+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Radácsy László
2020. december 17. csütörtök, 11:53
Nem a nagy techcégek jelentenek kockázatot a magyar nemzetgazdaságra, hanem a Deutsch Tamás-féle Digitális Oktatási Stratégiára költött közpénz.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

„Külföldi nagyvállalatok markában van a magyar oktatás” – szörnyülködik az Index, mivel a járvány miatti távoktatás nagyrészt a Google és a Microsoft eszközein keresztül történik. Azt az állítást, hogy ezek a cégek monopóliumként működnének, éppen a felsorolás cáfolja, hiszen két céget említ, ezeknek pedig bármelyik eszközét, illetve eszközeiknek bármiféle variációját használhatják a tanárok és a diákok. (Az állami monopóliumok esetén hány választási lehetőségünk van?)

 

Ahogy egy cikkben megszólaló informatikus kifejtette: „Az, hogy a magyar digitális oktatás külföldi nagyvállalatoknak van kiszolgáltatva, nemcsak adatvédelmi szempontból problémás, hanem nemzetgazdasági kockázatokat is rejt magában.”

 

Adatvédelmi szempontból problémás? Magyarországon jóformán az összes asztali számítógépen Windows fut,

 

egyre többön Windows 10, ami – a gyártó sem tagadja – folyamatosan gyűjti adatainkat. A legtöbb helyen, otthon, hivatalokban is a Microsoft irodai programcsomagját használják. A legtöbb mobiltelefon Androidot futtat, amelyre csak Google-regisztrációval lehet alkalmazásokat letölteni, Gmailen levelezünk, a Google Drive-on tároljuk adataink egy részét.

 

Az, hogy egy csomó különböző célú Google-alkalmazás (vagy éppen Microsoft) és szolgáltatás együttműködik, a kényelmünket szolgálja. Aki ma a Google Tantermet vagy a Microsoft Teams-t használja, semmilyen új információt nem tud adni magáról. Ráadásul mindkét céggel felhasználási szerződést kötöttünk, amivel visszaélés esetén bírósághoz fordulhatunk.

 

Nemzetgazdasági kockázatokat rejt magában, mondja emberünk, „a monopolhelyzetben lévő cégek ugyanis bármikor dönthetnek úgy, hogy a megnövekedett érdeklődés miatt ingyenes szolgáltatásaikat fizetőssé teszik, erre pedig semmilyen nemzetállami ráhatásunk nincs.”

 

Ördög és pokol! Ki hallott már olyat, hogy egy szolgáltatásért fizetni kell?

 

De tényleg olyan magától értetődő, hogy ez a két cég „monopolhelyzetben” van? A Digitális Oktatási Stratégia kidolgozásáról 2015 végén döntött a kormány, fejlesztését pedig Deutsch Tamásra bízták. Mindezek után idén márciusban az iskoláknak egyik napról a másikra kellett úgy átállniuk a digitális oktatásra, hogy ebben az állam szinte teljesen magukra hagyta őket.

 

Az állam nem a válsághelyzetben nem sokat segített, a Google és a Microsoft viszont igen.

 

Rengeteg különböző egyéb eszköz is van az interneten ingyen vagy alacsony összegért, amelyeken gyakorlófeladatokat lehet készíteni, számon lehet kérni, ellenőrizni lehet, oktatási célú játékokat lehet létrehozni. A tanárok hálózata is beindult – aki talált egy jó eszközt, azt ajánlotta másoknak, akinek volt egy jó módszere, megosztotta a kollégákkal a know-howt.

 

Abban, hogy ma a távoktatás egyáltalán működik, mindenekelőtt a tanároknak van óriási szerepe, de ne fitymáljuk le a Google és a Microsoft érdemeit sem. De ne hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy azért az állami vezetés is elkészítette a Kréta elektronikus napló mellé a Digitális Kollaborációs Teret (a mélymagyar kormány nevezhette volna akár együttműködési térnek is). Ez a Google Tanterem kisebb és savanyúbb változata, amely a Tanárblog szerzőjének bejegyzése szerint aligha tudja felvenni a versenyt a nagy amerikai konkurensekkel. 

 

Azt sem hiszem, hogy a Google vagy a Microsoft egyszer csak fizetőssé teszi a ma ingyenes szolgáltatásait.

 

Ha valami igazán veszélyt jelent a nemzetgazdaságra, az a Deutsch Tamás-féle projektre költött közpénz.

 

A szerző nyelvtanár és fordító. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás