+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. december 22. kedd, 20:33
Így döntött a legfelsőbb közigazgatási bíróság, ami szerint úgy is lehet garantálni a tüntetők biztonságát, hogy közben a rendőrség nem alkalmaz egy komoly jogi aggályokat felvető gyakorlatot.

Nincs egyszerű dolga mostanában a francia hatóságoknak: az elmúlt hetekben megannyi demonstrációt kellett felügyelniük úgy, hogy a koronavírus-járvány még közel sem ért véget Franciaországban. A napi új koronavírusos esetek száma ugyan a november eleji tetőzés óta drasztikusan, a több tízezerről alig pár ezerre esett vissza, az aktív esetek száma viszont továbbra is növekszik: jelenleg a 67 milliós lakosság 3,33 százaléka, 2 millió 233 ezer ember fertőzött.

 

A tiltakozásokat az Emmanuel Macron kormánya által benyújtott nemzetbiztonsági törvénytervezet váltotta ki, amely az eddigieknél nagyobb autonómiát nyújtana a helyi karhatalmi szerveknek a rendfenntartásban, korlátozná a rendőrökről készített felvételek nyilvánosságra hozatalát – komoly akadályokat gördítve ezzel az újságírói munka elé, ami ellen például az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović is felszólalt –, míg a másik oldalon kiterjesztené a drónok és a testre szerelhető kamerák használatát a járőrök számára.

 

Ez utóbbira azonban francia legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács keddi döntése alapján nem lesz lehetősége a párizsi rendőrségnek. Ahogy a döntésben olvasható:

 

„A (párizsi) rendőrségi elöljárók azonnali hatállyal kéretik beszüntetni az emberek közterületi gyülekezéseinek drónokkal történő megfigyelését.”

 

Az Államtanácsnál a La Quadrature du Net nevű, az emberek digitális jogait és szabadságát védő civil szervezet perelt a párizsi rendőrség gyakorlata miatt, ami az ottani demonstrációkat drónokkal kezdte el követni. A civilek a hozzájuk érkezett visszajelzésekre hivatkozva azt állították: a rendőrségi gyakorlat sérti a lakosok digitális jogait.

 

Az Államtanács pedig egyetértett ezzel az érveléssel: a drónhasználatot ilyetén formán betiltó döntést azzal indokolták, hogy komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy legális-e a rendőrség drónmegfigyelési gyakorlata, amelynek során megkérdőjelezhető módon juthatnak hozzá a párizsi lakosok személyes adataihoz is. Továbbá

 

az sem bizonyítható az Államtanács szerint, hogy a demonstrációkon ne lenne garantálható a közbiztonság fenntartása a drónok használata nélkül is.

 

Egyébként a drónhasználatról szóló döntést megelőzően – stílusosan – demonstrációt is szerveztek a párizsi sárga mellényesek az Államtanács épülete elé.

 

 

A döntést a La Quadrature du Net egyúttal úgy is értékelte, hogy az az elfogadásra váró nemzetbiztonság törvényt is gyengíti. Ahogy közleményükben áll:

 

„Az Államtanácsnak ez a döntése duplán pofon a kormánynak: nemcsak hogy a drónokat tiltották be, de a kormány elvesztette minden jogi legitimációját a törvény elfogadására.”

 

Az Államtanács egyébként nem először döntött úgy, hogy korlátozza a párizsi hatóságokat a lakosok javára: a bíróság még májusban megtiltotta a rendőrségnek, hogy drónokkal figyelje a párizsi utcákat az akkori járványügyi intézkedések betartatása érdekében.

 

NYITÓKÉP: TheOtherKev / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás