+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. január 16. szombat, 11:09
A CDU szombaton 1001 küldött részvételével egy teljesen digitális konferencia keretében választja meg az új pártelnökét, akinek esélye lehet a párt kancellárjelöltjévé is válnia. Az első fordulóban nagyon szoros verseny alakult ki Friedrich Merz és Armin Laschet között. A második fordulóban Laschet kevesebb, mint hatvan szavazattal megelőzte Merzet, akinek idén sem sikerült a politikai visszatérés.

Megvan az eredmény, hogy ki vezetheti a CDU-t elnökként az őszi parlamenti választásokon. A párt szombati kongresszusa a második fordulóban

 

Armin Laschetet, Észak-Rajna-Veszfália miniszterelnökét választotta meg 521 szavazattal új pártelnöknek.

 

Friedrich Merz a második fordulóban 466 szavazatot kapott. Szoros eredmény, de ezzel eldőlt, hogy Friedrich Merznek idén se sikerült a visszatérés. A párt irányítását a centrista politikát hirdető Armin Laschet – párban Jens Spahn egészségügyi miniszterrel – veszi át. Ez persze

 

nem jelenti, hogy Laschet automatikusan a CDU/CSU kancellárjelöltje lesz

 

– ezt nem is jelentette jelenleg be. Akár Spahnnak, akár a CSU elnökének, Markus Södernek is átengedheti a posztot. Bár az is igaz: egy tartományi miniszterelnök számára nem a pártelnökség, hanem csak egy kancellárság tekinthető igazán előrelépésnek.

 

Armin Laschet az eredmény utáni beszédében először Norbert Röttgennek mondott köszönetet, majd Merzhez fordult, és neki is köszönetet mondott, de hirtelen nem jutott eszébe, miért is – végül azért, „hogy ezt végigcsináltuk“. Merz is tartott beszédet, elmondta, hogy ha kemény is volt, őt mindig az ügy érdekli.

 

Mi történt délelött?

 

Pénteken kezdődött el a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító kongresszusa, amit a kínai koronavírus miatt teljesen digitálisan tartanak. A kongresszusra azért lett szükség, mert Annegret Kramp-Karrenbauer, aki 2018-ben lett Angela Merkel utóda a CDU élén, nem tudta maga mögött egyesíteni a CDU-t, ezért tavaly év elején lemondott. A járvány miatt mostanáig húzódott a kongresszus megkezdése.

 

A mostanin már három nyugatnémet katolikus férfi indul: Armin Laschet, Friedrich Merz és Norbert Röttgen. Noha a CDU/CSU szövetségében – két kivétellel – eddig mindig a nagyobb CDU adta a kancellárjelöltet, jelenleg még nem biztos, hogy a szombaton megválasztott CDU-elnök lesz a közös jelölt. Egyrészről elképzelhető, hogy a CDU a soraiból mást jelöl, másrészről idén egy CSU-politikusnak – Markus Söder bajor kormányfőnek – is esélye lehetne.

 

MARKUS SÖDER BAJOR MINISZTERELNÖK PÉNTEKEN ÜDVÖZÖLTE A CDU KONGRESSZUSÁT. FOTÓ: TOBIAS KOCH, CDU / FB

 

Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt eddigi elnöke pénteken azt mondta:

 

„mi maradtunk, mi vagyunk, mi leszünk a közép pártja“.

 

Az eddigi elnök ezzel sok tekintetben a merkeli út mellett is kiállt, az elnökválasztáson pedig Laschetet támogatja.

 

Az elnökválasztásra szombaton került sor. Még délelőtt megszületett

 

az első forduló eredménye: Friedrich Merz 385, Armin Laschet 380, Norbert Röttgen pedig 224 szavazatot kapott.

 

Röttgen eredménye jelentősnek tűnik – de nem tudott bejutni a második fordulóba. Merz és Laschet között összesen öt szavaztnyi különbség volt csak az első fordulóban. Noha Röttgen hívei inkább a párt mérsékeltjei közül kerülnek ki, azaz Laschethez könnyebben lehet őket számítani – a helyzet nem ilyen egyszerű, azaz a verseny Merz és Laschet közötti verseny nyitott maradt.

 

A szavazások előtt a három politikus tartott beszédeket.

 

Laschet: Nem szabad polarizálni!

 

Az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök a trumpisták washingtoni ostromával kezdte a beszédét. Szerinte az ottani események megmutatnák, hova vezet a populizmus. Laschet úgy véli: akár Németországban is előfordulhatnak hasonló események. Itt megemlékezett Walter Lübckéről, a 2019-ben nácik által meggyilkolt CDU-politikusról.

 

Az antipopulista retorika egyértelműen Merz ellen szólt,

 

akit szokás is a német sajtóban – utalva Merz otthonára – „sauerlandi Trumpnak“ is nevezni. Laschet szerint nem polarizálni, megosztani kell, hanem „világosan kell beszélni“. „Mindig hallom, hogy polarizálni kell. Nem, nem kell! Polarizálni egyszerű“. Szerinte nem megosztani kell a társadalmat, hanem különféle embereket is összehozni.

 

Laschet kitért arra, hogy egyesek az ő mérsékelt, kompromisszumkereső útját egyszerű Merkel-folytatásnak tartanák. A politikus szerint Merkel 16 év alatt Németországot erősebbé tette, csökkent a munkanélküliség, felpörgött a gazdaság. Laschet szerint

 

nagyon sokan Merkelt ma is jobban tisztelik, mint a CDU-t.

 

Ennek oka szerinte a bizalom, és a CDU-nek ezt a bizalmat kell pártként is visszaszereznie és megtartania. Laschet emellett felsorolta, hogy miközben mások csak beszélnek a terveikről, ő a düsseldorfi kormány élén tettekkel bizonyított volna – többek között a digitalizációt vagy a közbiztonság megerősítését említette.

 

„A CDU-nak, amit én elképzelek, nincs szüksége egy CEO-ra“ – ütött oda Laschet Merznek, aki a gazdaság világából térne vissza a CDU élére. Laschet a beszéde végén megmutatta a bányász édesapjától kapott szerencseérmet, és átadta az édesapja üzenetét: „Mondd meg a küldötteknek, hogy megbízhatnak benned!“

 

Friedrich Merz: Ne legyen többé baloldali többség Németországban!

 

Laschet után Merz jött, aki a reklámvideójában megígérte, hogy „full time“ pártelnök lesz. A dúsgazdag üzletember, akit Merkel szorított ki a CDU vezetéséből 15 éve, azzal kezdte a beszédét, hogy mekkora siker egy kongresszust digitálisan rendezni: „Ez a 21. század CDU-ja“.

 

Merz szerint a mostani kongresszus feladata, hogy megválassza azt a csapatot, amelynek jó esélye lehet a CDU-t győzelemre vinni. A Laschethez képes jóval szürkébben, érzelmek nélkül beszélő Merz hosszan beszélt a koronavírusról, a járványhelyzetről és a gazdasági következményekről. Merz szerint Németországban minden adott ahhoz, hogy az emberek bizakodással tekintsenek a jövőbe: „Egy modern, dinamikus, társadalmilag igazságos, szociális országot akarunk“. Az utolsó két jelző kimondása nem lehetett könnyű a neoliberális Merznek – de tény: a CDU három alappillére a konzervativizmus, a gazdasági liberalizmus és a szociális kereszténydemokrácia.

 

Merz bírálta az energiapolitikát, szerinte ugyanis szél- és napenergiával nem lehet a német gazdaság és a háztartások igényeit kielégíteni.

 

„Itt kell majd alakítanunk“ – üzent közvetve hadat a merkeli Energiewendének.

 

Merz szerint az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a társadalmat továbbra is mértékletesség, a kompromisszumkeresés jellemezze. Ezért azonban mindennap meg kell küzdeni – még pedig azzal a céllal, hogy ne a baloldalé legyen a társadalmi közép. Elmondta:

 

azért lépett be 16 évesen a CDU-ba, hogy ne legyen soha többé baloldali többség a politikában.

 

De ő nem egy hatalompolitikai reklámügynökségbe lépett volna be, szerinte nem szabad az elveket feladni, hanem meg kell azokért küzdeni.

 

Merz szerint a CDU nevében a kereszténységre utaló „C“ a legfontosabb, ez szerinte a felelősségről szól. Merz „egy ideákkal teli pártban“ szeretne dolgozni – ami érthető kritikaként a merkeli pragmatizmus ellen. Merz azonban eloszlatta azon félelmeket vagy reményeket, hogy közeledne az AfD-hez:

 

„Velem és alattam sehol nem lesz együttműködés az AfD-vel“,

 

a szélsőjobboldali pártot a kommunális szinttől az Európai Parlamentig elfogadhatatlannak tartja. Szerinte „minden AfD-voks egy voks a piros-zöld-vörös koalícióra“. Merz azt kérte, hogy bízzanak benne az emberek, de „tudom, nem vállaltam könnyű feladatot“.

 

Röttgen: Fiatalabb, nőiesebb, modernebb CDU-t!

 

Röttgen azt mondta: ő eszméket kínál, kész alakítani a jövőt, orientálni szeretne. Részben kritikaként a merkeli kis lépések politikája ellen: „nem lehet mindig csak az események után futni – alakítani kell azokat“. Röttgen szerint ő ezen akaratnak a jelöltje.

 

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke azonban köszönetet mondott Merkelnek, és szerinte a kancellár eddigi politikájára lehet építeni a jövőt. Ez arról szól:, hogy „néppártnak kell maradnunk“. Röttgen szerint viszont ennek az a feltétele, hogy a párt tudjon együttmozogni a társadalommal – ezért szorgalmazza azt, hogy

 

„nőiesebbnek, fiatalabbnak kell lennünk“.

 

(A CDU legfiatalabb küldöttje, az erfurti Lili Fischer már bejelentette: ő mindenképp Röttgenre fog szavazni.)

 

Röttgen szerint a CDU neve maga a program –

 

a kereszténységre utaló C „program a nacionalizmus, az idegenellenesség, az antiszemitizmus ellen“.

 

Röttgen kiemelte, hogy a demokrácia ma sok tekintetben veszélyben van – Laschethez hasonlóan ő is a washingtoni eseményeket említette. Röttgen szerint azonban az AfD jelentette veszély nem legitimálhatja a „populista Linksparteit“ – itt utalva arra, hogy a szocdemek és a zöldek készek lennének a kommunistákkal koalíciót kötni.

 

Elismerte: „a jelöltségemmel meglepetést okoztam, versenyt, de én szeretem a versenyt“. De azt mondta: a jelöltsége ma véget ér, ezután mindenkinek közösen kell dolgoznia a CDU-éért. Szerinte elég lesz majd a parlamenti választások után koalíciókról beszélni. A célja az, hogy ne csak beszéljen a CDU a reformokról, a megújulásról, de tegye is: „Én akarom a javulást“. Érezhető volt, hogy Röttgen nagyon erősen akarja hangsúlyozni az akaratát, és hogy mennyire erős személyiség lenne ő – elvégre neki kell a jelöltek közül leginkább a jelentéktelenség vádjával megkűzdeni.

 

Röttgen a jövő fontos témái között említette, hogy a modernizáció nyertesei és vesztesei közötti árkot be kell temetni; szerinte jóval többet kell költeni az oktatásra; és Röttgen prioritásként említette a környezetvédelmet. De hozzátette: mindezt megelőzi a gazdasági fejlődés fontossága, anélkül nincs másutt se fejlődés.

 

„A jólétet először meg kell termelni.“

 

Szerinte ebben hatalmas szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak. „Mindent megteszünk – a haza iránti szeretetből és az Európa iránti szenvedélyből“ – mondta. Azt kérte, hogy mindenki képzelje el maga elé a legközelebbi szeretteit, „és akkor tudjuk, kiknek és miért csinálunk politikát“.

 

A beszédek után jött pár kérdés is. A semlegességet kissé sértette, hogy Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki Laschettel párban indul, külön is megszólalhatott. Egy másik kérdés pedig Friedrich Merz-cel volt kritikus, ugyanis a politikus szerinte túl közel van a CDU jobbszélén található, de a párthoz a neve ellenére szervezetileg sehogy sem kapcsolódó Werteunionhoz (Értékek Unióhoz). Merz azt mondta: az neki se tetszik, ha a Werteunion az ellenfeleit keményen támadja, de azt kéri, hogy a vitákat a párton belül folytassák le.

 

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke is köszöntötte a kongresszust.

 

Tusk kiemelte, hogy a CDU sokszor túl türelmes volt a jogállamra veszélyes tendenciákkal

 

– szerinte azonban most már itt lesz az idő, hogy közösen döntéseket hozzanak.

 

Hogy melyik CDU-elnökjelölt mit akar, és az milyen Európa-politikát és Orbánhoz való viszonyulást jelentene, itt foglalta össze nektek Techet Péter. Ő amúgy Norbert Röttgen mellett érvel: olvasd el, miért! Bukovics Martin pedig Friedrich Merz elnöksége mellett érvelt.

 

NYITÓKÉP: CDU-kongresszus / CDU, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás