+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 2. hétfő, 18:08
Habár szinte az összes közvélemény-kutatásban a demokrata Joe Biden vezet a republikánus Donald Trump előtt, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt akár 2016 is megismétlődhet. A demokrata jelöltre akár milliókkal többen is szavazhatnak, ha az Elektori Kollégium végül a republikánus jelöltet választja meg.

Miután szinte mindegyik közvélemény-kutatás a demokrata Joe Biden győzelmét vetíti előre a republikánus Donald Trumppal szemben, a FiveThirtyEight portál pontokba szedve mutatta be, hogyan győzhet mégis Donald Trump a november 3-án kedden tartott amerikai elnökválasztáson.

 

Miért győzhet Trump?

 

A FiveThirtyEight legfontosabb következtetése, hogy 2016-hoz hasonlóan

 

Trumpot újfent az Elektori Kollégium segítheti újabb győzelemhez,

 

ugyanis az ingaállamokban a két jelölt közötti különbség sokkal kisebb, mint az összes állam összesített szavazataiban (popular vote) kettejük között megmutatkozó különbség. A FiveThirtyEightet alapító Nate Silver azt valószínűsíti, hogy a több szavazatot összességében az utóbbi nyolc elnökválasztáshoz hasonlóan a demokraták fogják elvinni. Szerinte

 

ha a szavazatok összességében legalább nyolc százalékpont különbség lesz a két jelölt között, akkor az az elektorok voksain is meglátszik majd, és ebben az esetben esélyes Joe Biden győzelme.

 

Ha Biden csak 2 esetleg 3 százalékponttal veri meg Trumpot a szavazatok összességében, úgy Trump győzelme borítékolható az Elektori Kollégium révén.

 

Forgatókönyvek a billegő államokban

 

A legfontosabb billegő államnak a keleti parti Pennsylvaniát tartják (2016-ben Trumpnak sikerült elvinnie). A FiveThirtyEight szerint Pennsylvania esetében Biden 4,7 százalékponttal előzheti meg Trumpot a többségi szavazáson, így 2020-ban jó eséllyel ő húzhatja be Pennsylvaniát.

 

Biden akkor tudhatná biztonságban a győzelmét, ha több billegő államhoz (pl. Wisconsin és Michigan) hasonlóan öt, de inkább nyolc százalékponttal megelőzné Trumpot az alábbi államokban: Florida, Arizona, Észak-Karolina és Georgia. Azonban ezekben az államokban a közvélemény-kutatások szerint Biden jelenleg csupán három és egy százalék közötti eredménnyel múlhatja felül Trumpot. Ha Biden elveszíti Pennsylvaniát, akkor bukhatja azon billegő államokat is, ahol csak 1-2 százalékponttal vezet.

 

A bizonytalan szavazók

 

A FiveThirtyEight szerint 2020-ban kevesebb a bizonytalan szavazó, ezért – mivel a közvélemény-kutatások őket nehezebben mérik – az előrejelzések hibahatára is kisebb.

 

Viszont egy csoport még bekavarhat a számításokba: azok az amerikaiak, akik levélben szavaznak.

 

A korábbi választások alkalmával ezen szavazatok megoszlottak a két jelölt között, a 2020-as felmérések viszont azt mutatják, hogy most inkább a demokraták szavaznak levélben, míg a republikánusok a hagyományos, helyszíni szavazást preferálják. A közvélemény-kutatók számára pedig éppen a levélszavazatok miatt növekedhet meg a hibaarány (több állam nem küldi el időben a levélszavazatokat, nem csomagolják be azokat extra borítékba). Ezért nem is várhatók végleges eredmények a szavazást követő napokban, mivel ezeket több időbe telik centralizálni.

 

A könnyebb érthetőség kedvéért álljon itt egy lehetséges forgatókönyv. Egy adott államban például Trump és Biden fej-fej melletti exit pollal végeznek, 50-50 százalékkal. Azonban a Biden-szavazók kétharmada levélben, míg a Trump-szavazók kétharmada a helyszínen szavazott. A levélszavazatok között az érvénytelen szavazatok aránya 3 százalék (rosszul csomagolták be, elveszett a postán, stb.). Így a végső eredmények szerint Trump 50,8 százalékkal nyerne és Biden 49,2 százalékkal veszítene az adott államban.

 

Hogyan szavaznak a spanyolajkúak?

 

A következő bizonytalan tényezőt a győztes esetében a spanyolajkúak szavazatai jelentik. A felmérések szerint

 

Trump 2016-hoz képest javította a népszerűségét a spanyolajkúak és a fekete férfiak körében.

 

Bidennek viszont nem sikerült annyira megnövelni népszerűségét a fehér férfi szavazók esetében. Hipotetikus esetben, ha Bidennek nem sikerül elég fehér, diploma nélküli szavazót meggyőzni, elveszítheti Pennsylvaniát, és átlagos spanyolajkú szavazattal számolva Biden ugyancsak nem tudná behúzni Arizonát vagy Floridát például.

 

Végül több botrány is Trump győzelméhez járulhat hozzá: a szavazók megfélemlítése, a szavazóhelyiségek körüli bonyodalmak, egyes csoportok szavazásból való kizárásával való próbálkozás. A republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság is dönthet úgy, hogy megsemmisít eredményeket, vagy újraszámlálást rendel el. Az Axios értesülései szerint Trump-kampány egyébként arra készülhet, hogy már november 3-án, a levélszavazatok végleges megszámlálása előtt kihirdessék győzelmüket, a végső eredményeket meg sem várva.

 

Mindezzel együtt a FiveThirtyEight közvélemény-kutatásokat összegző modellje továbbra is csak

 

10 százalékos esélyt jósol Trump győzelmének. Azonban – ahogy Nate Silver elemző a blogposztban is megjegyzi – a tíz százalék esély közel sem egyenlő a nullával,

 

és az sem kizárt, hogy a szavazatok újraszámlálására lesz szükség.

 

NYITÓKÉP: Gage Skidmore / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás