Már meg is kezdődött a beoltatlanok felfüggesztése a francia egészségügyben

Szerző: Petróczi Rafael
2021.09.16. 12:45

Szeptember 15-étől Franciaországban kötelező az egészségügyben dolgozóknak a koronavírus elleni oltás. Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint háromezer, az egészségügyben dolgozó embert függesztettek már fel azért, mert nem oltatták be magukat, de az ő többségük a technikai személyzetbe, nem az orvosok és az ápolók közé tartozik.

Már meg is kezdődött a beoltatlanok felfüggesztése a francia egészségügyben

Szeptember 15-én, szerdán járt le az Emmanuel Macron francia elnök által szabott határidő arra, hogy az egészségügyben dolgozók vagy beoltassák magukat legalább már az első, részleges védelmet nyújtó koronavírus elleni vakcinaadaggal, vagy igazolják a koronavírus-betegségből történt felgyógyulásukat. A kötelező oltás alól csak az mentesülhet, aki fel tud mutatni az oltás elleni orvosi ellenjavallatot annak érdekében, hogy továbbra is az egészségügyben dolgozhasson.

Mint ismeretes Macron ezt még július 12-én helyezte kilátásba a delta variáns terjedése miatt, egyúttal még azt is megszabva, hogy július 21-étől kötelező oltási igazolás vagy negatív teszt bemutatása az éttermekben, színházakban, mozikban, illetve a távolsági vonatokon.

Azóta a franciák heti rendszerességgel járnak ki tüntetni az elnök és annak intézkedései ellen – mindazonáltal a francia alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmánytanács augusztus elején elfogadta az egészségügyi dolgozók kötelező koronavírus elleni védőoltását és azt is, hogy a fenti intézményekbe védettségi igazolvánnyal lehet csak belépni. Macronék másik ötletét viszont, a tíz napos karanténkötelezettséget azoknál, akiknek pozitív lett a koronavírus-tesztje, túlzott szabadságkorlátozás miatt elutasította az alkotmánytanács.

A határidő lejárta után egy napot kellett csak várni, hogy megkezdődjenek az oltatlan egészségügyi személyzetből való felfüggesztések: mint azt Olivier Véran egészségügyi miniszter ismertette,

mintegy háromezer embert függesztettek fel csütörtökre virradóan amiatt, mert nem oltatta be magát, és másképp se tudta igazolni, hogy átesett a betegségen vagy nem ajánlatos oltást kapnia.

A miniszter kiemelte, hogy a mintegy 2,7 millió francia egészségügyi dolgozóhoz viszonyítva a háromezres felfüggesztés nagyszámúnak mondható, de ez csak ideiglenes állapot, és a felfüggesztettek nagyobb részét a technikai személyzet, nem pedig az orvosok és ápolók teszik ki.

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül szerdán „minden kórházban és egészségügyi, illetve szociális intézményben biztosított volt az ellátás folytonossága, valamint az ellátás biztonsága és minősége”, noha néhány vizsgálatnál – például az MRI- vagy a koszorúér-angiográfiai vizsgálat – voltak fennakadások pár órára.

Mindeközben a francia Ápolók Országos Szövetsége attól tart, hogy az amúgy is humánerőforrás-hiányban szenvedő egészségügyi szektort destabilizálni fogja Macronék lépése, mondván, hogy

a kórházi ápolói helyek 10 százaléka amúgy is betöltetlen, a szociális ápolási intézményekben pedig még ennél is rosszabb a helyzet.

A képet árnyalja, hogy Olivier Véran egészségügyi miniszter elmondása szerint a felfüggesztésekre válaszul egyelőre csak néhány tucat felmondás érkezett az egész országból.

Mindazonáltal, ahogyan Thierry Amouroux, az ápolói szövetség szóvivője elmondta, ők azt is sérelmezik, hogy a kormányzati kommunikációban az egészségügyi dolgozókat hirtelen ellenségként kezdték el keretezni, akiknek morális kötelességük lenne beoltatni magukat a legkiszolgáltatottabb betegek védelme érdekében –

miközben az egészségügyi minisztérium alá tartozó egészségügyi szakmai szerv, a Santé Publique France is elismeri, hogy bőven Macron júliusi bejelentése előtt, már május 20-án az ápolók 91 százaléka be volt oltva.

Thierry Amouroux hozzátette, hogy az oltás beadatásáról meggyőzni nem az egészségügyi végzettséggel rendelkező orvosokat, ápolókat, nővéreket lesz nehéz, hanem az egészségügyben dolgozó adminisztratív személyzetet – ők azok, akiknek nincsen egészségügyi képzettségük, és akikkel (már csak a humánerőforrás-hiány miatt is) az egészségügyi hátterű szakemberek is csak nehezen tudnak találkozni.

Franciaország egyébként egyáltalán nincsen rossz helyzetben az oltásokat illetően: az EU-ban a hatodik helyen áll e tekintetben. A kis híján 65,5 millió fős lakosság 63,46 százaléka mindkét oltást megkapta, 10 százalék pedig egyelőre csak az elsőt – így az oltások útján valamennyire védett emberek aránya a franciáknál 73,46 százalék.

Ez messze jobb az uniós átlagnál, ahol az utóbbi arány csupán 65,97 százalék, és jobb a magyar 60,73 százalékos, de még az EU-n kívüli oltási mintaképként korábban elkönyvelt Izrael 68,89 százalékos, vagy Nagy-Britannia 71,08 százalékos oltási arányánál is.

A franciákat az EU-ban a lakosság beoltottsága tekintetében jelenleg Finnország, Dánia, Spanyolország, Málta és Portugália előzi csak meg.

Így annyira az sem meglepő, hogy Franciaországban pont lecsengőben van a járvány negyedik hulláma: annak csúcsa augusztus közepe tájékán volt, augusztus 11-én a majdnem 65,5 millió lakosú országban a napi új azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 30 ezret – ez mára 9 ezer környékére esett vissza. A negyedik hullámban az aktív esetek száma is ekkortájt tetőzött 450 ezer körüli esetszámmal – ez mostanra 233 ezerre esett vissza. A napi új halálos áldozatok száma viszont augusztus közepe óta 100-150 között ingadozik.

NYITÓKÉP: Olivier Véran egészségügyi miniszter oltatja be magát még idén februárban. Olivier Véran / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek