenségesebben írni az európai politikáról, így médiaellensúlya nem nagyon van Johnsonék narratívájának.  

A megállapodás értelmében Észak-Írország brit országrészként gazdaságilag gyakorlatilag jobban be van épülve egy külső rendszerbe (az európai közös piacba), mint az ország többi részébe, és erőteljesen kérdéses, hogy ez a helyzet hosszútávon mennyire fenntartható.

Ez egyrészt már most társadalmi feszültségeket szül az északír unionisták részéről, amit, ha esetleg helyi kormány- vagy társadalmi válsággá fajul, Johnsonék úgy akarnak majd beállítani, hogy az az EU rugalmatlansága miatt történt. Ezt a kártyát akkor is elsüthetik, ha egyszerűen az északír protokoll újratárgyalását szeretnék kierőszakolni.

Ha elhiteti a szavazóival, hogy a brexit-deal nem önmagában hibás, hanem az EU rugalmatlan, Johnsonnak nem kell magyarázkodnia, hogy miért vannak bajok a 2019-es választásokkor teljesen készként hirdetett brexitmegállapodással kapcsolatban.

Az Egyesült Államoknak kiemelt szerep juthat a konfliktusban

A két fél közötti mediálásra valószínűleg az ír diplomáciai lobbizás által sokszor kiválóan befolyásolt USA van a legjobb pozícióban, hiszen ők alapvetően mindkét fél szövetségesei, illetve a nagypénteki egyezmény fenntartásával kapcsolatban pártokon felüli politikai konszenzus van az Egyesült Államokban.

A Szent Patrik-nap alkalmából történő amerikai elnöki és ír miniszterelnöki virtuális találkozó után Joe Biden hangsúlyozta, hogy a nagypénteki egyezményt mindenáron be kell tartani, amihez „minden nemzetközi egyezmény jóhiszemű betartása szükséges”, utalva a konfliktusra és jelezve, hogy a Biden-adminisztráció nem feltétlenül nézi jó szemmel az Egyesült Királyság magánakcióját.

Ez a Johnson-kormány szempontjából azért fontos, mert

aki egyébként katolikus-ír identitását aktívan ápolja. A demokraták már a novemberi választások előtt is többször jelezték, hogy a nagypénteki egyezmény betartása alapvető feltétele egy brit-amerikai kereskedelmi egyezménynek.

A szerző a brit politikával foglalkozó Alsóház Podcast szerkesztője.

NYITÓKÉP:  Andrew Parsons / Flickr, Daina Le Lardic / European Parliament