+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. augusztus 18. kedd, 19:35
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Temesvár az eredetileg tervezett 2021 helyett 2023-ban legyen Európa kulturális fővárosa: ugyanabban az évben, amikor erre Veszprémet szemelték ki. A szintén 2021-re kinézett Újvidék egy évnyi halasztást kap csak.

Teljesen megkavarta a lapokat a koronavírus Európa kulturális fővárosaiban: volt, ahol leállt az épp futó programsorozat, volt, ahol annyira összevesztek rajta a politikusok és a helyiek, hogy úgy nézett ki, a járványtól függetlenül se tudnák azt úgy megtartani, ahogy tervezték, és volt, ahol az állam már a katolikus egyháznak is megítélt támogatást az EKF kapcsán. Arról nem is beszélve, hogy a turizmusnak is teljesen betett a Covid-járvány. Az Európai Bizottság ezért kedden úgy döntött, azt javasolja, vágják át a gordiuszi csomót.

 

+ Idén két város viseli ezt a címet, az egyik a horvátországi Fiume (Rijeka). A kikötővárosban a járvány miatt először le is fújták a Bella ciaoval megnyitott eseménysorozatot, hogy aztán az első hullám végeztével félgőzzel bár, de ismét belekezdjenek a programokba. Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy annak érdekében, hogy tényleg megvalósíthassák mindazt, amit terveztek és amire uniós pénzt is kaptak, ezt a címet ne csak idén, hanem egészen 2021. április 30-ig viselhesse Fiume, az írországi Galway-jel együtt.

 

+ A 2021-re kinézett Újvidék eleve Szerbia alternatív fővárosa, ám a kezdeményezés honlapja túl sokat nem ígér, az utolsó publikált progress report is 2014-es. 2022-re kaptak esélyt arra, hogy összeszedjék magukat.

 

+ 2021 másik izgalmas helyszíne a bánsági Temesvár lett volna (maga a programigazgató mondta el az Azonnalinak, mi mindent terveztek volna), ám a romániai koronavírus-helyzet annyira rossz, hogy ezt két évvel eltolják, azaz Temesvár Veszprémmel egyidőben, 2023-ban viselheti a címet. A temesvári csúszásban közrejátszhat az is, hogy a jobbközép vezetésű város a korábbi szociáldemokrata bukaresti kormányoktól gyakorlatilag nem vagy alig kapott csak pénzt fejlesztésekre és programokra, ahogy az is, hogy helyben is számos konfliktust okozott az EKF menedzselése: egy ígért épület sem épült meg. Nem véletlen, hogy az őszi helyhatósági választáson a polgármesteri címre is esélyes USR-s Dominic Fritz azt ígérte az Azonnalinak adott interjújában, hogy ideje tényleg minden helyi kulturális egyesületet bevonni a programtervezésbe.

 

+ 2021-ben lett volna egy harmadik EKF is, mégpedig Görögországban, ez az Athénnal gyakorlatilag egybenőtt tengerparti Elefsina. A kifejezetten izgalmas koncepciót összerakó görögöket szintén átcsúsztatnák 2023-ra, ami azért lehet nekik kellemetlen, mert így ők addigra már nem tudnának az Oszmán Birodalom elleni görög szabadságharc kezdetének 200. évfordulójára hivatkozni.

 

+ Az átcsúsztatott városok mellett 2022-ben a litván Kaunas és a luxemburgi Esch lesz Európa kulturális fővárosa, 2023-ban pedig Veszprém. Róluk a Bizottság közleménye annyit ír, hogy elegendő idejük van különböző jövőbeli forgatókönyvek kidolgozására.

 

A bizottsági javaslatra formálisan az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintania.

 

FOTÓ: Seba Tătaru / Memoriile Cetății 2019

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás