+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hans Peter Doskozil
2021. március 3. szerda, 08:30
A szenvedést teljesen nem lehet elkerülni. Aki ilyet ígér, hazudik. Sem a társadalom teljes átfertőződését nem akarhatjuk, sem az állandó lockdownt. Aki ignorálja a tartós lockdown számtalan áldozatát, csak hogy ne kelljen megváltoztatnia az álláspontját, cinikusan cselekszik.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A nehéz válságok alatt könnyen szem elől téveszti az ember a nagy egészet. Nem csoda, hogy a koronavírus-járványt sokan egészségügyi problémaként látják, gazdasági, szociális és társadalmi problémaként már kevésbé. Emiatt azonban

 

nem vesszük észre a szemünk előtt lejátszódó szociális katasztrófát.

 

Miközben sokaknak nincs munkájuk, egzisztenciák hevernek romokban, egyes fiataloknak pedig az életöröme is elszállt, a politika bizonyos szereplői azon vitatkoznak egyre inkább elszakadva a világtól, hogy még mennyi ideig lehetne bezárni magunkat. A problémák eközben „rejtve” csak tovább forrnak, és minél tovább vonakodunk beszélni róluk, annál robbanékonyabbá válnak.

 

A koronavírus-járvány a legnehezebb fordulópont a társadalmunk számára a második világháború óta. Azon emberek száma, akik szenvednek, olyan szintet ért el, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk. Sokan a fertőzés és annak szövődményei miatt szenvednek, de sokan vannak azok is, akik a fertőzés elleni intézkedések miatt.

 

A világjárvány egy éve alatt három olyan út kristályosodott ki előttünk, ami kivezet minket a járványból. Egyesek a társadalom ellenőrizetlen átfertőződésével és a látszólagos normalitáshoz való visszatéréssel próbálkoznak. Mások annyi ideig tartó lockdownt akarnak, hogy a fertőzési számok olyannyira alacsonnyá váljanak, hogy utána tudjanak menni minden egyes esetnek – pillanatnyilag ez a leginkább elterjedt megközelítés. A harmadik gondolat a józan egészségpolitika és olyan társadalmi egyensúlyozás, amely rászolgál a nevére.

 

Miközben Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kontrollálatlan nyitást szorgalmaz, az osztrák szövetségi kormány az általuk képviselt szélsőség és az állandó lockdown között ingadozik, előhívva a mindkét út által kiváltható problémákat. Ausztria ennek megfelelően mind egészségpolitikailag, mind gazdaságilag fel lett dúlva.

 

Főleg baloldali – javarészt jól lebiztosított – csoportok körében jelen van még az úgynevezett zéró covid mozgalom, ami az osztrák kormány politikájának radikalizált változata. Ez arról szól, hogy egészen addig zárva kell tartani mindent, amíg a koronavírus el nem tűnik. Egyes szociáldemokraták is kacérkodnak ezzel a gondolattal. De

 

a szociáldemokrácia helye azok oldalán kell legyen, akik szenvednek ezen körülményektől, nem pedig azokén, akik a privilegizált helyzetük miatt remekül elvannak most is.

 

A zéró covid egy tévút. Jó szándék övezi, de tévút: figyelmen kívül hagyja a társadalmat és a demokráciát. Az utolsó hónapok megmutatták, hogy egy évvel a világjárvány kitörését követően a lockdownra épített stratégia már nem hozza a kívánt sikereket. Az emberek nem bírják már, a számok nem csökkennek tovább. Ha valaki görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a valóságot az általa kitaláltakhoz hajlítsa, úgy az az ötlet meg fog bukni.

 

Ha megszaporodnak a problémák, az gyakorta társadalmi polarizációhoz vezet. Jelen esetben a „koronavírus-tagadók” állnak az egyik oldalon, míg a kormány a másikon, amely csak több koronavírust lát. Az, hogy a kormány mindeközben a lockdown legradikálisabb barátait szolgálja ki, jól mutatja, milyen kevéssé támaszkodik a társadalomra. Holott igenis van alternatívája ennek az útnak. A kezdetek óta voltak hangok, amelyek szembenéztek a kellemetlen valósággal – az egészségügyben, a gazdaságban, de a politikában is. Köztük újságírók, mint Kurt Langbein, tudósok, mint Martin Sprenger, és politikusok, mint a CDU új elnöke, Armin Laschet.

 

A társadalom elégedetlensége egyre nagyobb lesz: ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, könnyen újra előfordulhat az a helyzet, mint 2015-ben a „menekültválság” idején. A politika sokáig úgy tesz, mintha minden megoldódna magától, mígnem a lakosság hangulata átbillen. A következményeket máig érezzük.

 

Egy új tervhez el kell fogadnunk a valóságot. A terv, miszerint beoltjuk a világot, és legyőzzük a koronavírust, kezdetektől fogva vakmerő volt. 193 országot beoltani, mielőtt továbbmutálódik a vírus – ez gigantikus kihívás. De

 

ezt a tervet a valóságban már rég feladták.

 

A szegény országok csak évek múlva lesznek teljesen beoltva, addig ott a vírus újra meg újra mutálódhat. A globalizált világban komplett kontinensek lezárása legalább annyira nem reális, mint a zéró covid-elképzelés. De nem kell messze mennünk, ezt a stratégiát már Ausztriában is megbuktatta a valóság. Miért gondolnánk ezek után, hogy az 193 országban működni fog?

 

Valószínű, hogy a vírus velünk marad. Ezt nem én mondom, hanem a neves Nature folyóirat által e témában megkérdezett, ezzel foglalkozó toptudósok 90 százaléka. A vírus kezelését oltásokkal és gyógyszerekkel nagyban javíthatjuk, de belátható időn belül nem fog sikerülni legyőznünk azt. Ezt tudomásul kell vennünk.

 

Csak így találhatunk ugyanis élhető kiutat. Az embereknek elegük van az örök lockdownból. Egzisztenciák semmisülnek meg, és egyre több embernek, generációkon átívelően, okoz mindez komoly pszichológiai és fizikai szenvedést.

 

Éppen ezért irányváltást szorgalmazok. Az eddigi járványpolitika megbukott. A megoldás a szociális ügyek és az egészség közötti egyensúly megtalálása: ez a járványból kivezető B-terv. A társadalomnak normalitásra van szüksége. Ez akkor fog csak menni, ha jelentősen kibővítjük a tesztelési kínálatot.

 

Letesztelve étterembe menni, a gyerekeket iskolába vinni, barátokkal találkozni – ez egy sokkal jobb és valószínűleg egészségesebb világ, mint amiben most élünk.

 

Mi Burgenlandban ezt elkezdjük megvalósítani, az osztrák kormánynak csupán engedélyeznie kell ezt. Már most mi vagyunk Ausztria legtöbbet tesztelő tartománya: ezt a gyakorlatot terjesztenénk ki a vendéglátásban, a turizmusban és az élet más területein is. Ha a lakosság nagyrészét rá tudjuk venni a tesztelésre, az hullámtörő gátként hat a járvány ellen. Pont most, az emelkedő esetszámokat elnézve ez sokkal okosabb, mint csak nézni, ahogy egyre több ember egyre hanyagabb módon tartja be a lockdownt – hiszen nem bírják már.

 

Aki többet tesztel, az több pozitív esetet is talál – ez igaz. De ki kell emelni ennek pozitív hatásait is. Burgenlandban az a tapasztalatunk, hogy annyi tünetmentes fertőzöttet találunk, mint senki más az országban – az arányuk kereken 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy korán felfedezzük a betegég lefolyását, és ezzel el tudunk hárítani további megfertőződéseket.

 

Ezzel párhuzamosan be kell ruháznunk a gyógyszerkutatásba – az oltás kiegészítéseként és esetleges alternatívájaként. Az oltás kapcsán is nagy reményeink vannak – ha sikerül gyorsan és világszerte elvégezni. A kancellár mondása – „kerül, amibe kerül” – legyen irányadó a gyógyszerkutatásban és az oltás lebonyolításában. Nekünk, politikusoknak azonban egy olyan irányt kell választanunk, amit a társadalom addig is kibír, amíg a vírus olyan szinten lesz kezelhető, mint sok más betegség. Rendszeresen tesztelni, de normálisan élni: ez a cél.

 

A politikában szeretik megszépíteni a valóságot. Ezzel akár választást is lehet nyerni, de egy idő után senki nem figyel már oda az illetőre. Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) évek óta ismeri ezt a problémát a migrációról szóló vitában.

 

Célravezetőbb a valóság megszépítése helyett a valóságról beszélni, vagyis „azt mondani, ami van”. Ez jelen esetben annyit tesz, hogy a szenvedést teljesen nem lehet elkerülni. Aki ilyet ígér, hazudik.

 

Sem a társadalom teljes átfertőződését nem akarhatjuk, sem az állandó lockdownt. Aki ignorálja a tartós lockdown számtalan áldozatát, csak hogy ne kelljen megváltoztatnia az álláspontját, cinikusan cselekszik.

 

Mind gondolkodásunkban, mind cselekvésünkben nyitnunk kell, különben elveszítjük a társadalmat, veszélyeztetjük a társadalmi békét és a végén a demokráciát is. Itt van végre nagyon is az ideje, hogy a B-tervet válasszuk.

 

A szerző Burgenland tartományfőnöke, Ausztria Szociáldemokrata Pártjának politikusa, itt olvashatod el, miket írtunk eddig róla. A cikk először Hans Peter Doskozil blogján jelent meg február 26-án, azt stábja engedélyével másodközöljük. Fordította: Bukovics Martin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás