A CDU-ban most kezdődnek el az igazi belharcok

A sorokat rendezik a német CDU-nál: Armin Laschet bukása miatt elképzelhető, hogy a 14 éve bosszúhadjáratát tervezgető Friedrich Merz lehet az egyik legesélyesebb a kormányzásból több mint másfél évtized után kikerülő, identitását kereső kereszténydemokrata párt vezetésére.

Szeptember 26-án tartottak szövetségi választásokat Németországban, ahol a jobbközép-konzervatív CDU-CSU-pártszövetség leszerepelt:

míg a 2017-es választáson 32,9 százalékot szereztek az uniópártok, addigra 2021-ben a Merkel nélküli pártszövetség már csak 24,1 százalékot,

ami 2017-hez képest 9 százalékponttal és közel 4 millió szavazattal rosszabb eredmény; emellett pedig a történelem során a legrosszabb eredménye a pártszövetségnek – az eddigi legrosszabb eredményt még 1949-ben érték el, amikor a Konrad Adenauer vezette szövetség 31 százalékot szerzett, míg az 1990-es német egyesülés után 2009-ben szerezték a legkevesebb szavazatot: ekkor a szavazatok 33,8 százalékát kapták meg,

ám a legnagyobb különbség e két korábbi és a mostani eredmény között, hogy az eredmények ellenére a korábbi választásokat követően mindkét esetben az uniópártok kormányra kerültek,

míg ez Laschettel a szövetség élén egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hiszen a választásokat megnyerő Olaf Scholz és az SPD jelenleg elég komoly koalíciós tárgyalásokat folytat a liberális FDP-vel és a Zöldekkel. Emellett egyre több jobboldali politikus jelenti ki biztosan, hogy a 16 évnyi Merkel-érát választási vereséggel és ellenzéki pozícióba kerüléssel zárja a CDU.

Így nem meglepő, hogy a választások után többen is bírálták a CDU idén januárban megválasztott elnökét, egyben az uniópártok kancellárjelöltjét, Armin Laschetet, aki a vereség miatt ránehezedő nyomás miatt már október 7-én meglebegtette, hajlandó lemondani.

Ugyan Laschet még pártelnöki pozíciójáról hivatalosan nem, csak a 2017 óta általa vezetett Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki pozíciójáról mondott le – erről is csak amiatt, mert a Bundestagban lesz képviselő –,

november 2-án a CDU elnöksége bejelentette, hogy decemberben fognak új pártelnököt választani, és az eddigiektől eltérően nem csak a delegáltak, hanem minden párttag szavazhat az új elnök személyéről.

Így az idei elnökválasztáson közel 400 ezer párttag fog dönteni az új elnök személyéről: szavazni december 4-16 között lehet, majd december 17-én derül ki, ki lesz a CDU új elnöke, amennyiben valamelyik jelölt a szavazatok 50 százalék + 1 szavazatát megszerzi – ha nem, akkor a második fordulóban a két legtöbb szavazatot szavazatot szerző jelölt verseng egymással, a győztest pedig január 14-én hirdetnék ki, akinek mandátumát egy héttel később a CDU pártkongresszusa is megerősíti.

Végleg leszámolhatnak a merkeli politikával a CDU-ban

Egy bukott választás után nem legegyszerűbb munka egy közel négymillió szavazót elvesztő párt vezetésének az átvétele,

másrészről az sem teszi túl vonzóvá a pozíciót, hogy három éven belül háromszor választanak új elnököt a CDU-ban,

ami mutatja, hogy Merkel távozásával hatalmas válságba került a párt, hiszen a Merkel utódjának szánt Annegret Kramp-Karrenbauer nem tudta maga mögött egyesíteni a pártot, emiatt távozott, míg Armin Laschet rosszul mérte fel saját politikai lehetőségeit, és részben saját magát lőtte lábon –  bár ebben Markus Söder CSU-vezér és bajor miniszterelnök is készségesen a segítségére volt.

Ugyanakkor a sorok rendezésére és az útkeresésre nincs jobb időpont: a jelenleg gödörben lévő párt valószínűleg nem fog kormányra kerülni, így a 2021-es választási szuperévet követően elindulhat a pártban az útkeresés, és

a pártban eldönthetik, hogy folytatják a merkeli centrista politikát vagy esetleg visszamennek a jobboldalra

 – ahogy az már a korábbi elnökválasztásokon is a legfőbb kérdés volt Merkel pártelnöki lemondása óta.

Kik indulhatnak az elnöki pozícióért?

Legutóbb 2021. január 16-án tartottak elnökválasztást a CDU-ban, akkor Armin Laschet lett a befutó a 14 évnyi csend után a politikába ismét visszatérő Friedrich Merz-cel szemben, miután az aznap tartott első fordulóban egyik jelölt – Friederich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen – sem szerezte meg az abszolút többséget, azonban a második fordulóba bejutott két jelölt közül az 1001 delegált inkább Laschetet támogatta a német sajtóban olykor német Trumpként is emlegetett Merz-cel szemben.

Jelenleg még hivatalosan senki sem jelentette be indulási szándékát – erre eleve november 6-a és 17-e között van lehetőségük –, de a német sajtó már elkezdett arról spekulálni, hogy kik is indulnának a 16 évnyi Merkel-érát vélhetően az ellenzékbe kerüléssel lezáró CDU élére:

• a 2006-ban a pártból kiszorított, majd oda 2018-ban és 2021-ben is visszaigyekvő jobboldali-konzervatív Friedrich Merz; 
• a 2021-es pártelnöki választáson harmadik helyet megkaparintó külpolitikus, a centrista Norbert Röttgen; 
• a CDU eddigi alelnöke és szövetségi egészségügyi miniszter, a yuppie-konzervatív Jens Spahn;
• az előző ciklusban a párt frakcióvezetője a Bundestagban, Ralph Brinkhaus; 
• illetve az ő helyettese, az üzletpárti Carsten Linnemann.

Megtörhet-e a merkeli centrizmus a CDU-ban?

A CDU legutóbbi két elnökválasztása arról szólt, hogy a CDU centrista, merkeli szárnya vagy a pártot inkább jobboldalra elmozdítani vágyók győznek, és eddig mindig a merkeli irány győzött: 2018-ban a Merkel utódjának kinézett Annegret Kramp-Karrenbauer, míg 2021-ben az ő lemondása után a szintén centrista, valamennyire a merkeli politika követése mellett ígéretet tevő Armin Laschet győzött.

Mindkét elnökválasztáson a delegáltak többsége úgy látta, hogy mind AKK, mind Laschet a kisebbik rossz Friedrich Merz-cel szemben, azonban az üzleti napilap, a düsseldorfi Handelsblatt információi szerint ez a képlet most annyiban változhat,

hogy Merz szövetkezne a konzervatív szárny többi pártelnök-aspiránsával, hogy így maximalizálhassák a rájuk érkező szavazatokat,

és egyben kiszoríthassák a párt vezetéséből a centrista irány képviselőit.

Merz elsősorban Linnemannal állna össze, de hétfőn tárgyaltak Spahnnal is egy esetleges együttműködésről, és a die Zeit információ szerint a cél, hogy Spahnt rávegyék: inkább mondjon le pártelnöki ambícióiról és velük szövetkezve induljon. Hogy erre Spahn mennyire vevő, kérdéses, hiszen a választás másnapján a Spiegelnek adott interjújában még arról értekezett a 41 éves politikus, hogy a pártban generációváltásra lenne szükség, így nem biztos, hogy szívesen beállna a 65 éves Merz mögé – ugyanakkor ugyanebben az interjúban Linnemannt megnevezte mint aki részt vehetne a párt megújításában.

Azonban nem csak Merz keres szövetségeseket, a Handelsblatt szerint Röttgen is csapatban gondolkodik,

sőt, a centrista Röttgen azt sem zárja ki, hogy bevezetnék a társelnöki pozíciót

– mint ami a többi német pártnál már egy ideje jellemző. Azonban utóbbiról egymaga nem tudna dönteni Röttgen, és jelenleg még a csapatépítéssel is gondjai akadnak, mivel Röttgen nem tud maga mellett olyan erőt felmutatni, mint az alakuló „Merz tábor”, igaz a decemberi választásokig ez mindenképpen változhat.

Hova tűntek az uniópártoktól a Merkel-szavazók? Utánajártunk! Mit kell tudni Friedrich Merzről? Bukovics Martin még az előző pártelnök-választásnál leírta! És kicsoda Norbert Röttgen? Techet Péter kifejti!

CÍMLAPKÉP: Armin Laschet és Angela Merkel. FOTÓ: CDU / Facebook