+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petar Bagarić
2020. augusztus 19. szerda, 10:06
Lassan elmúlnak a jugoszláv beidegződések, és Horvátország ismét barátra lelhet a magyarokban, ahogy ez 1918 előtt is volt. Az élet minden területén nagyon jók a kapcsolatok.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Petar Bagarić Zágrábban élő horvát történész mondja el véleményét.

 

+ + +

 

Ha meg akarjuk érteni a mai horvát nézőpontot Magyarország kapcsán, legalább 1990-ig vissza kell mennünk, amikor Horvátország parlamentje kimondta egy többpárti és demokratikus választás után a függetlenség célját, majd mindezt az 1991-es tényleges függetlenség koronázta meg. A függetlenedés egyik első jeleként Zágráb főtere nemcsak visszakapta régi nevét (Jelačić bán tere), de a bán lovasszobra is visszatérhetett. A téren 1866-tól 1947-ig ott állt a szobor, de 1947-ben egy este a jugoszláv kommunisták eltávolították onnan.

 

Azok számára, akik kicsit is kiismerik magukat a magyar-horvát történelemben, a hír, hogy visszakerül éppen Jelačić bán szobra, nem tűnhetett nagyon pozitívnak. Ezért kell megemlíteni: a szobor visszaállítását egy olyan gesztus kísérte, ami világossá tette, hogy Magyarország nem ellenséges ország.

 

A bán a kardjával 1947-ig Észak, a magyarok felé mutatott, 1990 óta azonban Dél felé mutat. De hozzá kell tenni:

 

az anekdota, hogy korábban „a magyarok felé” mutatott volna a báni szablya, nem igaz.

 

Az, hogy 1866-ban Észak felé fordítva állították fel a szobrot, nagyon prózai okkal bír: Zágráb akkoriban még nagyon gyéren lakott volt, az adott térnek is csak az északi oldalán (ami a zágrábi várnegyed felé néz – a szerk.) voltak házak, ezért a szobrász, Anton Dominik Feldkorn azt javasolta: nézzen a szobor arra, amerre látja is valaki. Az, hogy az elhelyezkedés magyarellenességet jelentene, csak 1868 után (a magyar-horvát kiegyezés megkötése – a szerk.) alakult ki egyes körökben, ők a szobor elhelyezkedését az 1848/1849-es harcokra való emlékezésként értekelték.

 

Az 1991-ben függetlenné vált Horvátország Magyarországban – különösen Göncz Árpád államfőben, Antall József miniszterelnökben, Jeszenszky Géza külügyminiszterben és Raffay Ernő honvédelmi államtitkárban – azonnal barátját látta meg.

 

1990-ben Horvátország a budapesti kormány segítségével szerzett 30 ezer kalasnyikovot, ami nehéz időkben éppen a barátság jele.

 

A hálánkat azzal fejeztük ki, hogy ma egy hosszú utca viseli Zágrábban Antall József nevét. De nemcsak fegyvereket kaptunk Magyarországtól, a honvédő háborúban magyar állampolgárok is harcoltak a horvátok oldalán. Szép példája ennek Szentlászló falva, amit a falu magyar lakossága mellett nemzetközi önkéntesek, köztük több magyar állampolgár is, védelmezett.

 

Mindezek után a horvát közélet egy jelentős része a mai napig sajnálja, hogy nem lettünk a visegrádi együttműködés tagja. Ezt csak valamelyest pótolja a lengyelekkel közösen kezdeményezett Három Tenger Kezdeményezés, amely a Balti-tengertól az Adriáig és a Fekete-tengerig terjedő részt öleli fel. Ettől függetlenül a magyar-horvát kapcsolatok az elmúlt harminc évben mindig problémamentesek voltak, akár jobb-, akár baloldali kormányok voltak hatalmon a két országban.

 

A jó magyar-horvát kapcsolatokat, a barátságot volt hivatott megjeleníteni, hogy a MOL lehetett az INA többségi tulajdonosa

 

– ebből az ajándékból később mégis mérgezett alma lett. Politikai hovatartozás kérdése Horvátországban, hogy ki miként ítéli meg a MOL szerepét, és melyik oldalt teszi felelőssé a későbbi vitákért.

 

De vannak pillanatok, amelyeket a mai viták se feledtetnek. Ilyen az, hogy amikor a horvát történelmet leginkább meghatározó államférfi, első elnökünk, Dr. Franjo Tudjman 1995-re visszafoglalta a megszállt területeket, helyreállította Baranyában is a horvát államiságot, majd nemzetközi elszigeteltségbe került – ez megmutatkozott azon, milyen kevés külföldi vendég vett részt Tudjman 1999-es temetésén. Orbán Viktor, akkori magyar miniszterelnök ezen kevesek egyike volt – olyan gesztus, amit nem lehet eléggé értékelni, és amit soha nem is fogunk neki elfelejteni.

 

2010 óta ismét ő a magyar kormányfő, személye és politikája a horvát közéletet is megosztja, de mindenkit biztosíthatok: a többség az együttműködést keresi vele, csak a a baloldali kisebbség tartja őt diktátornak. Amikor azonban 2011-ben Zoran Milanović vezetésével a baloldal került hatalomra,

 

a nemzeti elkötelezettségüket azzal akarták bizonyítani, hogy Magyarországot választották ki kedvenc céltáblájuknak.

 

Az, hogy a 2015-ben a választásokat elvesztő Milanović idén államfőként térhetett vissza, nem a baloldal feltámadását, hanem a jobboldal megosztottságát mutatta.

 

A magyar-horvát viszony történeti megítélésének is jót tett a kommunista diktatúra vége.

 

A jugoszláv időkben egyeduralkodó dogma, miszerint Budapest elmagyarosította volna Horvátországot, meg lett kérdőjelezve.

 

Például kiderült, hogy magyar iskolák nem azért nyíltak, hogy elmagyarosítsák a horvát gyerekeket, hanem hogy a Horvátországba költözött magyarok oda járathassák az övéiket. Ellentétben a korábbi dogmával, miszerint a horvát nemzeti függetlenségi törekvések Jugoszlávia megalakulásával érték volna el csúcspontjukat, össze lettek hasonlítva például a horvát nyelv lehetőségei a magyar időkkel, és kiderült: sokkal inkább a két Jugoszlávia alatt volt kitéve a horvát nyelv a szerbizációnak, mint a magyar időkben a magyarizációnak.

 

Szintén más szemmel nézünk most már olyan korábban „hírhedett” személyekre, mint például Khuen-Héderváry Károlyra (Horvátország bánja 1883 és 1903 között, a jugoszláv történetírásban „horvátfalóként” jelent meg – a szerk.), aki jelentősen támogatta Isidor Kršnjavi (horvát nemzeti liberális kultúrpolitikus – a szerk.) programját, amelynek részeként Horvátország-szerte új reprezentatív épületek épültek, megszépült Zágráb, és támogatásban részesült a Matica hrvatska (horvát nemzeti kulturális egyesület – a szerk.). Korábban Khuen-Hédervárynak a horvát nemzeti ellenzékkel fennálló vitáira és magyarozációs gesztusaira fókuszáltak a kutatások (noha Khuen-Héderváry kormánytöbbségét is horvát pártok adták – a szerk.), most sokkal több figyelem hárul a fejlesztéseire.

 

A magyar-horvát jó viszony a külpolitikában is fennmatadt. Ennek egyik szép példája volt, amikor Magyarország és Horvátország közösen ismerte el Koszovó függetlenségét, kiváltva közös szomszédunk, Szerbia hisztérikus tiltakozását. Eredetileg Zágráb és Budapest a bolgárokkal közösen akarta megtenni az elismerés lépését, de Bulgária végül kiszállt. Magyarok és horvátok vállt vállnak vetve álltak ki Koszovó mellett, és várták a szerb ellenlépést.

 

Horvátország nagyon nagy hálával gondol Magyarországra azért is, mert a magyar hatóságok elismerték a horvát nemzetiséget, és a megosztó tendenciáknak nem engedtek teret. Szerbiában például az ottani kormány a Bácskában tudatosan támogatta az amúgy horvát hátterű bunyevácok önállósodását, hogy ezzel is megoszthassák a vajdasági horvát kisebbséget. Ez hasonló lenne, mintha Románia elkezdené a székelyeket nem-magyar kisebbségként kezelni. A szerbek a Bácska magyar részén is támogatják a bunyevác önállóságot, de a Magyar Tudományos Akadémia világos állásfoglalásban szögezte le: a bunyevácok nem alkotnak önálló kisebbséget. Ezzel

 

Magyarország nagyon helyesen útját állta a horvát nemzettest felszabdalásának.

 

Horvátországban ezt hálával fogadtuk, és jó érveket szolgált a vajdasági horvát egység védelmében is.

 

A magyar-horvát történelmi barátság kifejeződésére jó alkalmat adott Szigetvár (Siget) 450. éves ostroma 2016-ban, a várat Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Šubić Zrinski – a szerk.) védelmezte. Zrínyi (Zrinski) a horvát irodalom egyik hőse, számos mű örökíti meg alakját, a 19. században komponálta Ivan Zajc Nikola a Zrinski operát, ami a mai napig a horvát nemzeti operának számít.

 

A modern kor elvárásainak megfelelően egy háromoldalú – magyar-horvát-török – találkozó kísérte volna a megemlékezeséket, de Recep Tayyip Erdoğan török elnök az akkori puccs miatt le volt kénytelen mondani jelenlétét, így a két védő nép államfői, Áder János és Kolinda Grabar-Kitarović voltak csak jelen.

 

A magyar-horvát irodalmi kapcsolatok amúgy 1918 után se szűntek meg, a kommunista uralomig a legfontosabb magyar alkotásokat mind lefordították horvátra. Ez csak a kommunista Jugoszláviában változott meg, amikor

 

a centralizmus miatt elsősorban Vajdaságban volt fordítás, de magyarról nem horvátra, hanem szerbre,

 

ezért ezen időszakban a horvátul elérhető magyar művek száma jelentősen lecsökkent. 1990 ezért új kezdet volt – nemcsak a mindkét oldalon meglévő kölcsönös érdeklődés, de a két állam fordítási programjai miatt is – az irodalmi kapcsolatok számára.

 

Az európai integráció pedig lehetővé tette országaink számára, hogy gazdaságilag megint közel kerüljünk egymáshoz. Ezt a külkereskedelmi számokkal fogom bemutatni.

 

1999-ben, az első békés évben, még a horvát export 0,93 százaléka irányult csak Magyarországra, ez már 2004-re 1,29, majd 2009-re 1,79 százalékra ment fel. 2014-ben már 3,46 százalék, 2019-ben pedig 4,14 százalék volt az arány. Hasonlóan folyamatosan növekedett a horvát import Magyarországból. 1999-ben ez a horvát import 2,23 százalékát, 2004-ben 3,07, majd 2004-re 3,24 százalékát adja. 2014-ben már a magyar import részesedése 6,58, 2019-ben pedig 8,44 százalék. A magyar export nagyobb, mint a horvát, ezt a horvát gazdaság a turizmusból tudja kiegyenlíteni. Itt is jelentős a növekedés.

 

Míg 1999-ben még csak 141 ezer magyar nyaralt Horvátországban, 2019-ben 617 ezer magyar turista több, mint hárommillió éjszakát töltött el,

 

ami a Horvátországban eltöltött turisztikai éjszakák három százalékát adja.

 

Horvátország nagy érdeklődéssel és irigykedéssel figyeli a magyar stadionfejlesztéseket a foci terén, amivel mi sajnos nem tudunk lépést tartani.

 

Nagyon pozitív a magyar tulajdonosi részvétel az NK Osijek focicsapatban is. Fociban persze azért még mi vagyunk jobbak, de vannak olyan sportágak, amelyek mindkét országban nagyon jók és népszerűek – például a vizilabda. Az, hogy Magyarország mérce nekünk, mutatja: minden olimpiai játék alkalmával mindig a magyar éremtáblával hasonlítjuk össze sajátunkat.

 

Idén van a trianoni békeszerződés századik évfordulója, egyes (főleg baloldali) horvát lapok egy hamis fordítással hisztériát akartak teremteni, de az ügy hamar megoldódott. A trianoni békeszerződés kapcsán talán érdemes megjegyezni, hogy Magyarország egyvalamit mégis nyert: övék lett Gólában a pályaudvar, ami addig Horvátországé volt, de megkapta végül Magyarország azért, hogy a Barcs-Gyékényes-vasútvonalat teljesen ellenőrizhesse.

 

Száz évvel később ki lehet jelenteni: a magyar-horvát kapcsolatok egyre szélesebbek, mélyebbek, egyre több téren vagyunk jelen egymás életében. Ma megvan az alap, amire építeni tudunk a jövőben.

 

Horvátból fordította Techet Péter. Olvasd vissza itt a vitasorozat többi cikkét!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás