Kovács Zoltán a vétóról: Soros-terv

Önellentmondásoktól hemzsegő interjút adott az osztrák Kuriernak a kormány nemzetközi kommunikátora a jogállamiságról és a vétóról. A lényeg: nem lépünk ki az EU-ból, és különben is Soros.

Interjút adott az osztrák Kurier napilapnak a magyar kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára, Kovács Zoltán. Kovács a következő uniós költségvetésnek és a hozzá csatolt koronavírus-válság miatti helyreállítási alapnak az ezektől teljesen független rendelet, a jogállamisági mechanizmus miatti blokkolását azzal indokolta, hogy az uniós források nem ajándékként érkeznek a közép- és kelet-európai országokba, hanem kompenzációként azért cserébe, hogy ezek megnyitották a piacaikat más országok előtt, éppen ezért egész egyszerűen tévedés ezen EU-s pénzeket kondíciókhoz kötni, ez politikai megvesztegetés.

A Kurier kérdésére, miszerint nem inkább arról van-e szó, hogy Magyarországnak rejtegetnivalója van a jogállamiság terén, a magyar Twitter egyik leghangosabb felhasználója azt mondta, noha jogállamisági mechanizmus a rendelet neve, annak semmi köze a jogállamisághoz, a jogállamiságra ugyanis nincsenek világos definíciók.

Ezt követően Kovács elkezdte fejtegetni, mennyire nehéz összehasonlítani a különböző országokat a jogállamiság terén, majd

Ez a logika azért nagyon érdekes Kovácstól, mert az Európai Bizottság az EU legfőbb politikai szerve, ráadásul a magyar kormány rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy megpróbálja a Bizottságot Soros-szervezetek és személyesen Soros György által befolyásolt intézményként leírni, például akkor, amikor a Bizottság szeptember végén nyilvánosságra hozta a tagállamokra lebontott éves jogállamisági jelentését (ezt itt elemeztük ki bővebben).

„Ez egy politikai játszma. Politikai kritériumok szerint elosztani az uniós pénzeket nem visz minket tovább” – mondja újabb önellentmondásba keveredve az odahaza politikai alapon pénzeket osztó kormányt képviselő Kovács, hiszen a jogállamisági mechanizmusban nem politikai szempontok érvényesülnek, hanem konkrétan körülírt, kifejezetten az EU-s pénzek elcsalására, szabálytalan elköltésére, és az ilyen esetek megfelelő tagállami szankcionálására vonatkozó kritériumok vannak.

Ezt követően Kovács felhozza, hogy Magyarország mennyire szolidáris a dél-európai országokkal, amelyek nemcsak a koronavírus-járvány, hanem az óriási adósságaik miatt is rászorulnának arra a helyreállítási alapra, amit a magyar kormány a lengyellel együtt egészen eddig blokkolt. „Segítségre van szükségük, és Magyarország kész segíteni” – mondja Kovács, hozzátéve, hogy Magyarország számára ez rizikós, a helyreállítási alap ugyanis egy közös uniós hitelből megy, és Görögország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország adósságát megnézve „nekünk kell majd beugranunk helyettük, ha nem tudják visszafizetni a hiteleiket”. 

Arról sem Kovács, sem a Kurier nem emlékezik meg, hogy ez a többi uniós országra, így a nálunk sokkal jobb helyzetben lévő Németországra, Ausztriára, Svédországra és Lengyelországra is vonatkozik. Kovács aztán közli, hogy Magyarországnak igazából nem is nagyon van szüksége a koronavírus-válság utáni helyreállítási alapra, hiszen ezt a pénzt Magyarország egyedül is fel tudja venni hitelként – azt már nem teszi hozzá, hogy egyrészt rosszabb kondíciókkal, mint amennyiben a komplett EU tenné ezt, másrészt részben már meg is tette nemrég a magyar kormány.

Szerinte ugyanis naiv, aki nem látja, hogy „a Soros-tervet, ahogy mi hívjuk, Európában elfogadják és végrehajtják”. A magyar kormány külföldi kommunikátora szerint a terv lényege az, hogy Európa a szolidaritás nevében migránsokat fogadjon be. Az újságíró erre közbeveti, hogy arról minden egyes nemzetállam dönt, ki léphet be a területére és milyen bevándorláspolitikát folytat, Kovács pedig mond egy meglepőt: „Önnek talán igaza van, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nincs köze a migrációhoz.” Majd hozzáteszi: „De a nap végén a migrációs politikának mindig köze lesz a jogállamisághoz, Brüsszelben ugyanis azt gondolják, hogy az egy emberi jog, hogy a migránsok szabadon átkelhessenek az európai határokon.”

A kérdésre, miszerint miért csinál az a Magyarország ekkora problémát a migrációból, amelyben még 2015-ben is gyakorlatilag minden migráns elment, és menekülteket is alig vesz fel, Kovács azt mondja, azért, mert  a brüsszeli íróasztalokon a mai napig ott van egy kötelező migránselosztási kvótamechanizmus. A Kurier újságírója közbeveti, hogy de hiszen bizonyára Kovács is tudja, hogy abból nem lesz soha semmi, hiszen Magyarország mellett Ausztria is ellenzi azt, mire Kovács csak annyit mond: „De a tervek még mindig ott vannak.”

Az újságíró felhozta Kovácsnak a Szájer-ügyet is, mint egy olyan botrányt, ami rávilágít a képmutatásra és a Fidesz keresztény értékek iránt vallott tiszteletének hitelességét alaposan megtépázza. A kommunikátor szerint „ez csak a baloldali ellenzék és a világsajtó” narratívája, és az ügy noha személyes szinten tragédia, de politikailag le lett zárva. 

Az interjú utolsó kérdésére, miszerint opció-e ennyi Brüsszel-ellenes tirádát követően Magyarország kilépése az Európai Unióból, Kovács leszögezi: ez a hazai ellenzék és az európai baloldal kedvenc játékszere. „De mindannyian tudják, hogy

Csak Lázár János pendítette ezt meg óvatosan 2016-ban, és miközben az akkori kancelláriaminiszter ezt mondta, a Kurier-interjút adó Kovács Zoltán ott állt mellette a kormányinfón, kormányszóvivőként.

FOTÓ: Kovács Zoltán / Facebook