Brexit: még meg sem kötötte, már felülírhatóvá tenné az EU-s dealt Boris Johnson

2020.10.07. 17:33

Olyan törvényjavaslatot fogadott el a brit parlament alsóháza, ami szerint a brit piac védelme érdekében utólag egyoldalúan felülírhatnák azt a megállapodást, amit még meg se kötött az EU és az Egyesült Királyság a brexit részleteiről. Ha így folytatódik, nem is fogják megkötni.

Brexit: még meg sem kötötte, már felülírhatóvá tenné az EU-s dealt Boris Johnson

Még augusztus elején számoltunk be arról, hogyan állnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Annak ellenére, hogy a britek január 31-én formálisan kiléptek az Európai Unióból – azaz a brexit politikai értelemben megtörtént –, a kilépési folyamat még nem zárult le: a leglényegesebb vitás kérdések kapcsán ekkor még csak arról döntöttek, hogy azokat majd a kilépés után, 2020-ban fogják letárgyalni az év végéig tartó átmeneti időszak alatt. Ekkor az Egyesült Királyság már formálisan nem lesz tagja az EU-nak, azonban jórészt még ugyanazon kötelezettségek és jogok vonatkoznak rá, mintha EU-tagállam lenne – leszámítva a közös döntéshozatalban való részvételt.

Azonban azóta ha haladtak is a tárgyalások, nem feltétlenül pozitív irányba:

a Boris Johnson vezette kormány szeptember végén egy olyan törvényjavaslatot rakott a brit parlament elé, amivel gyakorlatilag a kilépési egyezmény néhány pontját felülírnák.

Ezt az EU részéről többen is látványosan kritizálták: Ursula von der Leyen Bizottsági elnök Twitteren aggodalmát fejezte ki, hogy e törvény elfogadása megsértené a kilépési egyezményt, illetve aláássa a bizalmat a tárgyaló felek között. Az EU brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier azonban már keményebben fogalmazott: szerinte

az EU számára teljesen elfogadhatatlan Johnsonék törvényjavaslata, ami szerinte nemcsak az elfogadott kilépési megállapodás szövegét sérti, hanem annak az alapelveit is.

De miről is szól ez a törvényjavaslat?

A javaslatot a brit parlament alsóháza, a Képviselőház már szeptember 29-én meg is szavazta, így a felsőház, a Lordok Háza azt maximum már csak késleltetni tudja.

A törvényjavaslat lényegében felhatalmazza a brit kormányt, hogy a kilépési egyezmény bizonyos pontjait felülírhassák a brit piac védelme érdekében.

Ezt sok konzervatív képviselő is kritizálta, közöttük a kormány és a királynő érdekeit Észak-Írországban képviselő államtitkár, Brandon Lewis is, mivel véleménye szerint ezzel konkrétan megszegnék a kilépési egyezményt, ami egy nemzetközi szerződés – azaz a jogi hierarchia szempontjából magasabb rendű, mint a nemzeti jog.

Végül egy kompromisszumos megoldással sikerült a kormánynak elérnie, hogy a konzervatív képviselők megszavazzák: a javaslatot kiegészítették azzal, hogy ha a kormány valami olyanról döntene, ami potenciálisan megsértené a kilépési egyezményt, akkor előtte a Képviselőháznak is szavaznia kell majd róla: vagyis egyszerű kormánydöntés helyett parlamenti döntéssel tennék lehetővé egy nemzetközi egyezmény megsértését, ami ettől még továbbra is egy nemzetközi egyezmény megsértése maradna.

A törvényjavaslat lényegében az Egyesült Királyságon belüli piacot szabályozza:

előírja, hogy az Egyesült Királyság tagállamai (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales) maguk határozhassák meg, hogy milyen szabályokat és szabványokat írnak elő a termelés folyamán

– például, hogy mennyi legyen a megengedett károsanyag-kibocsátás az adott országban –, nem pedig külső szabványok. Viszont ez lehetőséget ad arra, hogy Johnsonék kitáncoljanak abból a megállapodásból, amit a brit kormány tavaly kötött az EU-val Észak-Írország kapcsán.

Ugyanis az átmeneti időszak elteltével Észak-Írország egy speciális státuszú hely lesz: formálisan egyáltalán nem lesz az EU vámuniójának a része, azonban, hogy az Ír-szigeten ne legyen fizikai határ, Észak-Írországra továbbra is az EU-s szabványok és előírások vonatkoznának, az EU-ból érkező termékek vámvizsgálata pedig nem az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határnál, hanem az Ír-szigeten belül kerülne sor valahol.

Ezzel az új törvénnyel Johnsonék felhatalmazták az Egyesült Királyság tagállamait, hogy maguk dönthessenek a szabványaikról, bár hozzá kell tenni: ettől még az északír törvényhozást ugyanúgy kötnék a nemzetközi egyezmények is, tehát nem vezethetne be olyan szabályt, amit a nemzeti jog ugyan megenged, egy nemzetközi egyezmény azonban nem.

A halászat még mindig egy kemény ügy

Elképzelhető, hogy ez csak egy taktikai lépés volt Boris Johnsontól, ugyanis a törvényjavaslatot szeptember 28-án, egy nappal a brexitügyi tárgyalások folytatása előtt fogadta el a Képviselőház, így nem kizárt, hogy ezzel csak a tárgyalási pozícióját kívánta megerősíteni Johnson, mondván: ha nem úgy alakulnak a tárgyalások, ahogy London kívánja, akkor a britek akár egyoldalúan is felülírnának bizonyos dolgokat a megállapodásban.

Az EU és Egyesült Királyság közötti gazdasági megállapodást nemcsak ez az új brit törvényjavaslat veszélyezteti, hanem a halászat kérdése is. Ugyanis hiába tűnt úgy még augusztusban, hogy a halászat tekintetében enged az EU a brit akaratnak, most úgy tűnik, hogy az unió mégsem visszakozik: az ír közszolgálati média, az RTÉ értesülései szerint ugyanis

a halászatban leginkább érdekelt tagállamok egyhangúlag megállapodtak abban, hogy Michel Barniernek, az EU brexitügyi főtárgyalójának keményebb irányvonalat kell képviselnie a halászat kapcsán.

Ugyanis az átmeneti időszak alatt még továbbra is az EU közös halászati politikája (KHP) van érvényben a brit vizeken is, ami alapján a többi tagállam továbbra is jogosult arra, hogy az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetén belül is halásszon, illetve a túlhalászat elkerülése érdekében bizonyos kvóták vannak érvényben az adott vizeken.

Míg az EU több tagállama a status quo megtartásában érdekelt, addig a britek azt szeretnék, hogy az EU tagállamok hajói ne folytathassanak gazdasági tevékenységet a brit kizárólagos gazdasági övezetben, vagy legalább ne olyan mértékben, mint eddig.

Ugyanis a brit vizekből kifogott halak többségét más tagállamokhoz tartozó hajók fogják ki: 2019-ben a teljes kvóta 55 százalékát más tagállamok hajói használták fel.

Most Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország abban állapodott meg, hogy Barnier lépjen fel keményebben a halászati kérdésben, és ne engedjen a status quoból.

Eközben az Egyesült Királyság főtárgyalója, David Frost arról beszélt, hogy a halászat terén továbbra is hatalmas a különbség a felek között, és ha az EU nem lesz rugalmasabb és nem lesznek reálisabbak a követelései, akkor fennáll a veszélye, hogy áthidalhatatlan lesz ez a probléma.

Ha pedig a halászat kapcsán nem sikerül megállapodni, akkor gazdasági megállapodás sem lesz az Egyesült Királyság és az EU között – pedig a halászat a brit GDP kevesebb, mint 0,1 százalékát adja.

A keményvonalas brexiterek úgy vélik, hogyha maradna a status quo, akkor úgy semmi értelme nincs a britek kilépésének, míg a fent említett 8 tagállam képviselői úgy vélik, hogy nekük történelmi joguk van a brit vizeken halászni, mivel az EU közös halászati politikája értelmében már közel négy évtizede halásznak ott a hajóik.

Egyre jobban sürget az idő

Augusztusban még hiába reménykedtek abban, hogy október másodikán már sikerül lezárni a tárgyalásokat, jelenleg nem látni, hogy mikor sikerülhet megegyezni.

Sok szakértő úgy véli, hogy ahhoz, hogy még idén sikerüljön megkötni a megállapodást, legkésőbb október 31-ig kellene megegyeznie a feleknek, hogy elegendő idő maradjon a megállapodás ratifikálására is.

Azonban egy biztos: alkuval vagy alku nélkül, de a politikai brexit után 2020. december 31-én a gazdasági brexit is megtörténik,

mivel az átmeneti időszak meghosszabbításáról június végéig tudtak volna dönteni a felek, azonban Johnsonék jelezték, hogy ők ezzel nem kívánnak élni, az EU pedig el is fogadta a brit kormány döntését.

Kérdés, hogy a maradék idő elegendő lesz-e a feleknek, hogy megállapodjanak, ugyanis a kereskedelmi és gazdasági kérdések mellett (ezeknek egy apró szelete csak a halászat) biztonságpolitikai, légiközlekedési, energiapolitika és gyógyszeripari sztenderdjeikről is meg kell egyezniük, ahogyan a ki- és beutazási szabályokat, a szabad mozgás és munkavállalás leendő szabályait is le kéne fektetni.

NYITÓKÉP: Boris Johnson a kilépés pillanatában 2020. január 31-én. FORRÁS: Number 10 / Flickr

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek