+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 7. péntek, 15:26
A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Közös pártban egyesülne ismét a felvidéki, legalábbis a szlovákiai magyar politizálást alkotó három legfontosabb szereplő, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd-Most, valamint az Összefogás mozgalom is ebben állapodott meg, és ezt jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján – írja a Ma7 felvidéki hírportál.

 

Közösen, de nem tudni, mikortól

 

Az MKP-székházban tartott sajtótájékoztatón Forró Krisztián MKP-elnök arról beszélt, a felvidéki magyar érdekképviselet „egy közös pártban fog megvalósulni”. Forró szerint

 

az összefogás annak első lépése, hogy „a felvidéki magyarság megmaradását és gyarapodását” szolgálják,

 

ehhez viszont minden félnek kompromisszumokat kell majd kötnie. Az MKP-elnök szerint a következő időszakban munkacsoportokat hoznak majd létre annak érdekében, hogy kidolgozzák a leendő egységes magyar párt létrehozásának technikai feltételeit és politikai programját.

 

A másik jelentős felvidéki politikai tömörülés, a magyar-szlovák vegyespárt Híd-Most vezetője, Sólymos László szerint „egyetértés van abban, hogy közös pártot akarunk, amely a demokrácia és az Európához tartozás elveire épül”. Hozzátette: immár nem arról ment a vita, hogy „miképp akarjuk a másikat bedarálni”, hanem arról, hogy hogyan lehetne egységes képviseletet létrehozni.

 

Az Összefogás mozgalmat vezető Mózes Szabolcs szerint pedig az fontos, hogy „az új párt generációs és tartalmi megújulást hozzon”,

 

ahogyan az is, hogy az uniós forrásokat a szlovák kormány úgy használja fel, hogy azokból Dél-Szlovákiának is elegendő jusson.

 

Arról, hogy a leendő magyar párt milyen szervezeti keretek között áll majd fel, illetve milyen időpontra, egyik pártelnök sem árult el részleteket, azt azonban kiemelték, hogy az összefogás a következő választásra már mindenképp létrejön. Választást legközelebb 2022-ben tartanak majd Szlovákiában, akkor önkormányzati voksolás lesz majd. És hacsak valami rendkívüli nem történik a következő parlamenti, illetve elnökválasztásra csak 2024-ben kerül majd sor.

 

Hogyan kötöttek ki külön-külön a magyar pártok?

 

Vissza 1998-ba, mikor ugyancsak három szlovákiai magyar pártból létrejött a Magyar Koalíció Pártja, ezzel egy nemzetiségi alapon szerveződő, egységes magyar politikai pártot létrehozva Felvidéken. A párt elnöke Bugár Béla lett, aki egészen 2007-ig állt annak az élén, mikor is leváltották. Kevéssel ezután, a 2009-es parlamenti választást követően Bugár, és még sokan mások az MKP-ból kiszálltak, és megalapították a Híd-Mostot, melynek koncepciója az addigi etnikai politizálás helyett egy magyar-szlovák vegyespárt létrehozása volt.

 

A terv működött is, hiszen hiába szakadt ketté a felvidéki magyar érdekképviselet, a Híd ennek ellenére három választáson keresztül (2010-ben, 2012-ben és 2016-ban) is bejutott a parlamentbe, miközen a magát közben Magyar Közösség Pártjára átnevező MKP meg nem.

 

A Híd csillaga viszont akkor kezdett lefelé ívelni, amikor Robert Ficóval 2016-ban bementek a koalíciós kormányba – ez önmagában még nem is lett volna probléma, de Fico és pártja a 2018-as Ján Kuciak-újságírógyilkosság után súlyosan lejáratódott.

 

Ennek ellenére a Híd nem robbantotta a koalíciót, ezt pedig népszerűsége is megsínylette.

 

Választási hidegzuhany

 

Így az MKP és a Híd is jócskán 5 százalék alatti támogatottsággal, külön listával fordultak rá a 2020-as parlamenti választásra. A két párt, valamint a körülöttük megjelenő új magyar politikai mozgalmak, a Magyar Fórum és az Összefogás között bár voltak tárgyalások egy közös választási pártról, ez soha nem valósult meg – részint az MKP-sek és a hidasok közötti régi sérelmek miatt.

 

Így történt, hogy az MKP-vezette koalíció,

 

a Magyar Közösségi Összefogás az idén februári választásokon 3,9 százalékot kapott csak, míg a Bugár-féle Híd 2-t.

 

A fiaskó után mind Bugár, mind az MKP-t addig vezető Menyhárt József lemondott, a Híd vezetője a korábbi alelnök Sólymos László lett, az MKP-t pedig a korábbi kampányfőnök és galántai járási elnök Forró Krisztián vezeti július óta – az MKP-elnökkel megválasztása után készített interjúnk itt olvasható.

 

A szervezeti megújulás – és az MKP számára igen ellentmondásos Bugár távozása a politikából – pedig már megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a két párt (plusz a politikai célját már a nevében is jelző Összefogás mozgalom) egyesüljön. Eleve a választási fiaskó után is egyértelművé vált, hogy az egyre zsugorodó, ráadásul a választásokon is passzívabb felvidéki magyarság képviseletére felesleges több külön pártban politizálni.

 

BORÍTÓKÉP: Sólymos László / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás