+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2020. november 23. hétfő, 20:15
Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit tegyünk, ha a lakásunk elkezd a saját feje után járni? Mit is jelent a világ helyreállítása, ha a horrorszerző Veres Attila írja meg annak módját? És mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból, ami idén is remekül sikerült.

Két évvel ezelőtt írtam a Gabo SFF új antológiasorozatáról, amiről akkor még nem tudhattuk, hogy tényleg sorozat lesz-e. A Gabo fantasztikus részlegénél ugyanis merész dologba vágtak bele: novellákat adtak közre ismert és kevésbé ismert magyar fantasztikus szerzőktől.

 

Tekintve, hogy a magyar szerzőkkel és a novellákkal kapcsolatban külön-külön van valami általános félsz az emberekben, a fantasztikum ráadásul kicsi piac, nem voltam benne biztos, hogy több évet is megél majd a sorozat.

 

Az már az első kötetből világos volt, hogy a túlélés nem a minőségen fog múlni: már a 2018-as kötet remek volt, amit még felül is tudott múlni a 2019-es válogatás – és hát tényleg válogatásról van szó, még ha nem is az amerikai fantasztikumban megszokott, magazinokban már megjelent novellákat desztilláló „Year’s Best”-jellegű válogatásról van szó, hanem gyakorlatilag egy pályázatról. De a két szerkesztő, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor láthatóan biztos kézzel tud válogatni.

 

És mint egy falat kenyér, úgy kellett ez az antológiasorozat a magyar fantasztikumnak: kiderül belőle egyrészt az, hogy ez a terület bizony él és virul, másrészt pedig az, hogy ugyan regényméretben egyelőre kevés állandóan megjelenő, biztos kézzel dolgozó szerzőnk van, de a kisprózai színtéren számos tehetséges alkotó van.

 

Szaladjunk is végig ezeken a tehetséges szerzőkön

 

Farkas Balázs és Veres Attila, a hazai weird irodalom két titánja csuklóból hozza a kötelezőt, de meglepő módon két kedvenc szerzőm így is leszorulna a dobogóról, ha sorrendet kéne állítanom a novellák között. Szokás szerint remek aztán a Hugo-díjas Takács Bogi, és izgalmas világot villant fel a mezőnyben szintén veteránnak számító László Zoltán is, mindketten sci-fis vonalon, és itt játszik Körmendi Ágnes egy okos darabbal; valamint Molnár B. Gábor egy tisztességes, de talán kissé sematikus, Raymond Chandler-hommage űrkrimivel.

 

Kifejezetten érdekes színfoltok is vannak az idei antológiában: Palágyi R. László egy biztos kézzel írt történelmi fantasyt villant a török korból, amit valamiért képregényként tudnék még elképzelni; és szintén a történelmi vonalon mozog Evellei Kata írása, ami érintőlegesen még valami érdekes zombis dolgot is vegyít a fantasybe. Csoma-Lőrincz Tamara vallási témát boncolgat a novellájában – ebből a sorozatából már volt szerencsém olvasni egy írást a Fantasztikus Kéziratok Éjszakáján, ami már akkor kiváncsivá tett.

 

 

Lőrinczy Judit írásáról eközben az a kevés Thomas Ligotti-novella jutott eszembe, amit olvastam – azt hiszem ugyanazért nem élveztem, amiért Ligotti sem a kedvencem. D. Kovács Tünde feminista vonalon mozgó disztópiája egy darabig az orrunknál fogva vezet minket, és ezt nagyon jól csinálja. Erdei Lilla idei darabjában, a Cuncirókában, megmondom őszintén, első olvasásra nem fogtam fel, hogy mi történik pontosan, azt hiszem, újra kell olvasnom.

 

Két novella is tanúskodik arról, mekkora gondot jelent az Y-generációnak a lakhatás

 

– ez jutott legalábbis eszembe, ahogy két lakásközpontú, ráadásul panellakás-központú novellát olvastam Krausz Emmától és Alexandrov Annától. Előbbi egy eleinte talán kissé csapongó, de összességében felettébb nyugtalanító panelweird, utóbbi pedig végre egy igazi panelfantasy – nagyon örülök, hogy a panellakások betörtek végre a magyar fantasztikum helyszínei köze, már az egyik korábbi kötetben is volt ilyen novella.

 

Idén nekem négy titkos favoritom van. Az egyik szokás szerint Kiss Gabriella, aki azóta, hogy megnyerte az egyik Fantasztikus Kéziratok Éjszakáját, folyamatosan lenyűgöz kisprózájával: eleddig a weird területen hozott izgalmas szövegeket, ezúttal viszont valami kifejezetten meta témába nyúlt bele Egy férfi belépett a bárba c. novellájával, amit még párszor újra akarok olvasni.

 

A másik kedvencem Nagy Roxána Kicevice című falusi horrorja vagy dark fantasyje, ami nagyon szépen vitte végig a kitűzött célját; a harmadik pedig Rusvai Mónika Embermadár című disztópiája, ami olyan szépen és mélyen kelet-európai, olyan jó szimbólumokkal, nézőpontokkal dolgozik, és olyan szépen van megírva, hogy kedvet kaptam a szerző regényéhez, ami eddig annyira – fülszövege alapján – nem érdekelt.

 

A negyedik kedvencem külön kiemelést érdemel:

 

Radics Roland ugyanis két olyan távoli dolgot hozott össze egy novellában, mint a hercegnőket rabló sárkány és a pszichonalízis.

 

Hogy egy párbeszédes formájú novella hogy lehet ennyire jó, azt csak ez a zseniális alapötlet magyarázhatja, mindenesetre a sok búskomor vagy egyenesen rémisztő történet között Radics Roland novellája volt az egyik, amin tudtam mosolyogni, ezért már önmagában járna neki a kiemelés.

 

Tehát összességében idén is kiderült, hogy a hazai fantasztikus kispróza helyzete nagyon szépen alakul, évről évre kerülnek elő, majd maradnak velük újabb és újabb tehetséges alkotók, akik egyáltalán nem szűkölködnek ötletekben, ráadásul sokszor megtalálják a fantasztikumhoz a magyar szempontból átélhető és megélhető témákat is. Remélem a szerzők vagy kedvet kapnak a regényíráshoz, vagy rákapnak a hazai kiadók a novelláskötetek közlésére, mert többen közülük lassan önálló kötetet érdemelnek.

 

Olvasnál valami jót? Könyves Kálmán segít!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás