+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. november 20. péntek, 16:17
A miniszterelnök szerint Magyarország önállóan is meg tudja oldani azokat a fejlesztéseket, amikre az európai helyreállítási csomagból lenne pénz. Honnan van a 2,5 milliárd eurós hitel, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, és kiválthatja-e a helyreállítási csomagot? Elmagyarázzuk!

Orbán Viktor a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon a következő évekre tervezett beruházások akkor is megvalósulnak, ha nem lesz megegyezés a koronavírus miatti helyreállítási csomagról. A miniszterelnök szerint ez egyébként is csak hitel, azt pedig Magyarország is fel tud venni, sőt fel is vett: Orbán elmondta, hogy

 

Magyarország 2,5 milliárd eurónyi hosszú lejáratú hitelhez jutott a múlt héten.

 

Honnan a pénz?

 

A hitel, amiről a miniszterelnök beszél, a november 12-i szokásos devizakötvény-kibocsátásból származik: az Államadósság Kezelő Központ közleménye szerint Magyarország 1,25-1,25 milliárd euró értékben bocsátott ki tíz- illetve harmincéves futamidejű kötvényeket. Mit jelent ez? A kötvénykibocsátás tulajdonképpen hitelfelvétel: a kötvényt megvásárló befektető pénzt ad kölcsön az államnak, aki majd rendszeresen fizeti neki a kamatot és a futamidő végén visszatéríti a kölcsönvett összeget is.

 

Ilyen kötvénykibocsátás évente több alkalommal is történik, és gyakran az a célja, hogy ebből fizessék vissza a hamarosan lejáró korábbi hiteleket. A november 12-i kötvénykibocsátásból befolyó összeget is az általános finanszírozási célok mellett a 2021. évi devizalejáratok előfinanszírozására tervezi felhasználni az ÁKK a részletesebb közleménye szerint. 

 

Orbán Viktor tehát Magyarország vétó melletti pozícióját egy más célra felvett hitellel blöffölve próbálja erősíteni?

 

Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője az Euronews-nak nyilatkozva azt mondta, ezzel a kötvénykibocsátásal Magyarország már kimondottan a vétóra készülhetett, vagyis lehett az a hitelfelvétel célja, hogy Orbán Viktor bebiztosította magát arra az esetre, ha a megegyezés elhúzódása miatt késnének az uniós kifizetések.

 

Másként látja Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, akit telefonon kérdeztünk arról, lehet-e köze a hitelfelvételnek a költségvetés és a helyreállítási alap körüli vitákhoz. A politológus nem zárja ki a kormányzat részéről az ilyen stratégiai gondolkodásmódot, de úgy gondolja: 

 

ez a feltételezés inkább spekuláció, ami az események időbeli egymásutániságából adódik.

 

A politológus szerint a hitelfelvétellel inkább a válság miatt meggyengült hazai gazdaságnak igyekszik mozgásteret csinálni a kormány.

 

Ez azért nem ugyanaz

 

Ugyanakkor a Magyarország által felvett hitelt maga Orbán Viktor állította szembe a helyreállítási csomagból származó forrásokkal. A miniszterelnök szerint a helyreállítási alapból származó pénz ugyanúgy hitel, mint a Magyarország által önállóan szerzett források, azonban ez a párhuzam több szempontból sántít.

 

+ A helyreállítási alap egy része vissza nem térítendő támogatás, bár annyiban valóban hasonlít a hitelre, hogy a közös büdzsébe majd több pénzt kell miatta befizetni. A helyreállítási alap másik része hitelként hívható le.

 

+ A helyreállítási alapból származó összeg nem növeli az adott ország államadósságát, a devizakötvény-kibocsátásból származó összeg viszont természetesen igen.

 

+ A most rendelkezésre álló, hitelfelvételből származó 2,5 milliárd eurós összeghez képest szintén a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatásként 7,6 milliárd euróra lenne jogosult Magyarország, ami a Portfolio számítása szerint nettó 5 milliárd eurót jelentene, ha leszámítjuk belőle a közös büdzsébe 2027-ig emiatt befizetendő többletet.

 

ORBÁN VIKTOR AZ EURÓPAI TANÁCS ÜLÉSÉRE IGYEKSZIK. FOTÓ: OV / FACEBOOK

 

Medve-Bálint Gergő is hangsúlyozta az Azonnalinak: az az összeg, amihez a helyreállítási alapon keresztül férne hozzá Magyarország, sokkal kedvezőbb feltételekkel lenne lehívható, mit egy piaci hitelfelvétel. Medve-Bálint szerint ezeket a forrásokat azért kockáztatja Magyarország, mert

 

az eddig inkább gazdasági integrációként működő Unió a források jogállamisági feltételekhez kötésével elmozdulna a politikai integráció felé,

 

és ez az, ami ellen Magyarország és Lengyelország valójában tiltakoznak.

 

Mit jelent ez a vétó ügyében?

 

Magyarország ugyanakkor kifejezetten jó pozícióból tud forrásokat szerezni a piacról: bár 2020-ban az államadósságon belül jelentősen növekedett a devizaadósság aránya, az állam még mindig inkább forintban van eladósodva a saját lakosságának irányába, vagyis még mindig alacsony a kockázata annak, hogy a forint gyengülő árfolyama miatt Magyarországnak nehézségei támadnak a devizaadósság finanszírozásával.

 

Magyarország adósbesorolásának kilátásait szeptember végén stabilról pozitívra módosította a Moody’s hitelminősítő, miközben az azóta majdnem 370-es euróárfolyamig is gyengülő, majd 359-re visszaerősödő forint sem utal különösebben súlyos gazdasági problémákra.

 

Medve-Bálint szerint a magyar gazdaságot ezzel együtt is megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, így Magyarországnak is érdeke a megegyezés, főleg a költségvetés ügyében, a helyreállítási alap fő kedvezményezettjei ugyanis inkább az EU déli tagállamai – magyarázta a politológus az Azonnalinak.

 

Arra a felvetésünkre, hogy a miniszterelnök a hitelfelvételre való hivatkozással üzenhette-e azt, hogy Magyarországnak nem sürgős a megegyezés, és akinek sürgősek a források, azoknak kell engedni, Medve-Bálint azt válaszolta, hogy ez egy valóban jól hangzó elmélet, de ő továbbra is úgy látja, hogy a miniszterelnök által említett hitelfelvételnek

 

nem a költségvetés és a helyreállítási csomag vétózásához, hanem sokkal inkább az itthoni válságkezeléshez van köze.

 

A politológus – ahogy azt a hétfői nekünk adott interjújában is elmondta – úgy látja: az Európai Tanácsban hamarosan megegyezés születik a büdzséről és a helyreállítási alapról.

 

Ha többet akarsz tudni róla, hogy mi köze az EU-s költségvetésnek a jogállamisági mechanizmushoz, és mi van egész pontosan az utóbbiban, ide és ide kattints!

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás