+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. január 4. hétfő, 14:22
Az osztrák kancellár beoltatná magát akár előbb is, mint hogy sorra kerülne, ha ez megnyugtatja a Pfizer-vakcina iránt szkeptikusabbakat.

Nagyinterjút adott az ünnepeket követően Sebastian Kurz jobbközép osztrák kancellár a bécsi Kronen Zeitungnak a koronavírus-vakcinák kapcsán, miután karácsonyt követően az Orbán Viktor által csak víruslaboratóriumként emlegetett nyugati szomszédunk is elkezdte beoltatni a lakosságot a Pfizer-BioNTech közös oltóanyagával. A baráti hangulatú interjúban amellett, hogy Kurz elmondhatta, hogy rengeteg erőt merít a csapatából, a családjából és sportból, szó volt olyan dolgokról is, hogy

 

2020-at élete eddigi legkeményebb évének élte meg, amikor olyan döntéseket kellett hoznia, amiket senki nem akart meghozni,

 

holott ő azért ott volt a frontvonalban már a 2015-ös migrációs válság vagy a 2019-es Ibiza-botrány alatt is.

 

Sebastian Kurz mindenesetre nyilvánvalóvá tette: ha nem élveznének elsőbbséget a koronavírus elleni vakcina beadatásakor a rizikócsoportok és az idősek, ő is beoltatná magát. Mint mondta, egy csomó e-mailt kap olyasmi tartalommal, hogy ha ennyire biztonságos az oltóanyag, miért nem ő oltatja be magát elsőként: „Ha ez a szkeptikusokat megnyugatná, én állnék elébe.”

 

A kérdésre, miszerint nincs esetleg túl kevés az oltásból, Kurz azt mondta: dehogynincs, Ausztria számára eddig az Európai Bizottság beszerzésének köszönhetően 5,5 millió adagra van ígéret csak a Pfizer-BioNTech cégek közös vakcinájából, de ezeknek egy részét még először le kell gyártani.

 

Ausztria ezen felül, „ha lesz erre lehetőség”, megpróbál maga még pluszban vásárolni a cégtől oltóanyagokat,

 

úgy, ahogy azt nemrég Németország is megpróbálta, az olasz kormány és sajtó heves tiltakozását kiváltva ezzel. Kurz sokat sejtetően hozzátette: nemrég a vakcináért végzett kutatásaiért kitüntette Christoph Huber professzort, a BioNTech osztrák alapítóját. A kérdésre, hogy az, hogy kevés vakcina áll még rendelkezésre, miközben az USA-ban és Izraelben már a tömeges oltás is megkezdődött, nem az EU kudarcát jelenti-e, Kurz azt mondta: már az is siker önmagában, hogy az EU fel tudott állítani egy központi beszerzési rendszert, hogy egy nagy közös egységként kössön le vakcinákat a gyógyszeripari cégeknél, és tagállamainak ne külön-külön versenyezniük a vakcinákért a bolygó többi államával.

 

Azt határozottan állította az osztrák kancellár, hogy a koronavírus elleni vakcina beadatása önkéntes lesz, nem teszik kötelezővé Ausztriában: „Az azonban lehet, hogy légitársaságok vagy rendezvényszervezők előírják.

 

A világ bizonyos részein számos ország ma is bizonyos oltások meglétéhez köti az oda való beutazást: hepatitisz, sárgaláz, malária vagy éppen tífusz ellen. Hasonló jöhet a jövőben a koronavírussal is.”

 

Hozzá kell tenni: malária ellen nem védőoltás van, hanem más megelőzési módszerek. Kurz nem pontosította, és a Kronen Zeitung sem kérdezte meg, hogy mely országokra gondol, de nehezen elképzelhető, hogy EU-s tagállamok ilyen kötelezettséget előírnának, hiszen az gyakorlatilag a szabad mozgást biztosító schengeni övezet végét jelentené.

 

A következő hónapokban a hideg és sokak télen gyenge immunrendszere miatt Kurz arra számít, hogy újabb kihívások elé állítja őket a járvány, hovatovább akár egy harmadik hullám is benne van a pakliban. Mint mondja, a Csehországban és Hollandiában látható számok alapján ott már a járvány harmadik hullámánál járnak, ezért „némi megkönnyebbülést az emelkedő hőmérsékletnek és az oltásoknak köszönhetően csak nyáron várok”.

 

Éppen ezért nem tudja biztosra mondani, hogy nem kerül-e sor újabb, egy immáron negyedik lockdownra Ausztriában, „ezt kizárni nem lehet”, a cél mindenesetre az, hogy a kórházak intenzívosztályait felkészítsék, hogy amennyire lehet, továbbra is el lehessen kerülni a triázst (ez egy mechanikus, egyszerű dolog: egyértelmű paraméterek, tulajdonképpen egy fekete-fehér rendszer alapján sorolja be a betegeket a sürgősségi kategóriákba, bővebben itt olvashatod el).

 

Az Azonnalin vitát is olvashatsz az oltásútlevelekről és az oltás kötelezővé tételéről: ide kattints a cikkekért!

 

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik vakcivával oltatná be magát.

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás