+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. október 6. kedd, 17:23
Egyelőre kártérítést sem igényelnek az Európai Bíróság döntése nyomán, amely elkaszálta a lex CEU-t. A bécsi kampusz marad, de az egyetem szerint a lex CEU nem alkalmazható többé Magyarországon.

Szerda délután sajtótájékoztatót tartott a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetése, miután az Európai Bíróság délelőtt közzétett ítéletével elkaszálta a lex CEU-t. Az uniós kötelezettségszegési eljárás nyomán született ítéletről itt írtunk részletesen.

 

Az egyetem rektora, Michael Ignatieff üdvözölte a bíróság döntését.

 

Ignatieff elmondta: innentől kezdve a lex CEU nem alkalmazható Magyarországon,

 

így akár arra is megvan a szabadságuk innentől kezdve, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzéseket indítsanak a budapesti campuson. (Nem teljesen ez a helyzet egyébként, ugyanis az Európai Bíróság döntése egyetlen tagállami törvényt sem tesz automatikusan hatálytalanná: az ítélet nyomán a magyar jogalkotónak kell módosítania vagy hatályon kívül helyeznie a törvényt – a szerk.)

 

A rektor szerint a döntés Orbán Viktor jogi stratégiájának a megsemmisülését jelenti. Az ítéletet a CEU vezetése nem csak a Közép-európai Egyetemre nézve tartja nagy jelentőségűnek, szerintük a többi magyar és európai egyetemen is erősödik az intézményi autonómia és az akadémiai szabadsághoz való jog érvényesülése a döntés nyomán.

 

Fodor Éva, a CEU újonan létrehozott Demokrácia Intézetének igazgatója az egyetem budapesti terveiről beszélt. Az itthon továbbra is működő könyvtár és a Nyílt Társadalom Archívum mellett a CEU Demokrácia Intézetet hoz majd létre, ahol a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket kutatnak majd – bár az, hogy ez hogyan kapcsolódik az Európai Bíróság döntéséhez, nem derült ki.

 

A BBC kérdésére Igantieff azt is elmondta: számára

 

jogilag értelmezhetetlen Varga Judit azon kijelentése, miszerint az Európai Bíróság ítéletét „Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani”.

 

A rektor szerint a döntés egyértelmű, a lex CEU nem alkalmazható Magyarországon, és pont. (Amint fentebb írtuk, a rektor ebben téved – a szerk.)

 

Ignatieffet többen kérdezték az egyetem közép- és hosszútávú terveiről is, de a válaszokban kevés konkrétum hangzott el. Ami Ignatieff szavai alapján biztos, hogy

 

a CEU nem tervezi felszámolni a bécsi kampuszát, és jelenleg nincs arról döntés, hogy képzéseket hoznának vissza Budapestre,

 

bár hosszabb távon ezt nem zárják ki.

 

Ignatieff arra a kérdésre, hogy szeretnének-e kártérítést igényelni a magyar kormánytól a Bécsbe költözés költségeiért, úgy válaszolt: bár szerinte ez egy óriási, 200 millió körüli összeg volt, jelen pillanatban nem gondolkodnak ebben. Az Azonnali kérdésére, hogy tervez-e az egyetem további jogi lépéseket, pereket az Európai Bíróság döntése alapján, a rektor kijelentette, hogy jelenleg ennek a fontos határozatnak örülnek,

 

egyelőre nem terveznek jogilag továbblépni.

 

Azt kell először eldönteniük mint közösség, hogy mik a további terveik a budapesti kampuszon – mondta.

 

NYITÓKÉP: Daniel Vegel / CEU

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás