A Graphisoft alapítója szerint a közbeszerzések növekvő aránya megöli a versenyt, míg a magyar haveri kapitalizmus miatt nem tud fejlődni a magyar gazdaság. Bojár viszont a problémára megoldást is ajánl: cégek helyett az oktatásba kellene fektetni, mert csak így lehet hosszútávon sikeres gazdaságot építeni. Az üzletember beszélt még arról is, hogy milyennek látja az ellenzék esélyeit 2022-ben, és hogy szerinte ki a legjobb miniszterelnök-jelölt.
A világ végét könnyebb elgondolni, mint a kapitalizmus végét – szól a mondás, és a kapitalista realizmus valóban „betölti a horizontot”. Tamás Gáspár Miklós esszékötete azonban rést üt a falakon, és elmeséli, milyen volt, amikor még tömegek tudták elképzelni a kapitalizmus végét. Ajánló utolsó nagy gondolkodónk esszékötetéről!
Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.
Belistáztak egy német szupermarketlánchoz egy tejet, aminek minden egyes terméktulajdonságát a fogyasztók határozták meg: mennyibe kerüljön? Hogyan tartsák a teheneket? Mennyit kapjon belőle a gazda? Milyen legyen a csomagolása? A végeredmény nem lett olcsó, de így is attól tartanak, hogy nem tudják kiszolgálni az igényeket.
A fiatalokra mindennél nagyobb hatása lehet a járványnak: a virtuális világukba a felnőttek is betüremkednek, az iskola megszűnhet meghatározó szocializációs közegnek lenni, és rosszul viselhetik, ha a járvány végével újra a klímaromboló kapitalizmus hódít teret. De elég-e mindez ahhoz, hogy megszülessen a V, azaz a vírusgeneráció? Szabó Andreával, az MTA Politikatudományi Intézetének politológusával beszélgettünk.
Egyszerűen nem is létezhetne időszerűbb könyv most, mint Cory Doctorow kisregénygyűjteménye: az egyik darabban járvány elől bunkerba menekülő gazdagok vannak, a másikban a kapitalizmus telepedik rá annyira az emberek magánéletére, hogy már a kenyérpirítóban is csak a megfelelő kenyeret piríthatják. Hogyan győzzük le a szoftvermonopóliumokat és mit csinálna Superman, ha a rendőrök rasszizmusával kéne megküzdenie? Ez is kiderül!
Hiába indított el az Amazon egy koronavírus-alapot a munkavállalói számára, sokan kiakadtak, hogy a világ leggazdagabb embere által alapított vállalat még adományokat is kért az alapba.
Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol a kérdésre egy friss felmérés szerint.
Rengeteg dolgot oldott meg körülöttünk idén is a piac úgy, hogy szinte észre sem vettük: csökkent a szegénység, betegségek tűntek el, növekedett az élettartam és az iskolázottság. De miért van az, hogy olyan dolgokat, mint a klímaváltozás vagy a légszennyezés, nem old meg a piac? És miért kéne ezek megoldásához is piaci logika? Elmagyarázzuk?
A Boeing-Airbus paradigma gépei olyan kiforrott technológiát jelentenek, ahol minimálisra csökkent a műszaki kockázat. Ennek köszönhetően viszonylag könnyű lett légitársaságot alapítani, lásd a csomó fapadost. A nagy repülőgépgyártókat viszont semmi nem ösztönzi arra, hogy alapvetően új technológiákat fejlesszenek. De van-e kockázata ennek a kockázatkerülésnek?
Vasárnap pont kerül a Mr. Robot című sorozat végére. Kiderül, sikerül-e a főszereplőnek legyőzni a világ leggazdagabb egy százaléknak az egy százalékát, és megszabadítani a társadalmat a pénzügyi adósságától, vagy a neoliberális gazdaság mindörökké velünk marad.
Az NDK futballja egyenes úton volt az elit felé az újraegyesítés előtt, de mire a hagyományos csapataik megismerkedtek volna a kapitalizmussal, a nyugatiak már minden lehetséges módon lerabolták őket.
Nem azonnali „osztrák” jólétet vártunk. Hanem szabadságot, amely megteremti. Ilyen világban élünk most, 30 év múltán? Nem. A politikai verseny, a demokratikus állam önkorrekciós képességének biztosítéka, ha nem is halt el, de a perifériára szorult. A hűségért védelem viszonyendszere helyreállt, a „jó árut jó áron” ismét nem a siker biztosítéka.
Az államszocializmusban az emberek többsége nem a „rational choice” polgári individuumának módjára viselkedett, amelynél a korlátlan önzés a racionalitás mértéke. Mára ellenben háttérbe szorult a közösségiség kölcsönössége, és az önző, hatalomra törő akarat, üzleti és yuppie önzés egyre jobban előjön. És közben a centrum és a burzsoázia jár jól a félperiféria és a munkatársadalom rovására.
„Olyan országban akarunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi.” Ez volt a harminc évvel ezelőtti Fidesz-kongresszus mottója. Ma meg, ha valami nincs biztonságban a NER alatt, az a magántulajdon meg a törvényesen garantált versenyszabadság. Hogyan történhetett meg ez a totális visszarendeződés?
Ez jó hír Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-jelöltnek, az azonban kevésbé, hogy az amerikaiak több mint fele azért minimum hezitálna, mielőtt egy szocialista jelöltre szavaz.
Hogyan érezhette volna magáénak a rendszerváltás utáni 20 év berendezkedését a magyar társadalom, amikor alapvető működési zavarokkal szembesült, és az új rendszer nem azt hozta, amit remélt tőle? Mégis, a 2010-es rendszerváltoztatás sem nem szükségszerű korrekció, sem nem tervezett rendszerhiba. Leginkább alkotmányos puccsnak nevezném.
Félsz attól, hogy megváltozik a klíma, és elveszik a jövőd? Lehet, te is klímaszorongással küzdesz, és szakemberhez kéne fordulnod. De mit is jelent pontosan a klímaszorongás, miben különbözik a klímagyásztól és a klímadepressziótól? Vannak-e tipikus klímaszorongók, és meg kell-e győzni az olyan problématagadó embereket, mint Donald Trump? Hogyan lehet kezelni a klímaszorongást, kell-e egyáltalán? Ezekről beszélgettünk Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal, az ELTE PPK docensével.
Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.
Idén harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás, és Magyarországon is a demokrácia és a kapitalizmus dúl a kommunista diktatúra helyett. De mennyire elégedettek a változásokkal az emberek? Mi az, amit visszasírnának a kommunizmusból, és mennyire értékelik, hogy most már szabadon szavazhatnak? Körbejártuk az országot, hogy megtudjuk. Videó!