+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 6. kedd, 11:00
Az EU által aláírt nemzetközi egyezményekre és az EU Alapjogi Chartájára is hivatkozott az Európai Bíróság, mikor kimondta: Magyarország uniós jogot sértett a lex CEU-val. Elmagyarázzuk, miért példátlanul aktivista a luxembourgi bíróság döntése, mit léphetne ezután a magyar Alkotmánybíróság, és egyáltalán számít-e ez még egyáltalán.

Kedden hozott ítéletet az Európai Bíróság abban a kötelezettségszegési eljárásban, amit azért indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, mert a lex CEU-ként elhíresült törvény alapján az EU-n kívüli, harmadik országokban bejegyzett felsőoktatási intézmények csak akkor folytathatnak Magyarországon képzési tevékenységet, ha egyrészt a bejegyzés helye szerinti országban is van campusa, másrészt pedig van egy nemzetközi egyezmény a bejegyzés helye szerinti ország és Magyarország között „a magyarországi működés elvi támogatásáról”. A törvény következménye az lett, hogy a CEU a képzéseit Bécsbe költöztette, a 2020 őszi félévet már ott kezdték meg.

 

Az Európai Bíróság ítélete szerint Magyarország két okból is megszegte az EU-jogból fakadó kötelezettségeit a lex CEU-val:

 

+ először is a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül működő, a szolgáltatások kereskedelméről szóló GATS egyezményt sértette meg a szabályozással, amelynek nemcsak egyenként az EU-tagállamok, de maga az EU is részese;

 

+ másrészt pedig az EU Alapjogi Chartájában garantált tudományos élet szabadságát is sérti a törvény a bíróság szerint.

 

De mi köze az EU bíróságának egy amerikai egyetemhez?

 

Fontos azt látni, hogy az ügy nem olyan egyszerű, mintha a magyar kormány mondjuk egy német, svéd, vagy bármilyen, EU-s tagállam egyetemével szúrt volna így ki, hiszen a CEU egy amerikai intézmény, azt pedig nem olyan egyszerű megmagyarázni, hogy hogyan érinti az EU-jogi kötelezettségeket az, hogy egy tagállam harmadik országokból származó intézmények működését hogyan szabályozza.

 

A kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság ezt úgy oldotta meg, hogy az Európai Bíróság előtti perben a WTO keretein belül működő GATS egyezményre hivatkozott, amely a világkereskedelmi szervezetnek a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó egyezménye, és amelynek az EU tagállamok mellett maga az EU is részese. Ebben az egyezményben Magyarország többek közt azt is vállalta, hogy a felsőoktatási szolgáltatások terén nemzeti elbánást nyújt a többi részes állam egyetemeinek.

 

Az újdonság a dologban az, hogy a WTO-s egyezmények nemteljesítéséből adódó jogvitákat eddig a WTO illetékes nemzetközi választottbíróságán szokták rendezni, nem az Európai Bíróságon. Sőt: az Európai Bíróság eddigi következetes joggyakorlatában visszautasította, hogy a WTO alkalmazását az EU-ban kikényszerítse, akkor is, ha esetleg egyes EU-jogszabályok WTO-jogba ütközése merült fel, és akkor is, ha magáncégek próbáltak volna a WTO-jog alapján igényt érvényesíteni.

 

Például, ha egy GMO-s kukoricával kereskedő amerikai cég amiatt akart volna panaszkodni, hogy valamelyik EU-tagállamba nem engedték be a génmódosított kukoricáját élelmiszerbiztonsági szabályokra hivatkozva, akkor az eddigi gyakorlat alapján az Európai Bíróság azt mondta volna neki, hogy kedves barátom, menj a WTO-s választottbíróságra ezzel, ez nem az én dolgom.

 

Most viszont a magyar lex CEU vonatkozásában az Európai Bíróság beleállt abba, hogy a tagállamok felé kikényszeríti a WTO-s egyezmények betartását, mondván, hogy az EU ezen egyezményekhez csatlakozott, ez is az EU-jog részét képezi.

 

Nagy kérdés, hogy ezek után viszont milyen alapon utasítja majd vissza mondjuk az amerikai GMO-s kukoricatermelők adott esetben akár milliárdos követeléseit.

 

Az EU-s alapjogok kikényszerítésében is aktivista az ítélet

 

A másik hivatkozási pont a perben az Európai Unió Alapjogi Chartája volt, amely számos más alapjog mellett a tudományos élet szabadságát is garantálja. Az Alapjogi Charta gyakran előkerül érvként nemcsak a magyar helyzettel kapcsolatos uniós politikai vitákban, de a kötelezettségszegési eljárásokban is a Bizottság részéről.

 

Azonban fontos ehhez látni, hogy az Alapjogi Chartának van egy megszorító alkalmazási szabálya, miszerint a Chartában foglalt alapjogokat csak olyan helyzetekben lehet kikényszeríteni, amikor egy tagállam uniós jogot hajt végre. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy EU-s irányelv magyar jogba való átültetésekor be kell építeni olyan garanciákat, hogy ezek az alapjogok ne sérüljenek (ez se mindig sikerül, például az adatvédelem terén).

 

Viszont tisztán belföldi, vagy harmadik országokat érintő jogviszonyokban alapvetően a Charta rendelkezéseit nem lehet kikényszeríteni. Legalábbis eddig nem nagyon lehetett.

 

Az Európai Bíróság az utóbbi időben elkezdte kiterjesztően alkalmazni a Charta alkalmazási szabályát, például olyan fontos, de tisztán belföldi ügyekben, mint a bíróságok függetlensége és a hatékony bírói jogorvoslathoz való jog, azt is az EU-jog alkalmazásának tekintette, ha az uniós alapszerződések valamilyen szinten szabályozták a témát – ilyen alapon kaszálták el például Lengyelországot a bírói szervezetet érintő, a bírói függetlenséget sértő reformjai miatt.

 

Ugyanakkor a CEU esetében, mikor az a kérdés merült fel, hogy mégis milyen alapon alkalmazhatók az ügyben a Chartában foglalt alapjogok, az Európai Bíróság egyszerűen azt mondta: a WTO GATS egyezménye az uniós jog szerves részét képező megállapodás, így a lex CEU vonatkozásában is megáll az uniós jog végrehajtása, ami a Charta alkalmazásához szükséges. A jövőre nézve ez az értelmezés elég tágra nyitja az ajtót, hiszen elvileg ezután az EU által számos tárgyban megkötött nemzetközi egyezmények szabályozási körében a Charta felhívható az Európai Bíróság előtt.

 

Releváns ez még egyáltalán?

 

Persze a Charta alkalmazása annyiban nem kellene, hogy földhöz vágjon senkit, hogy az oktatás és a tudomány szabadságát a magyar Alaptörvény is tartalmazza, tehát semmi olyat nem ír elő az EU Alapjogi Chartája, amit nem kellene a saját alkotmányunk alapján is betartanunk. Csakhogy az Alkotmánybíróság már három éve ül a lex CEU ügyén, ráadásul azzal az átlátszó magyarázattal odázta el az arról való döntést, hogy ki akarja várni az Európai Bíróság ítéletét.

 

Ahogy akkor írtuk: ez azért visszatetsző, mert a két bíróságnak nem ugyanaz a dolga. Az Európai Bíróság az EU-jog, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény alapján dönt. Az Alaptörvény alapján sokkal egyértelműbben elkaszálható lenne a lex CEU, mint EU-jog alapján, ami – amint a fentiekből látszik – csak nagyon tekervényes érveléssel sikerült az Európai Bíróságnak.

 

Gyakorlatilag pedig az egész már nem sokat számít, hiszen a CEU idén ősztől már a bécsi campusán kezdte meg a félévet,

 

úgy hogy most, hogy már nincs tétje a dolognak, az Alkotmánybíróság is nyugodtan előveheti az ügyet az Európai Bíróság ítéletének ismeretében.

 

FOTÓ: A CEU épülete Budapesten / Tuba Zoltán, CEU

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás