+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. december 10. csütörtök, 10:44
Önellentmondásoktól hemzsegő interjút adott az osztrák Kuriernak a kormány nemzetközi kommunikátora a jogállamiságról és a vétóról. A lényeg: nem lépünk ki az EU-ból, és különben is Soros.

Interjút adott az osztrák Kurier napilapnak a magyar kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára, Kovács Zoltán. Kovács a következő uniós költségvetésnek és a hozzá csatolt koronavírus-válság miatti helyreállítási alapnak az ezektől teljesen független rendelet, a jogállamisági mechanizmus miatti blokkolását azzal indokolta, hogy az uniós források nem ajándékként érkeznek a közép- és kelet-európai országokba, hanem kompenzációként azért cserébe, hogy ezek megnyitották a piacaikat más országok előtt, éppen ezért egész egyszerűen tévedés ezen EU-s pénzeket kondíciókhoz kötni, ez politikai megvesztegetés.

 

A Kurier kérdésére, miszerint nem inkább arról van-e szó, hogy Magyarországnak rejtegetnivalója van a jogállamiság terén, a magyar Twitter egyik leghangosabb felhasználója azt mondta, noha jogállamisági mechanizmus a rendelet neve, annak semmi köze a jogállamisághoz, a jogállamiságra ugyanis nincsenek világos definíciók.

 

Ezt követően Kovács elkezdte fejtegetni, mennyire nehéz összehasonlítani a különböző országokat a jogállamiság terén, majd

 

arra lyukadt ki, hogy már csak azért sem kell jogállamisági mechanizmus, mert lényegében már van egy ilyen, az Európai Bizottság ugyanis a szerződések őreként figyel erre.

 

Ez a logika azért nagyon érdekes Kovácstól, mert az Európai Bizottság az EU legfőbb politikai szerve, ráadásul a magyar kormány rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy megpróbálja a Bizottságot Soros-szervezetek és személyesen Soros György által befolyásolt intézményként leírni, például akkor, amikor a Bizottság szeptember végén nyilvánosságra hozta a tagállamokra lebontott éves jogállamisági jelentését (ezt itt elemeztük ki bővebben).

 

„Ez egy politikai játszma. Politikai kritériumok szerint elosztani az uniós pénzeket nem visz minket tovább” – mondja újabb önellentmondásba keveredve az odahaza politikai alapon pénzeket osztó kormányt képviselő Kovács, hiszen a jogállamisági mechanizmusban nem politikai szempontok érvényesülnek, hanem konkrétan körülírt, kifejezetten az EU-s pénzek elcsalására, szabálytalan elköltésére, és az ilyen esetek megfelelő tagállami szankcionálására vonatkozó kritériumok vannak.

 

Ezt követően Kovács felhozza, hogy Magyarország mennyire szolidáris a dél-európai országokkal, amelyek nemcsak a koronavírus-járvány, hanem az óriási adósságaik miatt is rászorulnának arra a helyreállítási alapra, amit a magyar kormány a lengyellel együtt egészen eddig blokkolt. „Segítségre van szükségük, és Magyarország kész segíteni” – mondja Kovács, hozzátéve, hogy Magyarország számára ez rizikós, a helyreállítási alap ugyanis egy közös uniós hitelből megy, és Görögország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország adósságát megnézve „nekünk kell majd beugranunk helyettük, ha nem tudják visszafizetni a hiteleiket”. 

 

Arról sem Kovács, sem a Kurier nem emlékezik meg, hogy ez a többi uniós országra, így a nálunk sokkal jobb helyzetben lévő Németországra, Ausztriára, Svédországra és Lengyelországra is vonatkozik. Kovács aztán közli, hogy Magyarországnak igazából nem is nagyon van szüksége a koronavírus-válság utáni helyreállítási alapra, hiszen ezt a pénzt Magyarország egyedül is fel tudja venni hitelként – azt már nem teszi hozzá, hogy egyrészt rosszabb kondíciókkal, mint amennyiben a komplett EU tenné ezt, másrészt részben már meg is tette nemrég a magyar kormány.

 

A kérdésre, miszerint tegye a szívére a kezét, és mondja el, miről folyik tényleg a vita, Kovács Zoltán közölte: a Soros-tervről.

 

Szerinte ugyanis naiv, aki nem látja, hogy „a Soros-tervet, ahogy mi hívjuk, Európában elfogadják és végrehajtják”. A magyar kormány külföldi kommunikátora szerint a terv lényege az, hogy Európa a szolidaritás nevében migránsokat fogadjon be. Az újságíró erre közbeveti, hogy arról minden egyes nemzetállam dönt, ki léphet be a területére és milyen bevándorláspolitikát folytat, Kovács pedig mond egy meglepőt: „Önnek talán igaza van, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nincs köze a migrációhoz.” Majd hozzáteszi: „De a nap végén a migrációs politikának mindig köze lesz a jogállamisághoz, Brüsszelben ugyanis azt gondolják, hogy az egy emberi jog, hogy a migránsok szabadon átkelhessenek az európai határokon.”

 

A kérdésre, miszerint miért csinál az a Magyarország ekkora problémát a migrációból, amelyben még 2015-ben is gyakorlatilag minden migráns elment, és menekülteket is alig vesz fel, Kovács azt mondja, azért, mert  a brüsszeli íróasztalokon a mai napig ott van egy kötelező migránselosztási kvótamechanizmus. A Kurier újságírója közbeveti, hogy de hiszen bizonyára Kovács is tudja, hogy abból nem lesz soha semmi, hiszen Magyarország mellett Ausztria is ellenzi azt, mire Kovács csak annyit mond: „De a tervek még mindig ott vannak.”

 

Az újságíró felhozta Kovácsnak a Szájer-ügyet is, mint egy olyan botrányt, ami rávilágít a képmutatásra és a Fidesz keresztény értékek iránt vallott tiszteletének hitelességét alaposan megtépázza. A kommunikátor szerint „ez csak a baloldali ellenzék és a világsajtó” narratívája, és az ügy noha személyes szinten tragédia, de politikailag le lett zárva. 

 

Az interjú utolsó kérdésére, miszerint opció-e ennyi Brüsszel-ellenes tirádát követően Magyarország kilépése az Európai Unióból, Kovács leszögezi: ez a hazai ellenzék és az európai baloldal kedvenc játékszere. „De mindannyian tudják, hogy

 

ez fikció. Senki a magyar kormányból soha nem gondolt az EU-ból való kilépésre.”

 

Csak Lázár János pendítette ezt meg óvatosan 2016-ban, és miközben az akkori kancelláriaminiszter ezt mondta, a Kurier-interjút adó Kovács Zoltán ott állt mellette a kormányinfón, kormányszóvivőként.

 

FOTÓ: Kovács Zoltán / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás